HTML

Hadijátékos

Wargame vagy magyarul Hadijáték. Öt évig volt szerencsém Londonban az egyik legrégebbi Wargame Klub tagságát gyarapítani, rengeteget tanultam és tapasztaltam a hobbiról. Úgy gondoltam érdemes lenne egy magyar nyelvű blog keretében népszerűsíteni és bemutatni a hadijátékokat.

Friss topikok

Észak-Amerikai Polgárháborús hadijátékok 4. rész

2012.04.08. 21:29 janos900

Az inkvizitor.hu-n nagy örömömre elindult egy kezdeményezés, a Black Powder szabályok alapján játszott napóleoni csaták ügyében, a fórumba beszúrt képek alapján rákérdeztem, és nagyjából 1-1 doboz lovas és tüzér mellé kell még 3-4 doboz gyalogság, egy életképes sereghez. Ez nem kevés, de a fantasy vagy sci-fi 25mm-es figurákhoz viszonyítva nagyon kedvező befektetés. Ezért kezdtem el, ebben az irányban gondolkodni a téma kapcsán, mert ha a szabály elterjed, ez alapján lehet polgárháborút is játszani, így most ezzel kapcsolatos gondolataimat írtam le. (A képeken 54mm-es figurák vannak.)

Megnéztem a wargame.hu-n Dzsozy barátom 20mm-es gyönyörű Föderációs seregét, ezek amennyire én láttam mind az Italeri cég gyártmányai, majd megnéztem a kínálatot a plasticsoldiersreview.com-on, persze nem csak a polgárháborús szekciót, mert az IMEX Alamo Defenders csomagja teljesen jó korai déli gyalogságnak és milíciának, a Mexican-American War amerikai gyalogsága szintén. A krími háborús Zuáv dobozok szintén jók, mindkét fél másolta a híres zuáv egyenruhát. Az olasz függetlenségi háborús készletek közül a Garibaldi vörös ingesei lehetnek korai északi gyalogság, a 1st Minesota Infantry, vörös ingben és fehér napvédő kendővel ellátott kepi sapkában vonult csatába. A Waterloo 1815 cég Bersaglieri dobozából meg lehet építeni a 39th New York ezredet, közismertebb néven a Garibaldi Guard-ot, illetve piros zubbonnyal a Garibaldi Legion-t is. Mindkét ezred az északiak sorait erősítette, a gárdában sok magyar is szolgált. Az American Western Frontier menüpont alól is szabadon lehet szemezgetni, szekereket, polgári lakosokat és persze indiánokat, akik a nyugati hadszintéren törzsi hovatartozástól függően, harcoltak mindkét oldalon, mint lovasított gyalogság. A Déli sereget építő hadijátékosnak jóval szabadabb keze van, a figurákat illetően, mert a déliek a zsákmányolt északi felszerelést és ruhákat nagy számban használták, egyszerűen átfestették a ruhadarabokat. A déli sereg vegyes ruházatban harcolt, a háború előrehaladtával az északiak ruházata egyre egységesebb lett, a délieké viszont végig vegyes maradt. Így az északinak eladott és gyártott kepi sapkát viselő figurákat is be lehet sorolni a déli seregbe, persze van aki szereti szabványosítani a seregeket, és az északiak kékek kepiben, a déliek szürkék karimás kalapban, lelke rajta ez tisztán ízlés dolga.

A kérdés jogosan vetődik fel, miért jobb hadijátékra a polgárháború, vagy más a polgárháború, mint a napoleoni háborúk? Előnyös szerintem, hogy az egyenruhákat sokkal, de sokkal rövidebb idő alatt lehet kifesteni, és hatalmas a választék a figurákból. Lovasból sokkal kevesebb kell, és nincsenek külön huszárok, ulánusok, dragonyosok és nehézlovasság, egyféle könnyűlovasság van. A megmaradt kozák figuráimat egy másik orosz sereget építő hadijátékos tudja csak használni, a maradék északi gyalogságomat vagy tüzér figuráimat viszont akár az ellenfelem is felhasználhatja, lehet közösen egy tételben vásárolni és cserélni. Hangulatában teljesen más ez a háború nekünk az utókornak, mert már léteztek fényképezőgépek! Ez szerintem sokkal közelebb hozza a korszakot, mint a festmények, bár a Don Troiani féle polgárháborús festmények vitán felül gyönyörűek. Ha valaki ért angolul, mindkét fél dokumentumait tudja olvasni, könyvek memoárok ezrei hozzáférhetőek a neten, a filmekről már nem is beszélve.

