Miután a gyülevész Szerb martalócok seregét visszavertük a nyílt ütközetben, a Honvédsereg a beérkezett erősítésekkel együtt a megerősített Szerb tábor ellen vonult. Három hadoszlopban, indultunk a tábor ellen, a fővezér a saját alárendeltségében tartotta a két huszár svadront, és ezekkel egy külön útvonalon indult a tábor túloldalára, hogy elvágja a Szerbek visszavonulási útvonalát.

A parancsok kézbesítése és a menetoszlopok beérkezésének időzítése, nem sikerült a tervek szerint. A támadás eleje rendkívül nehézkesen bontakozott ki. A jobb szárny időben beérkezett, a kirendelt vadász század csatárláncban nyomult előre, a szerbek a közeli erdőből puskázták a mieinket. A vadászok mögött két század Dom Miguel sorgyalogos és egy hatfontos ágyú nyomult előre.

Középen egy hasonló erejű hadoszlop nyomult előre, két század székely határőr és a egy nemzetőr század szintén egy hatfontos ágyúval. A menetoszlop nagyon megnyúlt, az előörs székely század csatársora már javában harcolt mire az oszlop többi része beérkezett. Különössen a nemzetőrők voltak lassúak, nehezen álltak rohamoszlopba, a puskaropogásra megtorpantak, lassan nyomultak előre.

A balszárny egyszerűen eltévedt és végül középen a székelyek után érkeztek be, így a csatában a sereg bal szárnyát a főparancsnok a két század huszárral alkotta. A balszárnyi hadoszlop egy császári Jager századból és két század honvédből állt, valamint egy hatfontos ágyút kaptak támogatásul.

A Szerbek sáncai nem voltak készen, a résekbe barikádokat építettek, középről a legnagyobb résből a Sajkások két három fontos ágyúval tudták belőni szinte az egész csatamezőt. Egy felkapaszkodott talpasokból álló lovas svadronjuk is volt, a maradék csupa szedett vedett hadinép volt. Kapás-kaszás parasztok, de láttunk Szerezsánokat és Határőröket is. A bal szárnyon is volt egy erdős liget, a Szerezsánok oda vették be magukat, onnét lőtték a mieinket vadul. Szünni nem akaró puskaropogás hallatszott mindkét erdőből.

A csatárláncok végül  előrenyomultak, a középre tévedt balszárnyi hadoszlop is elkezdett felzárkozni a bal odalon, a Jagerek és a Vadászok viszonozták a puskatüzet a két szárnyon. A székelyek középen elkezdték apránként lelövöldözni az ágyúk kezelőit. A nemzetőrök megkíséreltek egy rohamot az erdőben bújkáló szerezsánok ellen, de akkora ösztüzet kaptak a két ágyúból meg puskatüzet szemből, hogy soraik felbomlottak és a támadás megtorpant. Közben a középen a beérkezett és felzárkózott a második székely század is. Ök szintén a szerb ágyúkkal szemben csatárláncban nyomultak előre. Folyamatosan lőtték a sáncok védőit és a Sajkásokat az ágyúknál. A jobbszárny nehézkesen rendeződött rohamhoz, a Dom Miguelek végül két rohamoszlopban megindultak az erdő ellen. A balszárny ágyúja elakadt valahol az úton, a parancsnok négy futárt is küldött hátra, hogy megsürgesse őket, mindhiába. A másik két ágyú a csatarláncok feje felett lőtte a szerb tüzérséget, minden hatás nélkül.

A főparancsnok közben a huszárokkal szépen átvágott az erdőn a Szerezsánok háta mögött, erre a szerbek lovassága is felsorakozott a sáncon, hogy fedezze a Szerezsánokat, akiknek ebben a helyzetben vissza kellett volna vonulniuk. Csakhogy a szerezsánok nem látták a huszárokat, de még csak a saját lovasaikat sem, így nem használták ki a szerb lovasrohamot, arra, hogy visszavonuljanak. A szerb lovasság nem jelentett problémát a két század huszárnak, egy összehangolt rohammal elsöpörték valamennyit. Kellett is ez a győzelem, mert nagyon röstelleték már a megfutamodásukat az előző csatában. A szerb lovasság veszte jel volt a martalócoknak a visszavonulásra, a sáncokat elhagyva mind a házakban kezdett fedezéket keresni, sorsukra hagyták az előcsatározókat az erdőkben, a jobb szárnyon a Dom Miguelek szuronnyal kergették szét őket, a bal szárnyon a honvédek rohama kivettete a Szerezsánokat az erdőből, a nyílt mezőn meg legázolták őket a huszárok.

A csatát megnyertük, viszont az ellenséges zöm rendezetten tudott visszavonulni a faluba, a csatárláncok elérték az üresen maradt sáncokat, a tüzérség elkezdett felvonulni, hogy a földhányások tetejéről tudják tűz alá venni a házakat. Újabb győzelemről küldhetünk jelentést a Honvédelmi Bizotmánynak, ugyanakkor  a Szerbeknek még mindíg jelentős erői maradtak a faluban, ezek kifüstölése még tartogathat meglepetéseket.