Újra elkezdtem foglalkozni az RCW névvel fémjelzett korszakkal, minél többet olvasok róla, annál inkább úgy gondolom az egyik legjobb skirmish téma a hadijátékra. Jelenleg főleg a nyugati intervenciós szempontból íródott, angol nyelvű könyvekhez férek hozzá, de már ez is több mint színes téma. A háborút nem is érdemes egészében nézni, mivel ez nem egy háború, hanem rengeteg földrajzilag teljesen elszigetelt hadjárat összessége, az összekötő kapocs csak a Szovjet Vörös Hadsereg, meg Oroszország mint földrajzi fogalom. Az egész háború egy időben és térben darabolt folyamat, rengeteg szereplővel, egymással kölcsönhatásban.
Felülről lefelé haladva az első hadszintér Murmanszk, ez az egész évben jégmentes kikötő elsődleges helyszíne volt a polgárháborúnak, de a jelentőségét az első világháború szolgáltatta. A sebtében felépített kikötőbe hordták a szövetségesek az oroszoknak a hadianyagot, innen futott az egy nyomvonalú vasútvonal Pétervárig. A kikötő a második világháború alatt is kiemelten fontos volt, ugyancsak a hadianyagszállítások miatt, érdemes azonban rávilágítani, mennyiségében az első világháborúban több hadianyag került ide leszállításra, mint a másodikban!
1917-től fennállt a veszélye, hogy a németek és az általuk támogatott és felszerelt fehér finnek elfoglalják a kikötőt, ezzel megkaparintva többezer tonna hadianyagot, illetve a kikötő remek német tengerallatjáró bázis lett volna az amerikai csapatszállítások akadályozására. A hadianyagot véleményem szerint a németek még annyira se tudták volna elszállítani mint az oroszok, de elvileg használhatták volna. Az amerikai csapatszállítókat megtorpedozó U-hajók sokkal nagyobb fenyegetést jelentettek. A vasútvonal legalább olyan gyönge áteresztőképességű volt mint a transz-szibériai, a hajókból ömlött a hadianyag, a vasúton meg csak csordogált lefelé. A depók jelentős része szénnel volt tele, erre mindenkinek szüksége volt akkoriban. A szituáció minden volt csak átekinthető nem, 1918 március 6.-án a Brit Királyi Tengerészgyalogosok, a helyi Szovjet és Trockij teljes támogatásával, mi-több kérésére szálltak parta. A breszt-litovszki tárgyalások a németekkel éppen mélyponton voltak, így Leninék nagyon örültek a fegyveres segítségnek, mert egy ötvenezer fős egyesített német-finn inváziós seregtől kellett megvédeni a kikötőt. Az már más kérdés, hogy ilyen német sereg nem létezett, Mannerheim Marshal és csapatai német felszereléssel és egyenruhával voltak ellátva, egy három hónapos hadjáratban kiverték a vörös finneket az országukból, tehát veszélyes haderő voltak, de nem voltak németek. Ránézésre persze nem lehetett megállapítani, hogy a csapatok finnek-e, vagy németek, ahogy ez a képen is látszik.
Az első akciókban 1918-ban tehát a Királyi Tengerészgyalogság a vörös csapatokkal szövetségben támadta a finneket. Egy partraszállást hajtottak végre a finn Petsamonál, negyven brit tengerészgyalogos, negyven vörös gárdista és mintegy száz brit matróz a cirkálók legénységéből együtt próbáltak kiverni mintegy százötven finnt a halászfaluból. Elsőre nem sikerült, kaptak mintegy harmincöt tengerészgyalogost, tizenkét Lewis golyószórót és egy tizenkét fontos ágyút támogatásnak, ezzel a haderővel együtt már sikerült az akció. A németek ekkor nyomást gyakoroltak Leninékre, akik próbálták húzni az időt, gőzerővel szállítani délre amit csak lehet, közben rávenni a szövetségeseiket, hogy távozzanak. Amikor ez kitudódott, a brit irányítás alatt működő szövetséges misszió akcióba lépett a vörösök ellen.
