A magyar hadtörténelem egyik legfényesebb korszaka a reformkort követő 1848-49-es forradalom és szabadságharc, és bár 1867-ig kellett várni a kiegyezésre, azt már a fegyveres küzdelem idején is látni lehetett, hogy a Habsburg Birodalom két fele nem bír egymással, csak a külső orosz intervenció segítségével tudott Ferenc József és hadserege felülkerekedni a Honvédségen. Bár a fegyveres harc elbukott és a teljes függetlenség nem valósult meg, a kiegyezéssel végül mégis egy rendkívül virágzó korszakba lépett az ország. Úgy éreztem ez a függetlenségi harc mindenképpen megérdemli, hogy az emlékét játékos formában is ápoljuk. A korabeli hadviselés még teljesen a Napóleoni háborúk elvei és gyakorlata alapján zajlott, és mivel ez az egyik legnépszerűbb korszak a terepasztalos hadijátékok között nemzetközi viszonylatban, erre a trendre építkezve fogtam hozzá én is a játékok megvalósításához. Vagyis figurákat és szabályokat elsősorban ebből a kínálatból választottam. (a képeken nem csak kizárólag határőr és sorgyalogos figurák vannak)

Szabadságharccal kapcsolatban a fő figyelmet természetesen a döntő csaták és nagy hadvezérek kapták az utókortól, de több un. kis háború folyt párhuzamosan, a nagy hadjáratokkal, ezeket pedig jóval könnyebben lehet felidézni egy-egy terepasztalos hadijáték során, mint a nagy csatákat (bár az sem lehetetlen, csak kisebb méretarányban érdemes hozzáfogni.). Annál is inkább, mivel ezekről a kis összecsapásokról jóval kevesebbet tud a történelemtudomány, tehát a játékosok is szabadabban használhatják a fantáziájukat. A szabadságharcra nagyon jellemzőek voltak a kis létszámú egységek, amelyek nagyon sokféle és színes egyenruhát hordtak, ez a figurák gyűjtése és festése során jelent nagy előnyt. Nem kell nagy tömegben, monoton módon festeni, sok figurát. Tíz-húsz figura már bőven egy játszható alakulatot jelent a játékban. A magyar egyenruhákról ezek a könyvek adnak bővebb információt, itt és itt na meg itt, az osztrák egyenruhákkal kapcsolatban főleg innen tudtam tájékozódni meg innen.

A cikkekben azt veszem végig, hogy én milyen fő vonalak mentén játszom a korszakot, illetve gyűjtöm a figurákat, ez persze nem egy mindenáron követendő recept, inkább csak egy példa, hogy mi alapján érdemes elindulni. Mivel én ezekre a játékokra a 28mm-es vagy 1:56-os méretarányú figurákat érzem megfelelőnek, nincs könnyű dolgom. A magyar történelem, mint olyan nem ismert az angolszász játékosok között, akik a hadijátékokat művelik és a piacot jelentik a gyártóknak. Összesen egy cég gyárt kimondottan a magyar szabadságharchoz figurákat. Ezért főleg a Napóleoni háborúkhoz kapcsolódó osztrák hadsereg kínálatból tudok még válogatni, ami elsőre nagyon szűknek tűnik, összehasonlítva mondjuk egy Amerikai Polgárháborús figura özönnel. De azért nem reménytelen a dolog. A Habsburg Birodalom a török szomszédság miatt a déli végeken, un. határőr vidékeket hozott létre, az itt élők egy része katonaként kereste meg a betevőjét, a tizennégy un. határőrezred valamelyikébe szervezve szolgáltak. A szabadságharc idején a horvát, szerb és román legénységű határőr ezredek a magyarok ellen harcoltak, a székely ezredek pedig a magyar kormányt támogatták. Ezek a határőrök könnyen és gyorsan mozgósítható, katonai tapasztalatokkal rendelkező ember anyagot jelentettek mindkét fél részére. A székelyek már nagyon szerették volna, az egész rendszer megszüntetését, és amint tehették át is szervezték csapataikat nemzetőr majd honvéd zászlóaljakba, de ettől függetlenül még a régi rendszer szerint kezdték meg a függetlenségi harcukat, és amíg tartottak a készletek, a régi egyenruhákat hordták. Ezek a határőr katonák, szinte teljesen ugyanazt az uniformist viselték, mint a század elején zajlott Napóleoni háborúkba, ezért viszonylag sok gyártótól tudunk beszerezni ilyen figurákat. Nagyon leegyszerűsítve, a szűk kék nadrágba, és barna frakkba öltözött fekete csákós figurák lehetnek székelyek a magyar oldalon, illetve románok, szerbek vagy éppen horvátok az osztrák oldalon. Az egyes ezredek különböző színekkel használtak a frakkok díszítésére. A rózsaszín például a székely katonákat azonosítja, a papagájzöld pedig a román határőröket. Részemről mivel sok olyan játékosnak tartok bemutató játékokat, akik semmit sem tudnak a korabeli egyenruhákról, az összes magyar figurának rikító pirosra festem a talpát körbe, az osztrákokat sárgára, és terveim szerint az oroszok zöldek lesznek. Ezen kívül igyekszem a valóságosnál sokkal nagyobb számban használni zászlókat, ezzel is segítve a játékosok tájékozódását.

