Duong erősen pedálozott a régi ösvényen, piros biciklijére két nagy rizses zsákot is erősített, hogy minél kevesebb feltűnéssel jusson át az ellenőrző pontokon. Chi őrnagy a testőrségével már várta, hogy átadja a rizspapírra irt titkos jelentéseket. Az amerikaiakról szerzett minden értesülés fontos lehet az elvtársak terveinek kialakitásában. Duong beteghordóként dolgozott a közeli kórházban, de fent északon az elvtársak már képzett szanitécként engedték az útjára, amikor lehetett, az értesüléseken kívül, kötszert és gyógyszereket lopott a Viet Cong harcosainak. Chi őrnagy egy régi elhagyatott falut választott ideiglenes támaszpontnak, ide várta a futárokat a környékről. Duong miután a bozótban rejtőző őrszemnek megmondta a jelszót, futva tolta a biciklijét, hogy minél előbb jelenthessen, alig ért azonban a lépcsőhöz amikor egy robbanás lökte hanyatt, hirtelen aknavető gránátok kezdtek záporozni minden irányban.
Ez volt az első igazán dzsungeles próbálkozásunk a Bolt Action második kiadás alapján, a dzsungel harcokra. Az "Embervadászat" küldetést választottam, egy a szabványosnál kisebb battle mat-on játszottuk, ezt viszont ellensúlyozta a nehéz terep ami gyakorlatilag a felére lassította az egységeket. A védekező vietnami sereg felét egy tizenkét hüvelyk sugarú körben kellett felrakni a térkép közepére, ezek mind indulhattak álcázva. Az amerikai játékos kapott egy előzetes tüzérségi előkészítő bombázást, majd a serege felével, teljesen tetszőleges irányból parancspróba nélkül elkezdhette behozni az egységeit, az első körbe. A második körtől mindkét játékos a maradék seregét egyesével sikeres parancspróba megdobása után hozhatta be, viszont csak olyan oldalon, ahol abban a körben nem lépett még be ellenséges egység. Ez egy nagyon jópofa trükkös szabály, ugyanis ha a például a vietnami játékos van olyan szerencsés, hogy az első négy aktiválást kihúzza, akkor minden oldalról behoz egy egységet, és ezzel az amerikai elöl elzárja a terepet a teljes körre. Persze ugyanez fordítva is igaz, az amerikai fél is lezárhatja a csatateret ha neki van nagyobb szerencséje. Ezen kívül a durva akciókra akkor kerül sor amikor a következő körben az ellenfél behoz egy új egységet az előző körben belépett egységem mögött, és azt egyből le is rohanja. A rohampuskás négy fős rajok, nyolc kockával elsőnek ütve már esélyesek megnyerni egy közelharcot.
Mivel egyikünk sem játszott még ilyen küldetést, a saját kárunkon tanultuk meg a "csíziót", vietnamiként sikerült három amerikai egységet is "bedarálnom". A győzelmi feltétel is érdekes volt, a megadott tisztet jelképező figurát közelharcban kellett legyőznie a támadó amerikaiaknak, hat körük volt erre, illetve ha jól sikerült a dobás egy hetedik is. Ha nem közelharcban vész el a célszemély, akkor a csata döntetlen, ha lejár az idő a védő nyer. A véletlenszerű irányokból érkező csapatok miatt nem mindegy, hogy mikor és merre futunk a célszeméllyel, mert amíg van támadó egység tartalékban addig a térkép egyik oldala sem biztonságos. Én igyekeztem a kezdetben felrakott álcázott egységeimmel úgy felállni, hogy blokkoljam az ösvényeket, és ezeket úgymond lehorgonyoztam, lapultam velük. Az amerikai játékosoknak be kellett áldozniuk egy-egy egységet az álcázott ambush paranccsal lapuló egységeim felfedezésére. Viszont abból az irányból jöttek, amit választottak, és nekem az egységeim PIN pontokkal kezdtek a tüzérségi előkészítés miatt.
Véleményem szerint, ismét jól vizsgázott a rendszer, teljesen életszagú zűrzavaros dzsungel harc volt a játék, sikerült végül elkapniuk a hírszerző tisztemet, de csak azért, mert a kör első parancskockája amerikai volt és nem vietnami. A sors keze, helyesebben az enyém mert én húztam a kockákat. Ettől függetlenül megérdemelt de nehéz győzelem volt ez a két tengerészgyalogos játékosnak.
Az egyik új BA kiegészítőben ami már a második kiadású szabályokhoz jött ki, vannak új dzsungelharcos szabályok, ezek közül sokat nagyon érdemes átvenni a Vietnamos játékokhoz is. A terep szokás szerint Jentz érdeme, remekül összepasszoltak a 3D tereptárgyai a klub dzsungeles alapjával. Ekkora felületet egyébként szerintem érdemesebb 2D-vel megoldani, a növényzetet meg csak ide-oda pakoljuk ha útba van. A dzsungelben hat hüvelyk volt a látó és lő táv, kívülről három hüvelykre lehetett belátni, és kifelé is úgy lehetett lőni, ha az egység nem volt beljebb három hüvelyknél. Előbb vagy utóbb de ezeken a terepeken fogunk 1941-45 közötti küldetéseket is játszani, mert az a Bolt Action egyik csúcsa, a gyalogsági dzsungel hadviselés.
