Évek óta porosodik ez a könyv a polcomon, valamikor 2003-körül tettem rá szert. Tudtam, hogy minőségi kiadvány, csak egyszerűen nem voltam fogékony a témára. Most jött el az ideje, hogy elolvassam, remek könyvnek bizonyult. Az Imperial War Museum szakértelmével és támogatásával, a múzeum archiv anyagainak teljeskörű  felhasználásával készült el ez a kiadvány, még 1992-ben jelent meg először. Fotók tömkelege, naplórészletek, sőt festmények és korabeli színes fotók is gazdagítják a kötetet.

A könyv az 1940-1942 közötti második világháborús küzdelmet dolgozza fel brit szemszögből, az észak-afrikai hadszintéren. A Tuniszban lezajlott harcok valamint a Fáklya hadművelet eseményei nem képezik részét a kiadványnak. A fejezeteknek csak egy része a történelmi időrendben megírt szöveg, van kronológia is természetesen, de ami igazán megadja a kötet ízét az a brit oldal hadviselésének komplexitása. Van fejezet a sebesülésekről és az orvosi ellátásról, az elit diverziós egységekről, a haditudosítókról, vagy éppen a kairói éjszakai életről. Külön elemzi a légierő részvételét és hatásait, a flotta támogató hadműveleteit, de még a hadifogság és a hadifoglyok élete is bemutatásra kerülnek a könyvben.

A jó érzékkel kiválogatott naplórészletek és az angol humor nagyon szórakoztató a könyvben. Rendkívül  örültem a különböző gyarmati és szövetséges alakulatok intenzív szerepeltetésének, mert a sivatagi háborúban bizony rengeteg állam haderői vettek részt a brit irányítás alatt. A domíniumok mint India, Ausztrália, Dél-Afrika, Új-Zéland mellett voltak szabad francia és lengyel egységek is, sőt az idegenlégió 13. féldandárában voltak spanyol köztársasági veteránok is. Objektív az író hangvétele a különleges haderők szerepéről, mert sokszor előfordult, hogy a brit hadvezetés a sokat markol keveset fog hibájába esve, túl grandiózus célokat szabott meg ezeknek az alakulatoknak, ami aztán sok fiaskót és kudarcot eredményezett.

A kötetben remek sztorik vannak, visszaemlékezések mindenféle egységek katonáitól: a gyalogosok, matrózok, pilóták, tüzérek naplói és levelei mind-mind hozzáadnak valamit a könyvhöz. A szűkre szabott ivóvízadagok, és a sivatag kemény világa már a harcok nélkül is embertpróbáló kihívás. A katonák nappal megfőttek, éjjel megfagytak, ugyanakkor a két fél az esetek döntő többségében rendkívül lovagiasan vívta ezt a háborút, ez kivételes volt főleg az orosz vagy a japán frontokhoz viszonyítva.

Több meglepő apró részletet olvastam a könyvben, például egy színes karakterről: Vladimir Peniakoff egy belga-orosz, aki az első világháborúban a francia seregben szolgált, majd a háború után Egyiptomban volt mérnök egy cukorgyárban. Engedélyt kapott a brit hadseregtől a líbiai arabok lázítására, majd az LRDG egységeinek segítségével megsemmisített egy 100.000 gallonos német üzemanyagraktárat. Egy naplórészletből pedig az derült ki, hogy az egyik olasz repülőgéptipusba liszencbe gyártott Bristol motorok voltak rendszeresítve. Ezek tökéletesen kompatibilisek voltak a Gladiátorok motorjaival, így a brit repülőgépszerelők nagy előszeretettel vadászták a lelőtt és zsákmányolt olasz gépeket cserealkatrészekért.

Összeségében ez egy nagyszerű könyv, ami nem hiányozhat egyetlen sivatagi stratéga könyvespolcáról sem, teljesen ráhangolja az olvasót a hadszintérre, szórakoztató, informatív és remek fotógyűjtemény is egyben.