2013 őszén amikor hazaköltöztem, automatikusan adódott az ötlet, hogy a tőlem legmesszebb fekvő Budapest helyett inkább a szomszédos Pozsony vagy Bécs környékén keressek hobbitársakat. Sikerült is találnom egy szimpatikus kezdődő szerveződést, Bécsben. Az osztrák kollégák pont abban az évben tartották első rendezvényüket, szigorúan történelmi hadijátékokkal. Sajnos az első négy évben, sehogy sem sikerült összehoznom a látogatást, de most végre a saját autómmal eljutottam a rendezvényre, szerencsére Szilveszter is éppen ráért, és elkísért. Így tudtam őt egy kicsit jobban bevezetni a hadijátékok világába, mivel eddig csak a mi győri játékainkat látta, most viszont egyből nyolc különféle asztalról kapott ízelítőt a hobbi sokszínűségénől.
A rendezvénynek Perchtoldsdorf nevű, több mint ezer éves, apró (15000 lakos) vásárváros ad otthont, a kora középkori vár és templom mellett a főtéren áll az Alexander vendéglő (harmadik kép), itt vernek tanyát évente egyszer a bécsi hadijátékosok. A kisvárost mára már gyakorlatilag magába olvasztotta az osztrák főváros, Mosonmagyaróvártól autópályán 92km az út. Magyar vonatkozása is van a városnak, Mátyás király zsoldosai 1477-1490 között megszállva tartották a települést.
A vendéglő különtermét gyakorlatilag teljesen belakták a hobbitársak, néhányan korhű egyenruhát is öltöttek az eseményre. Egy kereskedő támogatja a rendezvényt, árukészlete szinte csak Warlord Games termékekből állt. A Bolt Action 2. kiadása német nyelven is megjelent, talán ezért is volt rengeteg a 28mm-es dobozokból. Igyekeztem angolul szóba elegyedni a résztvevőkkel. Az egyik fő szerevező Sigur, saját figurafestő vállalkozást visz, egy remek angol nyelvű blogja is van, és ami a lényeg tulejdonosa egy 28mm-es late war francia seregnek az első világháborúhoz! Megismerkedtem egy portugál hadijátékossal Daniellel is aki pár hónapig Bécsben dolgozik most, mint kiderült nekik két nagyobb klubjuk van otthon, egy Lisszabonban és egy Portóban. Összebarátkoztunk Robert-tel is, ő helyben lakik és inkább társasjátékokat szeret játszani, egy negyven négyzetméteres alagsorban tartja a több mint ezer darabos gyűjteményét. Vele végül játszottunk négy kört az Axis and Allies gyűjtögetős játékkal. Robert hozott magával egy nagy halom megunt könyvet és játékot eladásra, a végén megvettem tőle tizenkét die-cast járművet a 20mm-es Bolt Action játékokhoz, egy részével Jentz német seregét turbózzuk fel, de a magyar seregemhez is vettem egy Hetzert, illetve lett hat darab angolszász járművem is, bár még nem tudom mihez kezdek velük, végül is a Matilda II. meg a Churchill tank jók a szovjet sereghez is.
Na de térjünk rá a lényegre, az asztalokra. Volt egy nagyszerű 15mm-es játék a Sharpe Practice 2 szabályok szerint az Utolsó Mohikán korszakát, vagyis a Francia-Indián háborúkat dolgozták fel. A sütőtök ültetvény volt nálam a show csúcsa. Nagyon szép volt az asztal, le a kalappal.
A 28mm-es francia és brit seregek, faltól-falig csatája a General du Brigade legújabb verziója alapján zajlott.
A szépen festett 15mm-es ókori seregek a Fields of Glory második kiadása szerint csaptak össze. Karthágó és Szirakúza között támadt nézeteltérés.
A 28mm-es ókori csatát sajnos nem tudtam beazonosítani, szabály szempontból, de tetszett a kártyás rejtett felállás módszere.
Az amerikai polgárháború témája Ausztriában is népszerű, rengeteg Perry féle plasztik 28mm-es figurával, a Black Powder rendszerét használva küzdöttek a felek.
Sajnos a hajós játékról bírtam megtudni a legkevesebbet, a karakter lapok alapján az egyik flotta orosz volt. Minden esetre nagyon szépek voltak a modellek.
A Flames of War asztalon nem játszottak, csak kipakolták a seregeket.
Összességében megérte felkeresni a showt. Barátságos fogadtatásban volt részünk, Szilveszternek tetszett az Axis and Allies, nekem leginkább a tereplap ragadta meg a fantáziámat, mert szuper Memoir 44 játékot lehetett volna rajta játszani. A játék egy sztálingrádi hadjárat első csatája volt, mi voltunk a szovjetek meg kellet akadályozni a németeket, hogy kiérjenek a Volgához. Ezt a 4. körre elég jól meg is oldottuk, csak egy Pz-III maradt a KV-1-el szemben, nekünk viszont mennünk kellett, így kiegyeztünk egy döntetlenbe. Folyamatosan voltak látogatók, nagyjából ötven embert számoltam akik a showra jöttek. Inkább baráti összejövetel ez még, nem igazán a közönségnek szóló bemutató, de szép és változatos asztalok voltak és jól éreztük magunkat. Jó úton haladnak, és már most kinőtték a jelenlegi termet. Jövőre jó lenne felrakni itt is egy 20mm-es asztalt, mert Ausztriában senki sem játszik ebben a méretarányban. Jentz Hue asztala remek lenne ide.
