Ami nekem nagyon-nagyon tetszett, hogy bár ez egy remek jellemábrázolásokkal és karakterekkel teli szépirodalmi regény, a szerző történelmi téren is teljesen képbe van, sőt érti az akkori hadviselés és Sherman hadjáratának lényegét. A csataleírás is nagyon korrekt, meg a hadseregről szóló részletek is. A mai szemmel brutális tábori egészségügyi viszonyok is pontosan bemutatásra kerültek (Noah Gordon: Sámán című regénye is egy polgárháborús katonaorvos története, szintén remek). Egy fontos tényt érdemes kiemelni, az akkoriban használt gyalogsági puskák nagy része a mai fogalmak szerint "dum-dum" (Minié ball) golyóval tüzelt, ez azt jelentette, hogy a csontokat szilánkosra törték amikor becsapódtak, ezért a végtag sérülések túlélésének legjobb esélyét az amputáció kínálta. A regény orvos szereplőjének nagyságát ez még jobban megmagyarázza, különösen amikor számba veszi, az orvosi műszereit akkor szembesülünk azzal, hogy a sebész akkoriban sajnos nem gyógyított a szó klasszikus értelmében.
A történelem nem csak egy tabló a háttérben, hanem maga a regény. Az a pár sor, ahogy egy állathoz hasonlítja az Uniós sereget, annyira találó, frappáns, letisztult és mély, hogy engem megvett vele Doctorow kilóra. Az életképei, és a szereplők mind egy-egy mozaikdarab amiből a végén kapunk egy nagy tablót a hadjáratról. Aki a lineáris történetvezetést kedveli, annak a regény eleje elég nagy káosz lesz, sok szereplő párhuzamos történeteivel kezdődik, olyan mint egy vastag kötél történetszálakból fonva. A szereplők közül többen összetalálkoznak, majd szétválnak de végig haladnak a sereg alkotta nagy menettel és így a regény történetével is haladunk előre. A hadsereg könyörtelenül nyomul előre és darabokra morzsolja a déliek társadalmát, kifosztja a déli gazdaságot, felégeti az épületeket, lerombolja a rabszolgaságot, ezzel földönfutóvá teszi a zömmel fehér asszonyokból és gyerekekből álló hátországi birtokos népességet. Mivel a feketék a szabadságuk zálogát látják a felszabadítókban, ők is követik az inváziós haderőt, komoly fejfájást okozva ezzel Sherman tábornoknak. Gyakorlatilag a teljes lakosság gyökértelen vándorrá válik, aki meg hátra marad azokra lecsapnak a déli szabad csapatok akik hiénaként követik az északiak seregét. Egyfajta menni vagy meghalni helyzet ez mindenkinek akit a sereg útjába kerül, legyen az katona vagy civil.
Sherman menete szó szerint beleégette magát a "Dél" történetébe, a tábornok megítélése még ma is negatív az akkor feldúlt területeken. A Youtube-on hat különböző dokumentum filmet találtam a témáról, az Osprey Campaign füzetek sorozatban is három önálló kötetet kapott. A nagy menetnek jelentős szerepe volt a háború befejezésének felgyorsításában, mert brutalitásával megadásra kényszerítette a Konföderáció lakosságát is, nem csak a hadseregét. A remek leírásokat olvasva elhiszem, hogy Doctorow maga is végigjárta a helyszíneket, ismeri a vidéket amit az Északiak letaroltak. A háború abszurditásai amiket leír bizony mellbevágóak, és a legtöbbről érezhető, hogy megtörtént eset, vagy valós események ihlették. A könyv szerintem élvezhető annak is, aki semmit sem tud a Polgárháborúról, mert egy jó regény, de ha valaki ismeri a korszakot akkor kap egy extra mélyebb réteget is, mert a könyv nagyon autentikus, csak ajánlani tudom.