Ez egy tökéletes skirmish terep, végtelen erdők, télen hó és rönkházak, nyáron mocsár, legyek és rönkházak. Az egyik szemtanú leirása szerint a háromszázötven fa épületből álló település úgy nézett ki, mint egy westernfilm díszlete, amit sebtiben éppen most húztak fel a filmgyári munkások, és minden pillanatban várható volt a cowboyok felbukkanása. A menekültek és a beözönlő szövetséges csapatok mind sátrakban voltak elszállásolva 1918 nyarán. A jó öreg ágyúnaszád politika bevett szokásait követve, mindenki gyorsan küldött egy-egy cirkálót Murmanszkba. Meglepő módon a szovjeteknek is volt egy cirkálója itt, az öt kéményes Askold védett cirkáló amely túlélte az Orosz-Japán háborút, részt vett a Gallipoli hadműveletekben, majd francia és brit kikötőkben felújították. A legénysége fellázadt, a tiszteket bezárták, a kaptányt hazaérkezve kivégezték, majd matróztanácsot alakítottak és ülséseztek vég nélkül. A cirkálót közben a rozsda lepte (a matróztanács nem akarta takarítani a fedélzetet, testületileg megszavaszták a feladat eltörlését), de a hat incses ágyúi kifogástalanul működtek. Amikor az intervenciósok a vörösök ellen fordultak, közel hétszáz vörös matrózt fegyvereztek le Murmanszkban, három ötven fős tengerészgyalogos szakasz támadta meg a horgonyzó Askold cirkálót, az egyik brit, a másik amerikai, a harmadik francia tengerészkatonákból állt.
Volt egy kimustrált orosz csatahajó is az öbölben a Chesma szintén vörös hajó tizenkét incses ágyúkkal, még kevésbé volt tengerálló mint az Askold, de az ágyúival ennek is számolni kellett. A szövetségeseket erősítette egy szerb zászlóalj, lengyel katonák, egy francia kiképzőkontingens főleg tisztekkel és két ad-hoc páncélvonat. Bábeli zürzavar, a javából. Mit lehet ebből kihozni, mint hadijátékos?
Sokmindent, bármilyen XIX.-XX. századi matrózfigurákból megvan a vörös sereg, a Pegasus féle rönkházakból az épületek, az első világháborús brit és amerikai figurák jók tengerészgyalogosnak, illetve a franciák lehetnek késői első világháborús illetve korai második világháborús figurák. A valóságban ez az akció vér nélkül lezajlott, a hadijátékban, simán lehet egy „mi lett volna, ha” típusú csetepaté. Lehet felrakni raktárakat, amelyek mindkét fél számára fontosak, így senki sem rombolhatja, vagy gyújthatja fel őket, lehet adni tűzérségi támogatást a hajókról, ártatlan civileket és menekülteket, lázadozó hadifoglyokat, stb. A matrózoktól 700 puskát és 12 német géppuskát zsákmányoltak, amikor lefegyverezték őket, valamint rengeteg lőszert. A vörös csapatok lehetnek magas morállal, de tapsztalatlan egységek, az intervenciós tengerészgyalogosok kicsi de jól képzett szakaszok. Kartonlapokból a Flying Leads-hez lehet csinálni cirkálófedélzetet, és akciózni a hajón. Ugyancsak elképzelhető egy kis utcai harc, különböző felfegyverzett bandák (német hadifoglyok, vörösök, fehérek stb.) között, persze itt a fegyverzet erősen limitált. A finnek elleni partraszállás is remek kis csata, itt fel lehet használni a matrózokat britnek, vagy vörösgárdistának, a finneket pedig késői első világháborús német figurák felhasználásával lehet megoldani. Folyt. köv. lásd a képet alul....