Hadviselés és taktika szempontjából is más, mert bár első pillantásra ugyanúgy lovas-gyalogos-ágyú a felhozatal, az alkalmazási módjuk más volt, mint a napóleoni háborúkban.  A legfontosabb különbséget a katonák jelentik, a polgárháborúban amatőr katonák harcoltak, a hivatásos tisztek aránya nagyon kicsi volt. A gyalogság lőtávra megállt és elkezdett tüzelni, lehetőleg fedezékből. Közelharc szuronyroham alig volt, a napóleoni de még a 48-as gyalogság is, sortűzet lőtt aztán szuronyrohamozott. Az amerikaiak inkább bunkósbotnak használták a puskát, semmint szuronyvívásra. Persze nem mindenki, de a nagy átlag nem volt erre jól kiképezve, a tisztek nem vagy csak alig bírták mozgásra bírni az egységeiket, ha azok egyszer már elkezdtek lőni. A Johnny Reb szabályok szerint játszott csatáimban még soha sem sikerült igazi szuronyharcot összehoznom! A rendkívül reális szabályrendszerben a roham esetén a modosítók kikalkulálása után mindkét egység moralpróbát dob, mindkettőnek meg kell dobnia, ahhoz, hogy közelharc legyen. A józan amerikaiak viszont nem várják ezt be, inkább szépen elfutnak, vagy megtorpannak féluton, ha nem elég jók a kondíciók. A felbomlott egységekek aztán 2-3 kör alatt rendezik soraikat, ha van egy jó parancsnokom a közelben, gyorsabban is. A környező egységek meg mind morálpróbát dobnak, hogy vajjon ők is fussanak-e? Egy, jól sikerült roham, megfutamíthat 2-3 ezredet is, úgy hogy tulajdonképpen veszteség nincs is, maximum az eltünedező menekülők.

P1010139.JPG

A tüzérség is más, mert a vontcsövű ágyúkkal pontosabban lehetett lőni, viszont a gránátok nem voltak olyan hatékonyak, a 12 fontos simacsövű Napoleon ágyúk pontatlanabbak voltak, viszont hatásosabbak voltak a gyalogság ellen, a vontcsövű ágyúkkal így általában a másik fél tüzérségét vadásszuk le, a simacsövűekkel az élőerőt írtjuk. A déliek tüzérségi gránátja a vontcsövű ágyukhoz rossz minőségű volt, gyakran befulladt, kevesebb modern ágyújuk volt, ezt érdemes a játékban érzékeltetni. A tüzérek voltak egyébként a legjobban képzett katonák, oda kellett az iskolázott képzett emberanyag. Az Únió nagy összevont ütegeket alkalmazott, technikailag és taktikailag is jobban használta a tüzérséget. Mindkét fél használt lovas tüzérséget, a tüzérek külön lovakon ültek, az osztrák „hurkás” módszer nem talált követőkre itt sem.

A lovasság külön téma, az amerikai lovasságot nem lehetett egy lapon említeni az európai kollégákkal, nagyjából mint a kozákok és a huszárok portyázó könnyülovasság, azzal a kivétellel, hogy a csatatereken alig bukkantak fel. Az uniós seregben az első két évben el is terjedt a mondás, hogy: Na jó de ki látott már halott lovaskatonát? Az európai színvonalú képzett lovasságról a polgárháború alatt, maximum az 1864-65-ös években beszélhetünk, és akkor is csak néhány Úniós ezred esetében. A déli birtokosok nagyszerű lovasok és portyázók voltak, a hadsereg szemei és fülei, egyénileg remek lovasok voltak, de együtt alakzatban manővezerni nem nagyon tudtak. A lovasroham sem volt az esetük, közelharcban jobban preferálták a hatlövetű pisztolyokat semmint a kardokat. Az északi lovasság 1863-ra kezdett magához térni, erre jó példa a Nagy lovaskaland című könyvben leírt portya. Viszont a csatákban ők se csillogtattak nagy tehetséget lovon. Mint lovasított gyalogság, ismétlőpuskákkal felszerelve, skirmish alkazatban már nagyon is használható egység voltak, erre példa a Gettysburgi csata eleje. A lovasság tehát egy gyors gyalogság, rövidebb lőtávval és kevesebb emberrel, viszont nagyobb tűzerővel. A lovasrohamok nem, vagy csak alig voltak hatásosak, mert a megtámadott gyalogosok és tüzérek egyszerűen lefeküdtek a földre, a lovasok meg a legtöbbször elszáguldottak felettük. Szálfegyvert csak mutatóba használt néhány egység, szablyákat se mindenki, kilőtték a pisztolyaikat lovaglás közben, illetve lórol szállva harcoltak lehetőseg szerint hátultöltős puskákkal vagy ha volt, ismétlő puskákkal. A lovasroham átütő erejét tehát elfelejthetjük, a megzavarodott vagy menekülő gyalogságot azért még mindíg lovassággal lehetett a legjobban elcsípni, a mobilitást és a tüzerőt is remekül lehet használni a megfelelő tereppontok gyors elfoglalásánál és tartásánál, amíg a gyalogság odaér. Én mindíg úgy találtam, a lovasság színt visz a polgárháborús csatákba, viszont cserébe a lovon ülő egység mellé el kell készítenünk a gyalogos skirmish verzióját is az egységnek a lovakat tartó figurával együtt.

