HTML

Hadijátékos

Wargame vagy magyarul Hadijáték. Öt évig volt szerencsém Londonban az egyik legrégebbi Wargame Klub tagságát gyarapítani, rengeteget tanultam és tapasztaltam a hobbiról. Úgy gondoltam érdemes lenne egy magyar nyelvű blog keretében népszerűsíteni és bemutatni a hadijátékokat.

Friss topikok

Burma 1942-45, hadijátékos szemmel 1. rész

2014.08.15. 19:24 janos900

Ismét szükségét éreztem egy kis megújulásnak, ezért úgy döntöttem górcső alá veszek egy olyan korszakot és hadszínteret, amelyben nagy potenciát látok. Egyrészt már két magyar hadijátékos-blogger kolléga is foglakozott a japán hadsereg 20mm-ben történő megépítésével, Kvadász itt, és Zirrian itt, ami ugye ugyanaz a sereg, de a téma ettől még jó. Másrészt még adós vagyok a Bolt Action Brit és Japán seregkönyveinek bemutatásával. Ez így egy kézenfekvő felvezetése a témának, arról már nem is beszélve, hogy két burmai brit veterán visszaemlékezéseit is elolvastam, így azokat is hozzá tudom kötni a témához.

A második világháborúban gyakorlatilag minden létező terepen harcoltak a felek, így érdemes ezzel kezdenünk az ismerkedést, annál is inkább mert hadijátékosként magunknak kell csatateret építeni a játékhoz. A köztudatban Burma egy nagy összefüggő dzsungelország, holott a valóság már nem is állhatna távolabb ettől. A tengerparti Arakan járás, és nagyjából a déli része az országnak, egy mezőgazdasági művelés alatt álló régió. Rizsföldek és apró falvak mindenfelé, pálmafákkal tarkítva, az esős monszum időszakban ezek a földek igazi mocsárrá váltak. Különösen a háború idején volt ez így, amikor a lakosság elmenekült és nem művelték a területet, hamar benőtte a nem ritkán másfél méteres helyi fű. Csakúgy mint a dzsungelben itt is, a járművek csak az utakon tudtak mozogni, ellenben a fegyvereiket tudták használni a rizsföldek felett, és a magasságuk révén jobban átlátták a terepet, tehát volt létjogosultsága a használatuknak. Meiktila és Mandalay körül viszont hatalmas sík füves területen folytak a harcok, 1945-ben a szövetségesek remekül ki tudták használni a páncélos fölényüket, néhány onnan származó fotó akár Észak-Afrikában is készülhetett volna. Északon a folyóvölgyek voltak az igazi fedett terep, ezen a vidéken harcoltak a Chindits csapatok 1943-44-ben, az erdők nagy része azonban itt sem volt összefüggő dzsungel, sok helyen alig volt aljnövényzet, és az esők idején itt is mocsárszerű sárban kellett gázolniuk a katonáknak.

tank1_1.jpg

A frontvonal Burma északi és észak-nyugati határán húzódott, ez a dombos vidék volt, az igazi dzsungelország. Itt kellett átvágniuk magukat a csapatoknak, utakat építeni, és megküzdeni a természettel. Ezen a terepen felértékelődtek a kis kötelékek, nem is beszélhetünk frontról, erődített támaszpontok és menetoszlopok háborúja volt ez. Ideális terep egy Bolt Action rendszerű skirmish játékhoz. Az utak teljes hiánya kizárta a járművek használatát, a nagy csapatokat nem lehetett rendesen ellátni, így szakasz-század-zászlóalj méretű egységekkel operáltak. A nagy ormótlan rádiók cipelése extra erőfeszítést igényelt, sokszor meghibásodtak, a dombok és a növényzet leárnyékolta őket, ezért legtöbbször minden támogatásáról le kellett mondaniuk az egységparancsnokoknak. A légi, tüzérségi és páncélos támogatása hiánya tette ezt a frontot a gyalogoskatona háborújává, sokszor még szakasz szinten is olyan önállósága volt a tiszteknek, ami más frontokon elképzelhetetlen lett volna. A brit törzstisztek a parancsnokságon Delhibe, nem értették hogyan lehet ennyire fontos és nagy jelentőségű egy-egy század szintű összecsapás. Őket a szokásos fegyvernemeket felvonultató, hadosztályokat mozgató hagyományos harcmodorra képezték ki. Azt meg végkép nem érték fel ésszel, hogy a hadjáratok sikerét a közelharci szinten megvívott apró összecsapások döntik el. A japánok harcmodora, kombinálva a terepviszonyokkal viszont ezt diktálta.

