HTML

Hadijátékos

Wargame vagy magyarul Hadijáték. Öt évig volt szerencsém Londonban az egyik legrégebbi Wargame Klub tagságát gyarapítani, rengeteget tanultam és tapasztaltam a hobbiról. Úgy gondoltam érdemes lenne egy magyar nyelvű blog keretében népszerűsíteni és bemutatni a hadijátékokat.

Címkék

#feherhegy400 (1) 1.pun háború (3) 1848 49 (22) 1859 (1) 1862 (2) 1914 korai csaták (22) 1918 (2) 20mm (40) 28mm (11) ACW (19) afrika (10) alternativ (1) Alternativ Toys W. (3) amerikaipolgh. (35) amfügháb (1) angol polgárháború (4) Anjou (3) árpádházi (1) AWI (2) BAcsatajelentés (32) Bagration1944 (2) BEFNapló (6) Belgium (2) Black Powder (4) blk mozaik (10) Bolt Action (106) brandford (4) Bullrun1 (1) Burma4245 (11) C&C (1) Cambrai 1917 (6) ChosenMen (1) ColdWarGoneHot (9) colours (3) CommandsC (9) Crusaders (2) Csubissimus (2) DarkAge (3) DVDajanló (11) első világháború (174) FlyingL (4) Frankok (1) Heroes of the great war (2) Historikum (20) Honvédség (20) HueCity68 (4) Hungary1944-45 (4) images of war (2) JackLark (1) japán-orosz 1904 (2) Jentz (17) JohnnyReb2 (2) Juego (1) Kaiserschlat (5) keleti front (1) kezdőknek (2) könyvajánló (169) Korea (1) KuKNapló (9) második világháború (177) memoir44 (14) Moson (1) mud and blood (5) műhely (50) Napoleoni háborúk (14) NeuveChapelle1915 (2) Noendinsight (4) Normandia44 (9) ókor (14) olasznapló (1) orosz polgárháború (14) overthetop (2) Pacific (4) PeKo (2) PikeandShoot (1) Podcast (1) PoilouNapló (3) Projekt (15) rapid fire (19) referencia (1) Referencia (1) riport (60) SAGA (4) sds (4) SharpeP2 (1) Simon Scarrow (3) Singapore (2) Somme16 (10) south london warlords (18) SwordandSpear (1) SzalonikiFront (2) szamuráj (1) Székesfehérvár (1) Tanks! (1) társasjáték (27) Tengeri csata (4) terepépítés (6) TGW (13) Trento (3) Verdun (1) Vietnam (26) WAB (1) Waterloo (1) WI (1) XIX.sz (1) XV.sz (1) XVII.sz (2) XVIII.sz (5) youtube (1) Zirran (1) Zsigmond (1) Címkefelhő

Friss topikok

Szovjet tüzértiszt naplója: Guns Against the Reich

2018.02.04. 20:37 janos900

Az ideológiától mentes szovjet memoárok viszonylag ritkák, magyarul csak elvétve hozzáférhetőek. Angolul már egy kicsit jobb a helyzet, de nagyjából húsz kötet a kínálat. Artern Drabkin vezetésével, rögtön a Szovjetunió összeomlása után megkezdték a még élő veteránok visszaemlékezéseit gyűjteni, valamint egyben angolra is fordítani amit érdemes volt. Ennek az akkor elvégzett értékes gyűjtői munkának köszönhetőek a jelenleg fellelhető kötetek. Azóta megint változott a politikai helyzet, ismét egyre kevesebb az őszinte szabad véleménynyilvánítás a korszak szovjet vonatkozású történelméről. Vagy fogalmazzunk úgy, megint nem divat kritizálni az akkori rendszert.

gar.jpg

Pár éve már sikerült elolvasnom egy lovas páncéltörő tüzér memoárját, illetve egy harckocsikon szállított gyalogos deszantos könyvét. Petr Mikhin tüzértisztként szolgálta végig a háborút. Az 1941-ben még leningrádi matematika szakos gimnazista 23 éves korára 1944-ben már századosként ütegeket parancsnokolt. A szerző érdekes sztorit írt meg, de kételkedem abban, hogy mindez vele esett meg. Inkább egyfajta Háry Jánosként az összes katonatörténetet amit ismert a maga képére szabott. Nem hiszem, hogy valaki ennyire nagyszerű képességekkel megáldva, ekkora hősiességgel és ilyen hihetetlen mértékű szerencsével tudta volna végigszolgálni az 1942-45 között éveket a fronton, mint ahogyan az ebben a könyvben le van írva. Ezt leszámítva élvezetes olvasmány a kötet, szovjet katonasztorik a Nagy Honvédő Háborúból. A teljesség igénye nélkül kiragadnék néhány példát:

