Kedvcsináló cikket már írtam a témához a wargame.hu-n, de úgy gondolom ez egy hálás téma, amivel érdemes még foglalkozni. Aki az ún. „Horse and musket” (lovak és muskéták, kb. 1700-1870) hadviselési korszakot kedveli, annak ez a konfliktus egy nagyon jó korszak lehet, egy kezdő hadijátékosnak pedig egy optimális első téma. Nekem anno azért tetszett meg, mert Magyarországon ez egy nagyon periféria téma volt, minden szempontból, így valami olyannal foglalkoztam, amiről alig hallott valaki.
Hadijátékosként először utána kell olvasni a témának, ráhangolódni és kedvet csinálni magunknak a korszakhoz. Erre a legjobb a Bernard Cornwell négy kötetes Starbuck sorozata. A Napóleon hadai ellen harcoló Richard Sharpe-ról szóló könyvek szerzője, egy kellemes sorozatot alkotott ezúttal is. A legjobb kezdés a témához. Olvasmányos módon kapunk képet a korszakról és polgárháborús hadviselésről. A főszereplő a változatosság kedvéért a Déliek oldalán harcol, és nem kimondottan az igazság bajnoka, viszont született katona. A sorozat izgalmas, színes kalandok és csaták leírása a háború elejétől egészen 1862-ig követhetjük a történet fonalát. A kötetek címei sorrendben: A lázadó, A szimpatizáns, A lobogó és A vérmező. A könyvek 2006-2007-ben jelentek meg a Gold Book kiadásában magyarul. Ugyancsak nagyon jó könyv Dee Brown: A nagy lovaskaland (1979) című munkája, ebben a Benjamin Grierson ezredes vezetésével egy nagy jenki lovas alakulat hajt végre egy elterelő portyát mélyen a déli területeken, a könyv egy valós hadműveletet dolgoz fel, olvasmányos módon.
Magyarként a következő, amit érdemes elolvasni a témáról az a nemrégiben megjelent Világostól Appatomaxig című könyv, ez azoknak a 48-as honvédtiszteknek a története, akik részt vettek az államok polgárháborújában. A könyv segít még közelebb hozni a témát, nem is beszélve arról az extra tudásról, amivel simán összekötjük a témánkat az 1848-49-es Szabadságharccal. Annak idején a Delfin könyvek sorozatában megjelent egy regény is a témában, ez pedig Bogáti Péter: Őrnagy úr keressen magának ellenséget!
A konfliktusról rengeteg film készült, az Elfújta a széltől a Jó, a Rossz és a Csúfig. Hadijátékosként három igazán fontos van, ezek pedig a következőek: Az 54. hadtest (Glory, 1989), Istenek és hadvezérek (Gods and Generals 2003) és a Gettysburg (1993). Az 54. hadtest az északi oldalon harcolt fekete katonáknak állít emléket, a harci jelenetek és a kiképzés bemutatása, mind korhű és realisztikus, mint történet is nagyon jó, de ezt persze mindenki döntse el maga. A másik két film gyakorlatilag egy trilógia két eleme, a harmadik rész, még nem készült el. Ezek hosszú és korhű filmek, de szerintem csak akkor szabad őket megnézni, ha már tisztába vagyunk a korszakkal, mert akkor érdekesek. Előzetes tudás nélkül nagyon unalmasak tudnak lenni, háttértudással felvértezve azonban mindkettő nagy élmény mert precízek nagyon, a részletek mind a helyükön vannak, de ahhoz hogy ezt értékelni tudja valaki, ismernie kell a korszakot. Az Istenek és hadvezérek időrendben előbb játszódik, a Gettysburgnél, bár a film később készült el. A főszereplője Thomas Jackson tábornok, a karakter mai szemmel egy vallásos szentfazék elsőre, de akkoriban ilyen volt a stílus, szóval a monológjait kéretik türelemmel viselni, főleg a film elején. A Gettysburg meg vagy három órában a csata története, ehhez nagyon érdemes elolvasni a csata történetét előbb, mert így lehet igazán megérteni az egészet. Mindkét filmben lelkes hagyományőrzők játsszák el az ütközeteket, így a felszerelésük, meg a csatajelenetek nagyon profi minőség.
Az internet igazi kincsesbánya, az amerikai hagyományőrzők, a fegyvergyűjtők és a történelemrajongók százszámra töltötték fel, és töltik fel most is a videókat a youtube.com-ra erről a háborúról. Megnézhetjük az összes fontos és híres kézifegyvert, a hagyományőrzők csatáit, meghallgathatjuk a korabeli dalokat, mint a Yellow Rose of Texas, To arms in Dixie vagy a When Johnny Come Marching Home. A legfontosabb csatákról van egy nagyszerű honlap a civilwaranimated.com, itt lépésről lépésre magyarázzák el a csatákat, kevés angoltudással is használható, térképes animációkat használ a honlap.
A háborúról szóló angol nyelvű anyagoknál, érdemes egy kicsit fenntartással olvasni, mert az amerikaiak szóban még mindig vívják ezt a háborút egymással. A magyar uniós tisztekről olvasva például az északiak a szerepüket kicsinyítik, a déliek meg lezsoldosozzák őket, szóval az amerikai közvélemény mind a mai napig érzelmi alapon szól hozzá a témához.
