HTML

Hadijátékos

Wargame vagy magyarul Hadijáték. Öt évig volt szerencsém Londonban az egyik legrégebbi Wargame Klub tagságát gyarapítani, rengeteget tanultam és tapasztaltam a hobbiról. Úgy gondoltam érdemes lenne egy magyar nyelvű blog keretében népszerűsíteni és bemutatni a hadijátékokat.

Címkék

#feherhegy400 (1) 1.pun háború (3) 1848 49 (22) 1859 (1) 1862 (2) 1914 korai csaták (22) 1918 (2) 20mm (40) 28mm (11) ACW (19) afrika (10) alternativ (1) Alternativ Toys W. (3) amerikaipolgh. (35) amfügháb (1) angol polgárháború (4) Anjou (3) árpádházi (1) AWI (2) BAcsatajelentés (32) Bagration1944 (2) BEFNapló (6) Belgium (2) Black Powder (4) blk mozaik (10) Bolt Action (106) brandford (4) Bullrun1 (1) Burma4245 (11) C&C (1) Cambrai 1917 (6) ChosenMen (1) ColdWarGoneHot (9) colours (3) CommandsC (9) Crusaders (2) Csubissimus (2) DarkAge (3) DVDajanló (11) első világháború (174) FlyingL (4) Frankok (1) Heroes of the great war (2) Historikum (20) Honvédség (20) HueCity68 (4) Hungary1944-45 (4) images of war (2) JackLark (1) japán-orosz 1904 (2) Jentz (17) JohnnyReb2 (2) Juego (1) Kaiserschlat (5) keleti front (1) kezdőknek (2) könyvajánló (169) Korea (1) KuKNapló (9) második világháború (177) memoir44 (14) Moson (1) mud and blood (5) műhely (50) Napoleoni háborúk (14) NeuveChapelle1915 (2) Noendinsight (4) Normandia44 (9) ókor (14) olasznapló (1) orosz polgárháború (14) overthetop (2) Pacific (4) PeKo (2) PikeandShoot (1) Podcast (1) PoilouNapló (3) Projekt (15) rapid fire (19) referencia (1) Referencia (1) riport (60) SAGA (4) sds (4) SharpeP2 (1) Simon Scarrow (3) Singapore (2) Somme16 (10) south london warlords (18) SwordandSpear (1) SzalonikiFront (2) szamuráj (1) Székesfehérvár (1) Tanks! (1) társasjáték (27) Tengeri csata (4) terepépítés (6) TGW (13) Trento (3) Verdun (1) Vietnam (26) WAB (1) Waterloo (1) WI (1) XIX.sz (1) XV.sz (1) XVII.sz (2) XVIII.sz (5) youtube (1) Zirran (1) Zsigmond (1) Címkefelhő

Friss topikok

The Battle for Burma, könyvismertető

2017.04.19. 08:34 janos900

Ez a könyv viszonylag rövid összefoglaló munka a hadszíntérről. Nagy erőssége, hogy a szerző maga is szolgált a háborúban, ezért a gazdag képanyaga szinte mind saját tulajdon, máshol nem jelentek meg a képek. Roy Conyers Nesbit 1939-ben lépett be a RAF kötelékébe, navigátorként szolgált, kezdetben a partok védelmét biztosító Bristol Beaufort gépekkel felszerelt RAF 217 században, majd oktató volt Rodéziában, utána Calcuttában egy Dakota szállítógépekkel felszerelt alakulat tagjaként bejárta az egész ázsiai térséget 1945-ig, a háború után üzletember lett. Nyugdíjba vonulása után kezdett el repülési-hadtörténeti könyveket írni a Royal Airforce-ről, 2014-ben hunyt el 92 éves korában. A szerző háttere miatt, nagyon hangsúlyos és kiemelt a légierő szerepe a kötetben. Ami szerintem ebben az esetben jó dolog, tekintve a légi szállítás jelentőségét Burmában.