Tehát a legkönnyebben beszerezhető figurák a napóleoni korszak osztrák seregének Grenz vagyis határőr figurái. Mivel a játékaim méretének az un. "kis" háborúkat vagy előcsatározásokat céloztam meg, ahol oldalanként maximum 40-60 figurára van szükségem, ezek a figurák tökéletesen megfelelnek, hiszen a határőröket pont az ilyen feladatokra képezték ki. Mivel a magyar oldalon csak a székelyek harcoltak, az ő történetükbe ástam bele jobban magam, hogy lássam hol és kik ellen harcoltak. (vonatkozó könyvek: első, második, harmadik) Számomra szerencsés mozzanat volt, hogy mind a szerb, mind a román hadszíntéren megfordultak a székely határőrök, több ütközetben is és összemérték fegyvereiket a többi határőrrel, ezért mindkét mellék hadszíntér csatáira teljesen alkalmasak ezek a figurák. Nekem az erdélyi hadszíntérre esett a választásom, egyrészt mivel Háromszék már 1848 végén is folytatott fegyveres ellenállást, másrészt mert István barátom remek épületeket szerkesztett (lézerrel vágott mdf lapokból), a székely építészet stílusjegyeit követve. Ehhez párosul még Gábor Áron és Bem József legendája, akikről azért mindenki tanult az iskolában, tehát van mihez kötni a laikusoknak is a játékokat. Szóval az én receptem fő összetevői: a napóleoni korszak grenz figurái, a székely házakkal párosítva, az erdélyi hadszíntéren. A határőrök a lehető legoptimálisabb csapatok a kis háborúkhoz, mivel eleve előcsatározóknak képezték őket, feladatuk volt a határok védelmében történő portyázás, és őrjáratozás. Az ezredek kötelékébe tartoztak, népviselethez hasonló ruhába öltözött un. szerezsánok gyalog és lovon, volt egy üteg három fontos lövegük is (Gábor Áron is ezek révén tanulta meg a tüzér mesterséget), valamint századonként tizenkét katona vontcsövű kurtályokkal felszerelt lövész volt, egyfajta korabeli mesterlövész. Az alakulatokban voltak ácsoknak nevezett árkász-utász feladatokra kiképzett katonák is. A székelyekből szerveződött egy huszárezred is, így tehát teljesen autentikus egy olyan kis sereg, amiben van egy tizenkét fős lövész alakulat, meg mondjuk huszonnégy határőr (két-három ács), egy három fontos löveg a kezelőivel, és mondjuk nyolc huszár támogatásnak. Egy ilyen csapat kaphatja azt feladatul, hogy szedje fel egy fahíd pallóit, az ácsaival, miközben a huszárok és a löveg fedezi őket. Az osztrákokat irányító játékos meg ezt próbálja megakadályozni.  Máris kész a csata, egy átlagos mindennapos küldetéssel, de ugyanez fordítva is teljesen jó, lehetnek ezek román határőrök, és fedezhetik őket olyan román huszárok akiket ugyan a székelynek nevezett huszárezredbe toboroztak, de a Habsburgok oldalára álltak.

A Grenz figurákat azonban festhetjük fehér frakkban is! Ugyanis 1848-ban a sorgyalogság tizenöt un. magyar ezredének (Magyar Királyság területéről toborozták őket) egyenruhái ugyanazt a szabásmintát követve készültek mint a napóleoni Grenz egyenruhák, csak fehér anyagból készült a frakk, illetve a szíjaik is fehérek voltak nem feketék mint a határőröknek. Tehát maga a figura eltérő színekkel festve máris sorgyalogos! Magyar gyalogezrednek hívták ezeket az alakulatokat, de a legénység nem mind volt magyar, így ezek az katonák is megtalálhatóak voltak mindkét fél táborában, az osztrák oldalon két fehér szalaggal egy fordított fehér V-t raktak a csákójukra, a magyarok meg egy vörös kör pántot, és a szíjazatukat feketére színezték az osztrák fehér helyett. Gyakorlatilag a színek helyes meg válogatásával, négyféle képpen használhatjuk határőr figurákat. Én ismét csak a kezdő játékosok érdekében a sorgyalogságot a fehér frakkban osztráknak használom, és nem használok ilyen figurákat a magyar oldalon. Teszem ezt azért mert a magyar oldal honvédei is kék szűk nadrágban és barna attilában vonultak hadban, tehát a magyar gyalogság így kék-barna. Az osztrák oldalon meg főleg kék-fehér, arról nem is beszélve, hogy az osztrák lovasság is túlnyomórészt fehér-kék egyenruhát viselt. De ne fussunk ennyire előre! Maradjunk még a gyalogságnál. A gyártók vagy négy, vagy hat figurát raknak egy csomagba, a szabályok is 6-8-10-12 fős egységeket írnak elő, én úgy gondolom huszonnégy figurát érdemes kifesteni egy alakulatnak. Ha tehát vesz valaki kétszer huszonnégy Grenz figurát a felét barna frakkban a másik felét meg fehér frakkban kifesti, akkor már tud játszani egy kisebb csatát mondjuk székely határőrök az osztrákokat támogató sorgyalogság ellen.

Ez a blogposzt terveim szerint egy hosszabb sorozat első része lesz, ezért most csak a legegyszerűbben beszerezhető figurákat mutattam be. A folytatásokban majd ismertetem az általunk jelenleg használt szabályrendszer, és a többi csapat típust is. Néhány figuragyártó linkje, a tájékozódáshoz:

Steve Barber
Perry Miniatures
Front Rank Miniatures
Elite Miniatures