HTML

Hadijátékos

Wargame vagy magyarul Hadijáték. Öt évig volt szerencsém Londonban az egyik legrégebbi Wargame Klub tagságát gyarapítani, rengeteget tanultam és tapasztaltam a hobbiról. Úgy gondoltam érdemes lenne egy magyar nyelvű blog keretében népszerűsíteni és bemutatni a hadijátékokat.

Friss topikok

Az Észak-Amerikai Polgárháborús hadijátékok 2. rész

2011.08.13. 10:20 janos900

Nekem a nagy léptékű csatákra ott van a Johnny Reb szabály, a klubtagjainknak már most is több ezer figurából álló seregei vannak 15mm-es figurákkal. Tehát 15mm-ben, vagy nagy csatákban gondolkozni teljesen kidobott pénz. Így én inkább egy nagyon egyszerű és könnyű utat választottam az ACW játékokhoz, ez pedig a 28mm-es skirmish játékok. A klubban már eleve adott a Legend of the Old West rendszere, a 28mm-es Western város, nekem csak 20-20 figurát kell megvennem és kifestenem a játékhoz. Ha rákapok az ízére, bővíthetem a gyűjteményt és játszhatok a Sharp Practice (SP) szabályaihoz kiadott Terrible Sharp Sword (TSS) szabályok szerint is.

A Too Fat Lardies által kiadott SP szabályrendszer, egy sorozat része, az alapelv ugyanaz, de korszakonkénti kiegészítő könyvek mindig az adott konfliktushoz igazítják az alapszabályokat. Az SP a napóleoni háborúkhoz íródott, a Through Mud and Blood meg az első világháborúhoz. Az SP rendelkezik kiegészítőkkel az amerikai függetlenségi háborúhoz is, meg a mexikói-amerikai háborúhoz is. A rendszerben minden figura egy valós katonát jelképez, és nagyjából 60-100 figurából áll egy sereg. Egy ilyen század-szakaszléptékű játékban, a tüzérség maximum egy fél üteg (2-3 ágyú), a lovasság sem nagyon több mint 20-30 figura. A Terrible Sharp Sword kiegészítő egy komplett hadjáratrendszert kínál a játékhoz. A dolog lényege, hogy egy századdal harcolunk végig. A kapitány és a hadnagyok nevesített karakterek, véges számú őrmesterünk és tizedesünk van, ha valakit elveszítünk a rangban alatta állókból kell előléptetnünk valakit a helyére. A csaták után a veszteségre kockadobásokat teszünk, és ez alapján kaphatunk vissza sebesülteket, minden játék után minden csapat kap nyolc újoncot utánpótlásnak. Ebből következik, hogy ha a századom mondjuk negyven katonából áll, és elveszítettem az adott csatában 15 figurámat, valószínűleg elkezdek óvatosan hátrálni, mert ennek biztosan csak maximum a felét kapom vissza, a többi kétséges. Az elveszített figuráim nagyobb eséllyel lesznek sebesültek, és épülnek fel, ha a csata végén a csatateret én birtokolom. Természetesen az alakulat kap tapasztalati bónuszokat, a megharcolt ütközetek után stb.

A rendszer nagyon jópofa és életszerű, valamint a nagyobb csatákhoz is kínál opciókat, ahol már magasabb rangú tisztek nyargalásznak, magasabb parancsnoklási értékkel, és két-három század birkózik egymással. A csataszabályok alapja az un. Big Man rendszer, ez nem más, mint közlegénynél magasabb rangú figurák használata az aktiválásnál. Minden tiszt és tiszthelyettes kap egy parancsnoki szintet, ezekhez kártyákat rendelünk és ezeket egy pakliból húzzuk. Hogy ne legyen egyszerű, mindkét fél csak fele annyi kártyát kap, mint ahány parancsnoka van, így ha minden optimális, az összes egységem mozog egy körben, de csak a fele tüzelhet. Hogy a döntéseinkbe egy kis rugalmasság is kerüljön a magasabb rangú katonák, használhatják az alacsonyabb rangú kártyákat. Nézzünk egy gyakorlati példát:

Van egy hármas szintű tisztem, négy kettes szintű őrmesterrel, meg hat egyes szintű tizedes, a pakliba tehát kerül egy hármas szintű kártya, két kettes és három egyes szintű. Minden parancsnoknak van hat-hat embere, ez a századom. Az egyszerűség kedvéért az ellenfél ugyanezt kapja, ez tehát tizenegy egység, amihez az adott körben véletlenszerű sorrendben kapom az aktiválási lehetőséget, ha elfogy a pakli, minden maradék egység mozoghat, de nem lőhet vagy rohamozhat. Amikor kihúzok egy egyes szintű lapot, ezt bárki használhatja a parancsnokaim közül, és azt aktiválom vele, amelyiket akarom. A kettesszintű lappal már csak kettes vagy hármas szintű parancsnokokat aktiválhatok, stb. Egy kapitánynak van parancsnoki hatótávja, és a hatótávon belüli egységeket viheti magával, ha aktiválom, tehát érdemes a kapitány hatósugarába hagyni a saját hat emberén kívül, még legalább egy-két tizedest a maguk hat-hat emberével, így ha aktiválom, egyszerre 21 figura mozdul vele.

A csaták tapasztalataim alapján nagyon izgalmasak, mert soha sem lehet tudni, hogy a következő lap, kit aktivál. Mivel tudom, hány egységem van és hány aktiválás maradt még a pakliba, tudok kombinálni, és előre tervezni, de soha nem mehetek biztosra. A pakliba az aktiválásokon kívül belekerül még sok egyéb lap is, események, bónuszok stb. Összességében nekem az első világháborús játékok alapján az egész szisztéma nagyon tetszik, és valószínűleg ezzel a rendszerrel fogom játszani mindhárom témámat WW1-RCW (Első világháború és az Orosz polgárháború), 1848-49 és az ACW (Amerikai Polgárháború) is.


Szólj hozzá!

Címkék: amerikaipolgh.

A bejegyzés trackback címe:

https://hadijatekos.blog.hu/api/trackback/id/tr843150449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.