HTML

Hadijátékos

Wargame vagy magyarul Hadijáték. Öt évig volt szerencsém Londonban az egyik legrégebbi Wargame Klub tagságát gyarapítani, rengeteget tanultam és tapasztaltam a hobbiról. Úgy gondoltam érdemes lenne egy magyar nyelvű blog keretében népszerűsíteni és bemutatni a hadijátékokat.

Friss topikok

Burma Star rising avagy E-book minden mennyiségben

2016.12.28. 14:57 janos900

Már előre készültem a rendes éves Pen and Sword akcióra, 2013-óta minden karácsonykor pár napra egyet fizet, kettőt kapsz akciót tart a kiadó az elektronikus e-book kínálatából. Tavaly óta kibővítették az elektronikus kiadványok sorát, olyan könyvekkel amelyek papír alapon már rég kifogytak (70-es, 80-as években kiadott könyvekről van szó), újranyomásuk nem volna kifizetődő, de a Pen and Sword megszerezte az elektronikus terjesztés jogát.

Ezek a könyvek egységesen 4.99 GBP-re vannak beárazva, ahogyan szinte minden legalább 2-3 éve megjelentetett saját könyvük (a friss kiadványok jóval drágábbak). Tehát elkezdtem átnézni a régi könyvek listáját, majd az első világháborús memoárokat. Majd jött az ötlet, hogy kellene valami új témában is egy kis szakirodalom, mert pillanatnyilag kicsit beleuntam az állandó témáimba. Amikor posztoltam a képeket a készülő 15mm-es Monarchiás seregemről a South London Warlords fórumon, régi barátom Alan aki ellen a nagy balkáni és orosz polgárháborús játékokat játszottam anno, csipkelődően kommentálta a képeimet. Szerinte ha minden méretarányban Nagy háborús sereget gyűjtök az még akkor is csak egy korszak ami nagyon kevés (miféle wargamer az ilyen?), tessék újabbakat is kipróbálni! Kicsit morogtam a megjegyzésén, de aztán rájöttem valóban kellene valami friss téma. Természetesen tucatnyi potenciális jelöltem volt egyből, de nem tudtam dönteni, aztán kezembe akadt a költözéskor jól elcsomagolt ajándék Ghulk barátomtól aki a munkája során bukkant erre a ritka darab történelemre, és nagylelkűen nekem ajándékozta:

wp_20161228_14_29_12_pro_800x449.jpg

Ezek második világháborús brit kitüntetések, egyik sem különösebben egyedi, az első csillagot és a harmadik medált azok kapták akik 1939-1945-ig szolgáltak valamelyik fegyveres erőnél. A második kitüntetés volt az ami eldöntötte azt, hogy mi lesz a friss témám, ez egy Burma Star vagyis Burma csillaga, mindenki megkapta aki szolgált ott a távoli hadszíntéren. A veterán akinek a kitüntetései hozzám kerültek, tehát egy olyan katona volt aki eltöltött valamennyi időt Burmában, így valószínűleg tagja volt a  Burma Star néven alapított veterán szervezetnek, ennek a családias csoportnak fénykorában mintegy huszonötezer tagja volt, de még ma is több mint kétezer tagot számlál. Eldöntöttem tehát, ha már egy ilyen jelet kaptam, akkor 1942-45 Burma lesz a következő témám. Egyszer már belekezdtem ebbe a korszakba, itt a blogon, sőt csatáztam is a Bolt Action szabályok alapján, most itt az ideje, hogy folytassam. Ezért hát rákerestem az elektronikus könyvek közt, a Burmával kapcsolatos kiadványokra. Találtam is vagy hatot, bepakoltam hát a kosaramba és megvettem őket. A vásárlás után a kiadó küldött egy automatikus emailt, hogy az eddigi vásárlásaim (2012 óta vásárolok tőlük) alapján egy 10 GBP-s levásárolható kedvezményt kapok, ez újabb négy ingyen könyvet jelentett ebben az akcióban, szóval a végén tizenhat új könyvvel gazdagodtam. Neki is láttam a Burma témához tartozó kötetek olvasásának.

