Franz Demmel őrmester a látcsövén keresztül feszülten figyelte az útkanyarulatot, ideért az ellenség! Feltünt egy teherautó, majd még kettő, gyorsan közeledtek. Hamarosan elérik a balszárnyon a gyümölcsösben rejtőzködő rajt. A jobb oldali úton is mozgás van, ott is teherautók, illetve lovasok és teherautók! Mindkét úton jönnek, de erre felkészültek az elmúlt három napban. Franz és az emberei beásták magukat, és jól elrejtették az állásaikat, Shultz őrnagytól kaptak két kiszuperált 7.7 cm-es Krupp ágyút, se lőszer, se mozdony, se személyzet nem volt hozzájuk. Azért jól láthatóan beásták őket, hátha nyernek velük némi időt, csali célpontnak se voltak rosszak, ha a görögöknek van tüzérségük.

Franz egysége egy romos falucskában ásta be magát, a balkáni háborúk hatására a település kihalt, a falakat tüzérséggel lőtték szét, de a kőhíd a folyó felett sértetlenül állt. Franz megpróbálta lebontatni az embereivel, de se idejük se szerszámaik nem voltak a feladathoz, robbanóanyagról pedig csak álmodozni lehetett. Ásójuk viszont volt, meg rengeteg üres lisztes és egyéb zsák az egyik kamrából, így komoly védműveket emeltek homokzsákokból. Franz erősen bízott a két géppuskájában is, válogatott kezelői voltak, még be is lőtte őket az útra a biztonság kedvéért. A torlaszok majd szépen megállítják őket és amikor felfejlődnek a nyílt terepen, a Maximok tüzet nyitnak.

Az első teherautó felől hirtelen géppuskaropogás hallatszott, Franz megdöbbent. Ez nem teherautó, ez egy páncélautó! Hangosan káromkodott! Nincs páncéltörő lőszerük, de még kézigránátjuk se nagyon. Megnézte a másik oszlopot is, ott is egy páncélautó vezette a teherautók konvoját. A balszárnyon a gyümölcsösben az előrevetett raj, lélekszakadva rohant visszafelé, a géppuskatűz és a páncélautó látványa megfutamította őket. A jobb szárnyon vagy egy tucat barna egyenruhás lovas vágtatott, hogy megkerülje a falut, de csúnya meglepetés érte őket, Franz tíz embere egy jól irányzott sortűzzel fogadta őket. A németek már jó előre kiépítették az állást, hogy lezárják a két erdősáv közötti rétet.

A páncélautók lassan előre gurulva tüzeltek mindenre ami megmozdult, a balszárnyon  visszavonuló raj elérte a gyümölcsös hátsó kőfalát, a görögök egy gyalogos rajt küldtek utánuk, és a páncélautóból is lőtték őket. Hirtelen elkezdtek zuhogni a gránátok, aknavető! Az úttorlaszokat lövik, hogy megnyissák az utat a páncélautóknak. Franz elismerően füttyentett. Az első három lövés telitalálat volt, két torlaszt is szétlőttek, a görögök.  Nem lövik az átverés ágyúkat, nem jött be a blöff. Franz egy emeletes ház tetejéről figyelte az eseményeket, az alagsorban tizenkét embere rejtőzködött egy könnyű géppuskával, egyenlőre nem volt rá lehetőség, hogy bevesse őket. Várni kell amíg közelebb jönnek, a görögök.

A páncélautók elérték a városfal vonalát, megálltak és csak lőttek. Franz megadta a jelet a géppuskáknak, elkezdték lőni mindkét autót. A páncélautók rezzenéstelenül szilárdan tartották a pozicíóikat a tornyaikból folyamatossan osztották a halált, a géppuskatűz hatástalanul pattogot le róluk. Franz hangosan szentségelt, a görög gyalogság lassan fejlődött fel, a páncélautók pedig elkezdték belőni a két beásott német géppuskáját. Ha le tudná választani a gyalogságot és elég veszteséget okozni nekik, a páncélautók magukban nem jönnének be a házak közé. Ez a lehetőség elúszott, mert a géppuskák nem sokáig fogják állni a páncélautók tüzét.

A gyümölcsösben patthelyzet alakult ki, mindkét fél a kőfalak mögött rejtőzve tüzelt egymásra, a lovasok lóról szállva próbáltak előrejutni a jobbszárnyon, de a homokzsák fedekzékek mögül nem tudták kivetni Franz raját. A lovasok egyre fogytak, kúsztak-másztak az avarban és elkezdtek visszavonulni, a gyümölcsösben is hullottak a görögök. Franz nagyjából tíz főre becsülte a veszteséget amit eddig okoztak az ellenségnek, de a teherautók egyre csak jöttek, már hat darabot számolt eddig, mindegyikben tíz-tizenkét görög, ez két teljes szakasz. A német géppuskák megsorozták az egyik teherautót, amelyik a lovasokat probálta elérni, Franz nem látott be a kocsiba, de a ponyva elég jól meg lett szaggatva. A bal szárnyon hirtelen egy görög raj tört előre a páncélautó fedezékében, Franz kiadta a parancsot, katonái kifutottak az alagsorból és oldalazó tüzzel megsemmisítették a görög rajt. Közben viszont egy másik raj elérte a városfalat és a bal oldali páncélautó géppuskája is tüzet nyitott Franz friss rajára. Géppuska, puskák, golyószóró és puskagránátok, teljes ösztűzt kaptak a nyakukba. A görög rajt ugyan elsöpörték, de Franz emberei visszahátráltak az épületbe, a raj a felére olvadt. Hat bajtársát látta a földön fekve a homokzsákok mögött. Gyorsan körbenézett, a csatatéren, a látvány siralmas volt.

A német géppuskák kezelői mind elestek vagy menekültek. A gyümölcsösben sem maradt már egyetlen német katona sem. Franz az ablakokból próbálta felmérni a terepet, maradt egy tíz fős raja a szomszédos épületben, továbbra is rejtőzködve, elveszített egy rajt a gyümölcsösben, mindkét géppuska odaveszett, a saját rajából hat ember maradt harcképes, de ki se tudnak nézni az ablakon olyan erős tűz alatt állnak. Az aknavetők módszeresen rombolják az útakadályokat, és nincs semmi fegyvere, hogy megállítsa azokat az átkozott páncélozott kocsikat. Itt az ideje, hogy megadják magukat. Hat teherautónyi gyalogos, két páncélautó, aknavetők és a lovasok, vagy nyolcvan ember meg a páncélautók az ő megmaradt húsz embere ellen, innen nem szégyen meghátrálni, Franz kilógatta a fehér lepedőt az ablakon.