gurka.jpg

A résztvevő csapatok nemzetisége és színkavalkádja szintén egyedi tulajdonsága ennek a hadszíntérnek. A brit birodalom lakossága itt teljes erőbedobással felvonult: indiaiak, gurkák, Kelet és Nyugat-Afrika gyalogosai és persze a fehér britek, rajtuk kívül voltak még kínaiak és amerikaiak, nem is beszélve a helyi burmai törzsek harcosairól. A japánok is próbálkoztak ütőképes szövetséges alakulatok szervezésével, főleg az indiai hadifoglyok soraiból, de ezeknek csekély hasznát vették. A gurkákból csak a fiatal korosztályokat tudták besorozni, mert a harcedzett idősebb korosztályok már mind máshol szolgáltak 1942 elejére. Az afrikai katonákat gyakorlatilag teljesen elszakították a szeretteiktől, hiszen kevesen tudtak írni-olvasni közülük, és hazautazásra sem volt lehetőségük az egész háború alatt. Elvitték a fekete embert harcolni a sárga ellen, azért a földért amit a fehér az indiaitól lopott el. Nem csak az amerikaik intézték így a háborúikat (Vietnám). Churchill kormányzatának jó mélyre kellett kotornia, hogy a rendelkezésre álló emberanyagból ide is kiállítson egy ütőképes hadsereget. A németek végig pénzelték az afgán törzseket akik így lekötöttek, közel negyven harcedzett zászlóaljat az indiai-afgán határon, gyakorlatilag a teljes háború alatt. Az is igaz, hogy nagyon nem kellett őket bujtogatni, évszázados hagyománya volt arrafelé a határcsatáknak. Az amerikaiak támogatták a kínai nacionalistákat, ezekből össze is jött két használható hadosztály aki harcolt is, viszont volt még vagy nyolc amit a japánok még 1944-ben a vereségeik közepette is képesek voltak teljesen szétverni, két hadosztállyal. A szövetségesek mindent megtettek helyileg amit lehetett, hogy a terepviszonyoknak megfelelő taktikával kiképzett egységeik legyenek, a Chindits és a Merill’s Marauders jó példa erre. Ez utóbbiak talán kevésbé ismertek a brit Chindits egységek sikerei nyomán az amerikaiak is szerveztek egy háromezer önkéntesből álló egységet, az alakulat tagjait nagyrészt a Karibi Védelmi Parancsnokságtól jöttek át, mind dzsungelharcra képzett katonák, voltak egyéb önkéntesek is köztük Gualdalcanal veteránjai, és akadtak köztük foglyok a katonai börtönökből, pont úgy mint a Piszkos Tizenkettőben. Folyt. köv.

5 komment

Címkék: második világháború Bolt Action Burma4245

A bejegyzés trackback címe:

http://hadijatekos.blog.hu/api/trackback/id/tr386607269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

pati13 2014.08.16. 10:20:21

Érdekes témaválasztás! :) Itthon mondjuk nincs nagy gyökere az ázsiai hadszíntereknek (talán még a tengeri cuccoknak inkább), nyilván a kevés érintettség miatt -de azért a briteknek ez elég komoly összecsapások helyszíne volt..

Szóval jó volt kicsit hallani a világnak arról a feléről is, szélesíteni a történelmi wargamerként is sajnos elég szűkös látókörömet! :) Csak így tovább, lassan már átnevezheted a blogot egzotikus hadszínterek/összecsapások blogra! :)

janos900 2014.08.16. 11:07:02

@pati13: Úgy gondolom annak is megvan a haszna, ha az adott témához nincs semmilyen kötődés. A célom az volt, hogy szélesítsem a látókört, meg szinesítsem a palettát.
Jó ez a név, marad. :D

zirrian 2014.08.17. 23:08:47

Köszi a megemlítésem :) Bár ha lehet egy észrevételem, ha a "japán" taggel ellátott posztokat linkeled a népnek, jobban járnak :)

Még befejezem a Normandiai seregek talpazását (Brit és Német), aztán csinálom az ANZAC és Japán sereget. Szép kis banda lesz.

janos900 2014.08.20. 13:48:13

@zirrian: Nincs mit. Célom minél több kereszt-linket csinálni a blogok között, ha valami kezdő érdeklődő beesik néhanapján, akkor lássa a kínálatot.
A linkkel kapcsolatban igazad, van, de én lusta vagyok átszerkeszteni, a népek meg kutakodjanak csak szépen a blogjaitokon. :D

zirrian 2014.08.20. 13:50:39

@janos900: No, akkor majd a köv. cikkben visszairányítom ide a jónépet :D