A hadjáratnak történelmi szempontból vannak szakaszai és forduló pontjai, a szakkönyvek nagyrészt ezek köré csoportosulnak. Külön téma a Chindits egységek története, valamint a sikereik hatására szervezett amerikai Merrill Marauders egységek tevékenysége. A másik nagy csoportot a memoárok alkotják, magam is olvastam már egyet korábban.  Közben megnéztem és a Burma Star szervezetnek köszönhetően rengeteg online ingyenes memoár is hozzáférhető. A brit 14. Hadsereg volt parancsnoka Slim tábornok megírta visszaemlékezéseit, és róla is írtak több életrajzi könyvet (egyet be is szereztem). A tábornok hamar felismerte, hogy a mondás, miszerint: A modern háborúban a kezdő tisztek a taktikáról beszélnek, a profik az utánpótlásról meg a logisztikáról. Ezen a hadszíntéren kiegészül azzal, hogy a profik utánpótlásról és légi szállításról beszélnek, na meg persze légi fölényről. Slim élete végéig kapcsolatban maradt a katonáival, a háború után a veteránok szövetségét vezette haláláig, ezt a posztot jelenleg a fia tölti be. Személye tehát minden szempontból fontos a hadszíntér eseményeinek megértése szempontjából.

slim.jpg

De maradjunk a könyveknél, szóval brit történészek és túlélők köteteiből van rengeteg, viszont semmit sem találtam a japánoktól. Illetve van egy kötet a burmai frontról, amit egy brit és egy japán történész közösen írt, de ez jelen anyagi forrásaim alapján nem hozzáférhető. Értsd többe kerül, mint a tizenhat digitális könyv egybe, amit azért sajnálnék kiadni egy könyvért. Viszont mindenképpen akarok olvasni a japán oldalról is, ezért írtam egy emailt a Burma Star szervezetnek, hogy hátha tudnak nekem ajánlani pár japán forrást és visszaemlékezést. Ezen kívül átböngésztem a forrásjegyzékeket is, hátha találok angolul megjelent japán memoárokat.

Persze biztos felmerül a kérdés: De miért éppen Burma? Nos, perverz módon rajongok a feledésre ítélt hadtörténelmi témákért, és a gyalogos harcokért. Márpedig a 14. Hadsereget már a háború alatt is úgy hívták a benne szolgáló katonák, hogy: Az elfeledett hadsereg. Az egyik brit főtiszt kedvenc vicce volt a következő, kérdezz-felek játék:

Szóval emberek, úgy gondolják maguk itt az Elfeledett hadsereg?
Igen, igen. Mi vagyunk!
Tévedés! Magukat nem felejtették el, de nem ám. Az az igazság, még soha sem hallottak magukról Londonban, azt se tudják, hogy léteznek...

A burmai hadjárat a Második Világháborús brit hadsereg leghosszabb szárazföldi hadművelete volt. Egyetlen másik fronton sem harcoltak ilyen hosszú ideig a britek, 1942 elejétől egészen 1945 augusztusáig, sőt még tovább, mert egyes elszigetelt japán kontingensek végül jóval a háború vége után adták csak fel a harcot. A központi utánpótlási listán mindig az utolsó hely volt Burma, bármilyen nagyobb német támadás érte a briteket Európában, az első dolog volt a Burmába szánt erősítések és erőforrások átirányítása. Hadijátékos szempontból ez adja hadszíntér savát-borsát, mert olyan rögtönzéseket és innovatív ötleteket kellett bevetniük itt (a fő hadszíntéren már elavultnak számító technikán kívül), amire máshol nem voltak rákényszerítve. A terepadottságok miatt ez a harc a légi fölénytől nagyon függő gyalogos-dzsungelháború volt, rengeteg féle színes egységgel, előfutára volt a Vietnami Háborúnak. Zirrian rá is mutatott, hogy akár egyben is érdemes gondolkodni a két hadijátékos téma feldolgozásán, mert a tereptárgyakat mindkét játékhoz fel lehet használni. Hm, érdekes gondolat.

2 komment

Címkék: második világháború Burma4245

A bejegyzés trackback címe:

http://hadijatekos.blog.hu/api/trackback/id/tr9312077891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ambasa 2016.12.30. 18:00:42

Na, csak hogy teljesen megzavarjam a gyalogsági harcra vonatkozó rajongásodat. Van egy könyvem, ami ide vághat:
Bryan Perrett - Tank Tracks to Rangoon - The Story of British Armour in Burma (Robert Hale 1992, ISBN 0 7090 4749 5)

TG

janos900 2016.12.31. 13:10:45

@ambasa: Most olvasom. 1 hónapja volt leárazva 99pence-re az ebook az Amazonon. :D

Jó könyv. :)