bburma.jpg
A szerző jól megragadta a fordulat lényegét, a fordulatét amely végül szövetséges győzelmet hozott Burmában. Az ádáz öngyilkos japán gyalogosok ellen komoly erőfeszítést igényelt, a nemzetközösségi csapatok moráljának felépítése. Gondoljunk csak bele 1942-ben számukra csak a visszavonulás létezett, dzsungel, betegségek, bekerítés meg a sebesülteket lemészároló őrült japánok. Slim tábornok, felismerte, hogy olyan területeket kell felfejleszteni és megerősíteni, amiben a japánok gyengék. A japánok tömegével hullanak a betegségek és a rossz ellátás miatt, a támadásaikban kész tényként kezelik, hogy a zsákmányolt készletekből fognak élni. Mi a teendő? A végletekig erősíteni a saját utánpótlást, az egészségügyi ellátást, és ehhez kivívni a totális légi fölényt. Másrészt bebizonyítani, hogy a japánokat le lehet győzni, lehetőleg a saját módszereikkel. Itt lépett be a képbe Wingate tábornok a Chindits egységeivel, a normál katonákból faragott elit haderővel. A portyázások katonai értéke talán nem volt túl nagy, a veszteségek is magasak voltak, de a morálra gyakorolt hatásuk mindezt megérte. Megmutatták, hogy a Japánokat meg lehet verni. Az amerikaik is követték a példát és megszervezték a Merill"s Marauder egységeiket, illetve minden a térségben harcoló haderő átvette a légi szállításokon alapuló hadviselést. A legmarkánsabb példa erre a Kohima és Imphal védelme, a japánok százszámra hullottak a megerősített táborok elleni támadásokban, közben pedig éheztek, mert nem volt elég utánpótlásuk, velük ellentétben az ostromlott nemzetközösségi csapatokat folyamatos légi híd látta el. A RAF és az USAF hozta az utánpótlást, vitte a sebesülteket. Ezzel a technikai, logisztikai és egészségügyi háttérrel már sokkal magabiztosabban harcoltak a szövetséges katonák, tudták, hogy a sebesülés nem a biztos halált jelenti többé, a betegségekből fel lehet gyógyulni, és főleg nincsenek magukra hagyva a dzsungelben, mert a RAF és az USAF ellátja és támogatja őket.
Ha valaki most olvas először a Burmai harcokról, akkor ez a könyv nagyszerű bevezető, a magyar olvasó rácsodálkozhat arra, hogy ha valahol akkor itt, tényleg világháború zajlott. Indiai, brit, afrikai, nepáli, kínai, amerikai és ausztrál csapatok harcoltak itt a japánok ellen, 1945-ben a brit 14. hadsereg állományának csak 17% volt európai katona. Mindkét félnek voltak helyi törzsi segítői, a japánok még egy indiai hadifoglyokból álló haderőt is felállítottak. Németországban is létezett egy Indiai Waffen SS egység, de ez a 2500 fős alakulat nem sok vizet zavart Európában. A Mohan Singh által először megszervezett és vezetett INA viszont már jelentősebb erőt képviselt, hiszen a britek által kiképzett és kapitányi rangban fogságba esett tiszt, a szingapúri hadifoglyokból és helyi indiaikból toborzott 20-30000 katonát. Szingapúrban 1942-ben közel 45000 indiai esett fogságba. Az első INA-t végül is feloszlatták a japánok, mert nem voltak elégedettek Mohan Singh vezetésével. Ekkor hívták meg a Németországban szervezett SS alakulat vezetőjét Subash Chandra Bose-t, az ő vezetésével két INA hadosztályt szerveztek végül, akik a helyi burmai gerillákhoz hasonlóan támogatták a japánokat. A két hadosztálynyi haderő potenciája nem igazán a burmai harcokban képviselt értékükben rejlett, hanem abban, ha a japánok betörnek Indiába, akkor egy tengelybarát indiai nemzeti hadsereg magját adhatták volna. 
Roy Conyers könyve egy jó összefoglaló, szépen végigveszi az eseményeket, kicsit unalmasnak találtam, hogy minden hadosztály parancsnoki és magasabb egység szintű vezetői poszt személycseréjét külön leírja. Valóban tiszteletre méltó parancsnokok voltak, csak nagyjából évente változtak a személyek (1942-45 között), és volt vagy húsz hadosztály akik részt vettek a harcokban az évek során. Ettől eltekintve csak ajánlani tudom, mint bevezetőt a témába.  

Szólj hozzá!

Címkék: könyvajánló második világháború Burma4245

A bejegyzés trackback címe:

https://hadijatekos.blog.hu/api/trackback/id/tr1512431651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása