HTML

Hadijátékos

Wargame vagy magyarul Hadijáték. Öt évig volt szerencsém Londonban az egyik legrégebbi Wargame Klub tagságát gyarapítani, rengeteget tanultam és tapasztaltam a hobbiról. Úgy gondoltam érdemes lenne egy magyar nyelvű blog keretében népszerűsíteni és bemutatni a hadijátékokat.

Friss topikok

Brit lovasság az első világháborúban 1. rész

2012.01.22. 11:24 janos900

Az egyik kedvenc wargame seregem az 1914-es brit expedíciós hadtest, ennek is a krémje a lovasság. Sikerült beszereznem egy frissen publikált könyvet a témában, és újra olvastam a már meglévő szakirodalmamat is, nagyon érdekes kép bontakozott ki számomra belőle. A brit lovasság szerepe teljesen félremagyarázott, és méltatlanul háttérbe szorított téma. Az elfogadott vélekedés erről a fegyvernemről, a következő: elavult módon rohamoznak a géppuskák ellen, szemtől szembe, így aztán teljesen hasznavehetetlenek. Pedig ez messze nem így volt!

Először is az a lovassági parancsnok, aki ilyet csinált, az nem volt jó tiszt és nem mérte fel a csatamezőt helyesen. Rossz taktikai döntést hozott, amikor rohamot vezényelt. Másodszor ilyen tisztek nem csak a lovasságnál akadtak, ennyi erővel a gyalogság is teljesen hasznavehetetlen volt, csak a géppuskák voltak a nyerő fegyver. De ők is, csak amíg nem kellett előrenyomulni. Nyerő fegyvernem nincs, fegyvernemek kombinációja van, ezzel lehet sikert elérni, és ehhez akkoriban szükség volt a lovasságra is.
A BEF kezdő alakulatai között 1914-ben Franciaországba küldtek öt dandár lovasságot, ebből négy alkotta a lovas hadosztályt, az ötödik önálló egységként szerepelt a hadrendben. Ez az erő tizenöt ezredet jelentett, a teljes rendelkezésre álló harmincegy ezredből. A franciaországi erőből két ezredet szétosztottak a hat gyalogoshadosztály közt egyenlően, hogy legyen megfelelő saját felderítésük.
Az 1914-es brit lovasság az egyik legkorszerűbb fegyvernem volt az Európai hadszíntéren, az egy főre eső géppuskák számában messze vezettek a gyalogsági alakulatok előtt, lévén a lovassági alakulatoknak (ezred, kb. 400 fő) fele akkora volt a létszáma, mint a gyalogsági megfelelőjüknek (zászlóalj, több mint 800 fő), viszont ugyanannyi (2db) géppuskával rendelkeztek. A brit lovasok teljesen tisztában voltak a géppuskák tűzerejével, hiszen maguk is használták ezeket a fegyvereket. A brit hadsereg egésze, így a lovasság is hivatásos katonákból állt, ellentétben a többi nagyhatalom sorozott csapataival. Szakmájuk volt a harc, ebből éltek és egyfolytában erre gyakoroltak, nem az esztergapad mellől kapaszkodtak fel a nyeregbe két hónapos kiképzés után. Tudták mit jelent harcolni, és hogyan kell harcolni. A lovasroham csak egy opció volt a fegyvertárukban, nem az egyetlen harci metódus. Más kérdés, hogy a lovasrohamot jobban preferálták, mind bármi mást.


A felszerelésük messze jobb volt, mint a többi nemzet lovasainak, mivel ők a búr háború tapasztalatai alapján készültek fel a következő háborúra. Ezt a háborút pedig a „mounted rifleman” uralta, vagyis ismétlőpuskás lovasok. A khaki (földszínű) egyenruhájuk korszerű volt, ellentétben például az Osztrák-Magyar lovasság piros nadrágjával. Lőfegyverük a Lee Einfield (SMLE) féle ismétlőpuska volt, nem pedig rövid csövű karabély. A brit lovas a gyalogos katonákkal egyező színvonalon kezelte a fegyverét, ez pedig 15 célzott lövés leadását jelentette percenként, hosszabb távra, mint a karabélyos német megfelelőik. A lovassági harchoz szerintem, minden idők egyik legszebb és leghatékonyabb, tudományosan is tesztelt lovassági kardját használták, az 1908-ban bevezetett szúrókardot. Ennek az ősmagyar lovas szablyákhoz hasonlóan pisztolymarkolata volt a döféshez, a penge 890mm volt, ezzel már el lehetett érni a lándzsával harcoló ellenséges lovas, vagy a szuronyos puskával harcoló gyalogos kézfejét.


Ezen kívül ellátták az alakulatokat megfelelő mennyiségű szálfegyverrel is, így az első sorok lándzsával rohamoztak. Itt kell megjegyezni, hogy a többi hadseregben még nyomokban fellelhető nehéz és könnyű lovasság a brit seregben már csak az ezredek nevében létezett. Minden katona ugyanazt a kiképzést és felszerelést kapta, egységesen. A brit lovasnak pont ugyanolyan jól kellett menetelnie is, mint a gyalogsági kollégáinak, hogy a lovát jobban kímélje. Itt ismét csak a Búr háborús tapasztalatokra kell visszautalni, már csak a most vetíteni kezdett Spielberg film (War Horse) miatt is. A Búr háborúban 518000 lovat soroztak be az brit seregbe ebből 66 százalék 326000 elpusztult. Ennek az egyik legfőbb oka az volt, hogy a lovasok lovagolni tudtak, de lovat gondozni nem. Ezt drasztikusan megváltoztatták, a lovak tartása és minden ahhoz tartozó tudás kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy valaki lovas katona lehessen. A lovak kímélése és a gyalogsági harckészségek szinten tartása miatt, a brit lovas katona menetben fele időben száron vezette a lovát és gyalogolt. A legfontosabb dolog a lovakkal kapcsolatban azt tudni, hogy szegény párák nem csak lovaglásra voltak tartva, hanem teherhordásra is. Az átlag katonának 24-48 órányi ellátmányt és megfelelő felszerelést kellett magával vinnie, ezt pedig a lovassal együtt a ló cipelte a hátán. A katonának a harcképességéhez kellett az SMLE és 100 lőszer, a kardját a nyergen hordta, minden egyebet is oda rakott-málházott, így a nyereg lovas nélkül is 50kg-ot nyomott. Ez ellen csak annyit tehettek, hogy amikor lehetett gyalogoltak, és amikor lehetőség adódott rá levették a nyergeket. A katonák, ha huzamosabb ideig gyalogos harcot folytattak, el voltak vágva a lovaiktól, komoly gondokkal néztek szembe, mert a személyes felszerelésük a lóra volt málházva, és nem tudták magukkal vinni nyergestől.
Az álló háború megkezdődése után a lovas katonákat, immáron ló nélkül, megfelelő rotációval, folyamatosan beosztották a frontvonalba, így megfelelő mennyiségű lövészárokharc tapasztalattal is rendelkeztek. Az ismétlőpuskához szuronyt is kapott, tehát teljes értékű volt gyalogoskatonaként is. Megint csak szegény K.u.K huszárok a negatív példa, nekik piros nadrágban a karabélyaik tusával kellett közel harcolniuk a lövészárokban az oroszokkal, mert nem voltak szuronnyal felszerelve. A brit lovas katonák teljes értékű lovasított gyalogság voltak, ugyanolyan jók voltak gyalogságnak is, mint lovasságnak, fel voltak szerelve géppuskákkal is, mozgékonyságukból adódóan gyakorlatilag az elérhető legjobb hatékonysággal választhatták meg, milyen harcmodorban harcoljanak. A következő részben két példát írok majd le, hogyan lehetett jól és hogyan lehetett nagyon rosszul megvívni ezt a harcot 1914-ben a mozgó hadviselés viszonyai között.
 

5 komment

Címkék: brit könyvajánló első világháború lovasság 1914 korai csaták

A bejegyzés trackback címe:

https://hadijatekos.blog.hu/api/trackback/id/tr923690801

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gróf Úr 2012.01.23. 08:28:44

Remek írás, köszönöm!

janos900 2012.01.23. 17:11:37

@Gróf Úr: Nincs mit, köszönöm! Remek a téma, meg a könyvek is amiket ezzel kapcsolatban olvastam, olvasok.

KVadász 2012.01.23. 22:23:07

Ez nem a reklám helye, de a sárvári huszármúzeumot ismeritek? Tavaly látogattam meg, marhajó, 1500-tól kb. a II. világháborúig kíséri végig a könnyűlovasság sorsát kis hazánkban, rengeteg tárgyi emlékkel, nekem nagyon tetszett, szerintem idén nyáron megint elnézek oda...

janos900 2012.01.24. 10:36:08

Nem sajnos. Az elmúlt 6 évben csak a családlátogatásra futja az idömből, ha otthon vagyok. :(

Sebitar · http://sebitar.blog.hu 2012.01.24. 20:09:13

Ismételten, egy színvonalas cikk!
Köszönjük! Csak így tovább!

Sebitar