A lovagok végzetét a történelem porondján, a számszeríjak megjelenése már előre jelezte, de az első igazán véres kudarcaikat a Walesból indult és az Angolok által átvett és tömegével bevetett hosszú íjak jelentették az 1346-os Crécy és az 1356-os Poitiersnél vívott csatákban. A Rebellion 2 szabályok által feldolgozott időszakban 1296-1328, a walesiek és az angolok hozhatnak hosszú íjakat, de ha egymás ellen harcolnak, akkor az angolok csak rövid íjásznak számítanak. Egyszerűen még nem voltak annyira profik mint a walesiek, a fegyver kezelésében.
Az íjászokat/számszeríjászokat nem lehet keverni egy egységen belül, maximum tíz figura lehet egy egységben, kell nekik egy hős akinek a parancsait követik, ha kikerülnek a parancsnok hatósugarából, a kör végén dezertálnak, vagyis levételre kerülnek. Az íjászok maximum egy hüvelyket mozoghatnak lövés előtt. A számszeríjakat egy körig tart megtölteni, közben nem lehet mozogni. A játékban a korszakból és a földrajzi keretekből adódóan se a rövid, se a hosszú íjakkal nem lehet lóhátról lőni. Számszeríjakkal viszont igen, viszont a számszeríjakkal csak direkt célra lehet lőni, az íjakkal viszont ívelve területre is. Direkt célpontra a rövid íj 18 hüvelykről talál, a hosszú íj 24 hüvelykről a számszeríj pedig 30 hüvelykről. A találathoz egy D6-al kell az íjász SK értékénél kisebbet dobni. Ha a megadott távok felére vagy közelebb lövünk az SK érték eggyel jobb. Tehát az SK: 3 íjásznak rövid távon négy vagy kevesebb érték kell a találathoz. A lövés ha sikerül, nincs sebzés dobás, automatikus a találat. Az íjász egységnek egyszerre kell lőnie, egy ellenséges egységre, de egy figurára maximum hárman lőhetnek, ha a célpontnak van 5-ös vagy jobb vértezete (AC), dobhat mentőt a találatra D6-al hatos megmenti a találattól. Ha van pajzsa a kis pajzzsal 5-re vagy 6-ra menti a találatot, nagy pajzzsal 4-5-6-al. Vagy a vértre dobunk vagy a pajzsra, minden lövésre ami eltalál dobhatunk, mivel maximum hárman lőhetnek egy célpontra egy egységből, ezért akár háromszor is háríthatunk a pajzzsal. Közelharcban csak egy találat ellen használható a pajzs. Ha lovast találunk el, akkor fele-fele az esélye, hogy a ló vagy a lovas kapja a találatot. A lovak is jogosultak mentődobásra a nyílvesszők ellen! A könnyű lovak 5-6, a nehéz lovak 4-5-6-ra mentenek, ha a nehéz lovon van lótakaró (Barding) akkor 3-4-5-6-ra mentjük a lövést.
Az íjászoknak (számszeríjászoknak nem) lehetősége van egy adott területre ívesen lőni, vagyis indirekt módon nyilazni, ehhez elég az egység parancsnokának látnia a célt, egyenes vonalban és minimum 5 figurát. Az íjászok egysége maximum tíz figurából állhat, az indirekt lövéseknek dupla akkora a hatótávja, mint a direkt lövéseknek, tehát a rövid íjjal 36 hüvelykre, a hosszú íjjal 48 hüvelykre lehet lőni. A célpontra, egy 2cm átmérőjű kör célkeresztet kell lerakni, majd egy D8 kockával dobni a szóródásra. Ha 8-as az érték a lövés pontos, ha kevesebb akkor annyi hüvelykkel megy mellé ahányat dobtunk a kockával és abban az irányba amerre a D8 csúcsa mutat. Erre persze lehet szóródáskockát is használni, ha valaki erre is akar külön dobni. A célkeresztet át kell rakni a dobás eredménye alapján, majd, lemérni, hogy az új célpont még benne van-e a hatótávba (36 vagy 48 hüvelyk), ha igen akkor a célkereszt 3 hüvelyk sugarú körében maximum 10 figura kaphat találatot. Minden egyes íjásszal kell egy D6-ot dobatni és csak a 6-os a találat. Veterán íjászok dobhatnak újra egyszer. A találatok ellen csakúgy, mint a direkt lövésnél, az 5-ös vagy nagyobb AC értékű páncél, vagy a kis és nagy pajzs ad mentődobást, illetve ide is él a lovas szabály, tehát 50% az esélye, hogy a lovat találja el a nyílvessző, és ugyanúgy a lovaknak is van ilyenkor mentője. Ezek nélkül a találat egyből sebez egy pontot, vagyis a hősökön kívül leszed egy-egy figurát.