P1010141.JPG

Mindét fél nagy számban alkalmazott lövészeket, mesterlövészeket ezek a kommunikácó és az irányítás megbénítását tartották elsődleges feladatuknak, távcsöves, ismétlő puskákkal vadászták le a lovon ülő tiszteket, a gyalogos tiszteket, a hangászokat és végül a zászlótartókat. Ezért a Johnny Reb-ben az ellenségtől való távolság alapján körönként dobunk esélyt minden parancsnokunk elvesztésére, elősször 4K6 aztán három és végül már csak K6-on kell hatost dobni ahhoz, hogy a parancsnokot lövés érje. A hátul töltős puskákkal felszerelt egységek le tudtak térdelni, nem kellett állva tölteni, így kisebb volt a veszteségük, képzeljük csak magunk elé a tömött vonalban közeledő gyalogságot, akit ismétlőpuskával kőkerítés mögül tizedel meg a szétszórva megbújó ellen, aki ellen még a tüzérség is jószerével hatástalan.

Végül még egy fontos pont a Napóleoni háborúk egy évszázadok óta lakott, megművelt un. kultúrtájon zajlottak, többnyire nyílt terepen. Az 1860-as évek Amerikája ehhez képest egy ősvadon, erdőkből kihasított farmok, kerítésekkel körbevéve. A polgárháborús csatamezők álltalában saktábla szerűen szabdalt terepen zajlottak, rengeteg tereptárgy, földes dűlőutak, és erdők mindenfelé. A szabdalt terepen kell manőverezni és formációt váltani, meg parancsokat továbbítani és egyáltalán átlátni a helyzetet.

Félreértés ne legyen a Napóleoni háborúk az egyik legjobb wargame téma, a kiegyensúlyozott fegyvernemek a kő-papír-olló szerű taktika a fegyvernemek között, és a színpompás seregek mind nagyon jó téma, de a polgárháború sem rossz, és egyszerűbb és gyorsabb összehozni egy ilyen sereget festve, mint egy napóleonit.Akit tehát hozzám hasonlóan visszatart a rengeteg festési munka a napóleoni sereg készítésétől, azoknak ajánlom ezt a háborút, mint alternatívát.

2 komment

Címkék: amerikaipolgh.

A bejegyzés trackback címe:

https://hadijatekos.blog.hu/api/trackback/id/tr284372066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KVadász 2012.04.09. 09:31:17

Remek cikk.
Nagyon rég óta gondolkodom ennek a korszaknak az elkezdésén is, mert valóban akad hozzá itthon is figura, a Black Powder szabályrendszrere meg egészen pöpec.
Amit a legnehezebb itthon szerezni hozzá, az a játszópajtás. Keveseket vonz, ha meg mégis, akkor is két fél létezik, lehetek déli vagy északi: és ha ő is déli akar lenni meg én is, akkor kereshetjük a harmadikat... :( És mivel már két ilyen játékot kezdtem és fulladt be ellenfél híján (az egyik pont a napóleoni, használható mennyiségű oroszom pihen a polcon) ez a körülmény visszatart a túlzott lelkesedéstől. :)

janos900 2012.04.10. 16:09:02

@KVadász: Hm. Készíts Zuávokat, az mindkét oldalhoz jó! :D
A legfontosabb tanulság amit hadijátékosként megtanultam, az az, hogy egy sereg nem sereg, és a hadijátékosok lusták! Ha meg akarom adni magamnak az esélyt egy jó játékra, nekem kell prezentálnom mindent, mindkét sereget. Ha már csak a készbe kell beleülnie valakinek, arra inkább hajlandó. Ha a másikra vársz, hogy fessen, tanuljon szabályt stb. sose lesz játék. Ha készen elétolod és megtanítod, akkor jobban rákap az ízére, és több meg jobb egységeket akar, azt meg fesse ki szépen magának! :D
Nekem is át kell állnom a könnyebb és olcsóbb 20mm-es figurákra, mert egyedül fegyverkezni a WW1-re 20mm-ben, kb 5-6 év, és tengersok pénz.
Nálam is pont most lépett ki a srác akivel közel egy éve játszottam WW1-et, megvett vagy 200db 28mm-es németet, aztán meg állást váltott és már nem munkatárs és nem is jár a klubba... Most itt állok a sok WW1 figurával és maximum RCW-t tudok játszani. A betegségem miatt én is kiestem a játékból már január óta, így az 1848-as projektet abbahagyta a másik srác, mert nem tudunk játszani. Korszakot kell gyüjteni, mindkét sereget, ezért a 28mm max 30-30 figura oladalanként skirmish, semmi többet.