1919 valahol Ogyesszától északra, a Fehérek sietős visszavonulása során egy öt járműből álló konvoj halad át egy erdőfoltokkal tarkított vidéken. Négy teherautó és egy Putyilov féle páncélautó küszködik a sáros úton, az egyik teherautó megsüllyed, a sofőrök káromkodva lerakják róla a szállítmányt, mert a mélyúton csak egyesével férnek el a kocsik, és két autót hátrahagyni megengedhetetlen pazarlás lenne. Mire sikerül kiszabadítani az üres autót, az utat elkezdik lőni tüzérségi gránátokkal, az első gránátok egyike telibe találja az egy csoportban álló sofőröket, így a járművek személyzet nélkül maradnak.

Röviden ez a kezdőtörténete annak az Orosz polgárháborús csatának, amit a minap játszottunk a klubban, a Throught the Mud and Blood (MB) szabályrendszere alapján. A két játékos, két egyenlő erejű harmincöt fős szakasszal kezd a terep két átellenes sarkából. Őt-öt raj, egy hadnaggyal, aki negyedik szintű és egy törzsőrmesterrel, aki harmadik, a maradék három „Big Man” első szintű tizedesek. A feladat megszerezni a lehető legtöbb járművet a konvojból, a teherautók darabja tizenöt pontot ér, a páncélautó negyvenet, minden saját katona elvesztése egy ponttal csökkenti a pontszámot.

Hogy ne legyen nagyon egyszerű a játékosok élete, ezért mindkét fél tüzérsége lövi a konvojt körönként két aknavető gránáttal, a célpont a térkép mértani közepén álló páncélautó, a telitalálat nem okoz kárt a Putyilov féle acélpáncélnak, ellenben minden félrecsúszott lövés 18”-en belül sebez minden mást. A gyakorlatban ezt úgy oldottuk meg, hogy a Warhammer 40K szóródást jelző kockája mellé még dobtunk három hatoldalú kockával, a szóródást jelző kocka adta meg a becsapódás irányát, a hatoldalú kockák a távolságot a páncélautótól, az így kapott pont volt a szintén W40K körsablon közepe, minden figura, aki a sablon alá került dobott egy hatoldalú kockával, hatosnál veszteség, négy-ötre, egy sokk pont az egységnek. A saját tüzérséget egy futár segítségével lehet értesíteni, hogy ne lőjenek, ez egy figura elvesztésével jár, és harminchárom százalék esélye van, hogy a futár célba ér.

A játék elején a rajokat kártyalapokkal helyettesítettük, amíg a szabályok szerint az egységek nem látták egymást, nem lehetett tudni milyen egység van a lap alatt. Terveztünk két-két üres lapot is, amihez nem tartozik egység, ellenben remekül lehet vele megzavarni az ellenfelet, de sajnos megfeledkeztünk róla, így végül csak öt-öt lapot használtunk. Én a vörös hadsereg egy szakaszával harcoltam, egy vegyes francia intervenciós szakasszal, ebben volt Metropolitan (sorgyalogság), marokkói és idegenlégiós raj is, a visszavonulás során elmaradozott katonákból állt össze egy ad-hoc csapat visszaszerezni a járműveket. Az én tervem az volt, hogy gyorsan előrenyomulva megszerzem az én térfelemre jutó két teherautót és a páncélautót (nincs rajta fegyverzet). Az ellenfelem inkább harcolni akart, tehát a szakaszom megsemmisítését célozta. A járművekbe maximum két katona tudott beülni, a következő körben a jármű kapott egy kártyát azzal lehetett aktiválni, és körönként 12”-et haladni vele az úton. A járműkártyák egyenértékűek voltak, bármelyik kártyával lehetett bármelyik saját kocsit mozgatni. A pakliba bekerült egy járműhiba kártya is, a sáros utat szimbolizálva, ha ezt húzta valaki, akkor egy hatoldalú kockával kellett dobni, párosnál az egyik a játékos által választott autó elakadt. Az elakadt járművet egy extra aktivációval lehetett kiszabadítani, ez lehetett egy gyalogos egység is, aki a jármű mellett áll és megtolja azt.

A játék során volt jó pár szabály hibánk, és mi úgy játszottuk, hogy egy egységet többször is lehet aktiválni egy körben, mert így sokkal több a váratlansági tényező. Az első körben ez nekem kedvezett, mert én a hadnagy segítségével, kétszer is mozogtam három rajommal, és sikerült az őrmester vezette másik két rajt is előretolnom, amikor kihúztuk az újra keverni lapot, így ebben a körben a franciák alig tudtak mozogni. A tüzérséget egyikünk se akarta kikapcsolni, így körönként négy gránát érkezett az útra, kb. fele részben eltaláltuk a célpontot, így végül összesen két francia veszteség lett és 3-4 sokk pont jutott mindkét félnek. A második körben egyből az újra keverés lapot húztuk, így ezt nemes egyszerűséggel beraktuk legalulra, és végigjátszottuk az egész aktiváló paklit. A hadnagyom vezette három raj megsemmisítette az egy szem francia rajt, aki elérte az általam kiválasztott három járművet, és sikerrel beültem mindhárom autóba, két-két figurával. A másik szárnyon viszont az autót használva fedezékül, elkeseredett tűzharcot vívtam, két rajjal négy ellenében. A francia túlerő felmorzsolta mindkét rajom, ugyanakkor az autóim elkezdtek végre mozogni, természetesen minden körben párost dobtam a jármű hibára, így három katonát veszítettem, amikor megtolták az elakadt páncélautót. Összességében későn, kezdtem el hátrálni, így a franciák túl sok katonámat tudták leszedni. A végeredmény negyvenkilenc pont a vörösöknek, és ötvenegy a franciáknak. Így a gaz imperialista intervenciósok nyertek.