Ezt a történetet már olvastam egy Bolt Action szabálykönyben is, szóval valami igazságalapja lehet a dolognak, viszont Mikhin 1942-körülre meséli a sztorit, a másik forrás meg az 1944 Bagratyion hadműveletre teszi az esetet. A történet lényegi része mindkét esetben annyi, hogy egy szovjet harckocsit szénakazalnak álcáznak, és ezzel az átveréssel sikerül egy német harckocsi oszlopot lesből kilőni, mert a németek elhaladnak gyanútlanul a kazal mellett, így a szovjetek hátulról kilövik az első tankot, majd az utolsót, aztán szépen a többit is. Ezt kb egy mélyúton haladó torony nélküli rohamlövegekből álló oszlop ellen tudom igazán elképzelni, mert azoknak mondjuk nehéz megfordulni és viszonozni a tüzet. Ha nyitott páncélvadászokról beszélünk még könnyebben kivitelezhető a dolog. Mindezt maximális jóindulattal, ha nagyon hinni akarok a szerzőnek. Ezt a történetet Mikhin is úgy meséli, hogy visszavonulás közben találkoznak a páncélos személyzetével akik alkatrészre várnak mert nem mozogásképes a harckocsijuk, ezért is rejtik szalma alá. Figyelmeztetik őket a közeledő német harckocsikra, amit azok nem vesznek komolyan. Két nappal később fordul a helyzet a németek vonulnak vissza Mikhinék visszatérnek és találnak egy csomó az úton hátulról kilőtt mémet harckocsit. A szalmakazal meg eltűnt a szovjet harckocsival egyetemben, viszont a tüzértisztnek egyértelmű, hogy honnan érkezhettek a lövések amik kiiktatták a németeket. Mivel a szovjet tank akkor menekülni nem tudott, de kilőve sem maradt a helyszínen, a lövések szöge is pont passzolt, adódott a magyarázat. Jó sztori, ha igaz ha nem.

A másik történet ami még megragadta a fantáziámat, az a szerző első bevetése. Mint kezdő ütegparancsnok a felettesével bejárják a terepet, utasítást kap, hogy egy dombra telepítse beásva és álcázva az ütegét, majd másnap hajnalban adott időpontban a megadott koordinátákra nyisson tüzet. A domb keleti oldalára kell telepíteni a lövegeket, mert a gerinc így eltakarja őket a németek elől. Mikhin visszamegy az üteghez, de nincsenek szállító járművei, ezért a másik ütegtől kér traktorokat, egy harmadiktól meg üzemanyagot. Ez viszont olyan sokáig tart, hogy csak többszöri eltévedés után a sötétben érnek vissza. Amikor végre megtalálják a dombot, rohammunkával beássák, álcázzák a lövegeket, éppen végeznek mire hajnalodik. Mikhin rémülten veszi észre, hogy a domb nyugati oldalára települtek, arccal a németek a domb takarása nélkül! Viszont mese nincs, parancs az parancs, megkezdik a tüzelést. Hamarosan a németek is tüzet nyitnak, hogy lefogják a szovjetek tüzét. A precíz német lefogótűz nagy erővel csapódik be a domb keleti oldalán! Ott ahol a parancs és a józan ész szerint az ütegnek lennie kellett volna. Mikhin ezzel kivívja a legénység nagyrabecsülését, mert ők azt hiszik a fiatal hadnagy ennyire ravasz módon tervezte meg az üteg helyét.

A könyvnek külön érdekessége, hogy külön fejezet szól a magyarországi harcokról, a szerző megjárta a Romániát, Bulgáriát, a volt Jugoszláviát is, ezért 1944 decemberében érkezik csak a budapesti ostromgyűrű megerősítésére. Itt viszont az ütegét egy német páncélosegység, gyakorlatilag megsemmisíti. Ezt a fejezetet majd még elolvasom, egy kis kutakodást megér, megnézni mennyire lehet valós amit írt. Nekem összességében tetszett a könyv, olvasmányos érdekes, ha valaki felül tud emelkedni a szerző öndicséretén.

2 komment

Címkék: könyvajánló második világháború

A bejegyzés trackback címe:

https://hadijatekos.blog.hu/api/trackback/id/tr6013633858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gorugrany 2018.02.04. 21:48:27

Magyarul jelent meg Manszur Abdulin: A vörös út című könyv. Ez egy lövész visszaemlékezése Sztálingrád mellől indulva. Érdekes, hangulatos ideológia annyiban jelenik meg, amennyi a korszellem miatt mindenképpen volt érdemes elolvasni.

janos900 2018.02.10. 18:06:12

@gorugrany: Tudom, köszi. Néztem is. Rajta a listámon. :D
süti beállítások módosítása