Egy figyelemreméltó interjú válogatásba botlottam a minap, le is töltöttem, sőt végig is olvastam. Holger Eckhertz a szerző nagyapja a német Signal magazinnak dolgozott a háború alatt, mint újságíró. 1944 májusában cikksorozatot készített elő a goebbelsi terminológia szerinti Atlanti Fal hős védőiről. A korabeli csúcstechnikával (akkumulátoros-mikrofonos magnetofonnal), felszerelkezve interjúkat készített a Heer katonáival. A partraszállás miatt a munkája aktualitását veszítette, nem publikálták az interjúkat. De mindent megőrzött az írásaiból és felvételeiből. 1954-ben tíz évvel az események után, elhatározta megírja a német katonák szemszögéből is a partraszállás történetét. Egymás után kereste fel a túlélőket, köztük voltak olyanok is, akikkel már 44 májusában is készített interjút. 1955-re már elég szép anyag gyűlt össze a könyvhöz, ekkor azonban sajnos meghalt. Kéziratait azóta is őrizte a család, Holger Eckhertz pedig úgy döntött befejezi a nagyapja munkáját a maga módján. Kindle könyv formátumban angolra fordítva mint sorozatot adja ki, az 1939-45 időszak német visszaemlékezéseit.
Az Amazonos digitális könyvkiadásnak köszönhetjük tehát ezt a kötetet, sőt nem csak ezt az egyet, mert már a második rész is megjelent. (Gondosan kerülöm a könyv kifejezést, hiszen egy 250 oldalas szöveg nekem még nem éri el a könyv méretet.) A D-naphoz kötődő első részben mind a hat partraszállási zónából kiválasztották a legizgalmasabb interjút, és ezek adják a szöveget. Mindenkinek csak ajánlani tudom a kiadványt, remek sztorik, és igazán átjön az akkori fiatal katonák naivitása. A tökéletes propagandagépezet munkájának hála, az egyszeri német katonák akkor és ott, úgy gondolták, hogy ők egy összeurópai hadsereg tagjaiként, védték Európát. Nem értették minek akarják őket hátba döfni az Angolok (akiket ők soha sem bántottak...), azt meg pláne nem, mi dolguk nekik az Amerikaiakkal. Hiszen mindenkinek inkább őket kellene támogatni a vörös hordák elleni gigászi harcban. Egyáltalán nem érezték magukat megszálló-elnyomóknak, hiszen tele voltak önkéntesekkel a többi európai országból, a keleti önkéntesekről nem is beszélve.
Nagyon nem szeretnék belemenni a sztorikba, mert ez esetben spoiler lenne minden részlet. Inkább csak ízelítőnek írnék pár hadijátékos szempontból érdekes akciót. A visszaemlékezésekben olvashatunk a Goliath távvezérelt robbanóanyaggal töltött mini tankokról, lángszórós Churchill tank elleni harcról, a szövetséges légierő brutális erejéről valamint a Waffen SS profizmusáról. A túlélők sorai súlyos harcokról szólnak,valamint lehengerlő fölényről a partraszállók részéről. Nagyon jó a válogatás, mert kapunk képet arról, hogy milyen volt partvédő üteg mellett a bunkerban szolgálni, géppuskásként lőni a partraszálló naszádokat, vagy éppen az orosz front sánta veteránjaként gyalog megpróbálni visszavonulni a partról. Kanadai, brit és amerikai katonák ellen is harcoltak az interjú alanyok, szó esik atrocitáskoról mindkét fél részéről, realista korrekt beszámolók. Úgy érzem a "normandiai kirakós" egy fontos darabja ez a gyűjtemény. Mindenkinek csak ajánlani tudom 454-en pontozták az Amazonon és 4,5 csillagon áll, az nagyon jó eredmény egy olyan kiadványtól ami nyomtatásban soha sem jelent meg.
