Markó Árpád történész könyve egy hiánypótló, hiánycikk. A nemzeti könyvtár című sorozatban jelent meg 1944. július 22.-én. Egy kerek pengő volt az ára, az én példányomat 2500 forintért vettem egy antikváriumban. Az alig százharminc oldalas füzet írója, egy első világháborús veterán tiszt és hadtörténész, aki könyvei nagy részét a két háború között publikálta, a háború utáni rezsimnek nem volt nagy kedvence, élete végéig mellőzöttségben kellett dolgoznia. A témaválasztása a két háború közt is nagyon aktuális volt, most méginkább az, jelesül a XVII-XVIII. századi Habsburg hadsereg jelentős magyar tisztjeit szedte csokorba, pontosabban a Mária Teréziától a Napóleoni háborúk végéig terjedő időszak magyar hadvezéreit.
Mi magyarok rendkívül ellentmondásosan kezeljük a múltunk ezen időszakát, Rákóczi és Kossuth közt a nagyközönség számára nem történt semmi hadtörténetileg említésre méltó. A dicsőséges lázadó háborúinkat ünnepeljük, a többit feledjük. Ezzel a korszak haditetteit, magyar alakulatait és vezéreit odaajándékozzuk az osztrákoknak, akik így kapnak vagy száz évet ajándékba annak minden hőstettével, és eredményével. Ez pedig nagy ostobaság, mert az a száz év a miénk is, nem csak az övék, tehát a korszakot aktívan „játszó” hadijátékosoknak bizony érdemes utánna olvasni annak a csekély szakirodalomnak ami magyarul fellelhető. Én nagy haszonnal szoktam forgatni ezeket, mert ha osztrák seregeket látok egy-egy wargame rendezvényen, rendszeresen odamegyek és beszédbe elegyedek a tulajdonosával. Kiemelem a magyar egyenruhákat, valamint az egyéb magyar vonatkozású kapcsolódó dolgokat a korszakból, sokszor az angolszász játékosok többet tudnak a korszak magyarjairól, mint tíz átlag magyar együtt.
A könyv kapcsán döbbentem rá, hogy a korai francia forradalmi háborúk mennyire jó téma, és mennyire háttérbe van szorítva minden olyan hadjárat és csata amiben Napóleon maga nem vett részt. A figurakínálat is ehhez igazodik, még a 28mm-es figurák közt is csak az elmúlt pár évben kezdtek megjelenni a korai (1790-es évek eleje) egyenruhás osztrákok. A magyar hadvezérek és főtisztek életrajzai, ontják a jobbnál jobb küldetés ötleteket, nekem külön tetszett az a korai németalföldi felállás amikor egyesített brit-osztrák sereg harcolt a franciák ellen, vagy amikor Szuvorov és Kray Pál közös hadai Novinál győztek a franciák felett. De remek hadjárat ötlet lehet a franciák oldalán küzdő osztrák sereg is, akik részt vettek az Orosz hadjáratban. A kötet tisztjeinek történetei még inkább bővelkednek akciókban:
„ Az 1809 június 14-én vívott nevezetes győri csatában Meskó tábornok insurgens csapatával abban a megerősített vonalban várta a franciák támadását, amely Győrtől nyugatra, a Dunától kiindulva Abda-Ikrény között készült. A csata ettől a vonaltól délre és keletre zajlott le, Meskó csapatai ezért nem kerültek harcba. Amikor azonban a vesztett csata után a Győr alatt harcoló seregünk Komáromig hátrált, Meskó nem tudta őket követni, mert a franciák Győrbe bevonulva, visszavonulási útját elvágták. A megadásra szóló felhívást Meskó önérzetesen elutasította, ezután 3500 emberből és 10 ágyúból álló csapatával éjjel kilopódzott a sáncvonalból és a Rába mentén ügyesen kivezette a seregét a francia fősereg táborainak körzetéből. Komáromba a legrövidebb úton nem mehetett. Tehát nagy vargabetűvel bekalandozva a Dunántúl nagy részét, Celldömölkön át a Balaton felé vonult. Celdömölknél széjjelverte azt az erős francia csapatot, amely útját állotta, azután a Balaton jobbpartján, Székesfehérváron Tatán keresztül 1 hónapig tartó kalandos és ismételt járőrharcoktól nehezített út után Komáromban csatlakozott az insurgens hadtesthez. Meskónak ez a hadművelete rendkívül ügyesen megszervezett és erélyesen végrehajtott haditett volt, amelynek érdemét Károly főherceg fővezér és József nádor, az insurgensek fővezére, kellő mértékben méltányolták. Ekkor kapta meg Meskó a Mária Terézia Rend középkeresztjét.”
Ez a hadművelet például tökéletes alap egy a Sounds of Drums and Shakos szabályai alapján játszott hadjáratnak, a sorozatos járőrharcok, és a Magyarország területén zajlott események, nagyszerű témaválasztás egy magyar hadijátékosnak. A játékhoz nem kell sok figura, napóleoni hadijáték és abszolút magyar téma.
