Kovács százados gyors határozott mozdulatokkal akasztotta a nyakába a térképtáskáját, majd a távcsövét. Közben viszont feszülten figyelte a rádióban Csatár 1 jelentését. A Csaba páncélautót a közeli hídhoz küldte, mert nem tartotta elégnek a tíz fős német hídőrséget. A német utászok a jelentéktelennek tűnő fa szerkezetet titokban megerősítették, így alkalmas volt a nehéz harckocsik átkelésére is. Kovács természetesen nem táplált illúziókat a "titokról" az orosz partizánok már régen jelentették a dolgot a SZTAVKA felé, folyamatos megfigyelés alatt tartottak mindent. Mivel a híd a németekhez tartozott, azok a kis létszámú őrséggel próbálták fenntartani az álcát. Eddig tartott a színjáték.
Kovács az embereit már menetkészen találta amikor kijött a rádiós fedezékből. Nem kellett különösebb eligazítást tartania a hídról, és a parasztházakról a patak két partján, hiszen naponta többször is átkeltek rajta a csapatok. Megköszörülte a torkát, miközben felkapaszkodott az egyik Turán harckocsira, majd megszólalt:
- Az oroszok gyors ütemben közelednek a hídhoz mindkét parton emberek! A németek adtak mellénk egy Tigris harckocsit a mi két Turánunk fedezi majd az oldalát, a németek gyalogsága a patak túlpartjáról fog érkezni az istálló felől, a legelő melletti szakaszon. Nehogy beléjük lőjenek! A páncélautó már ott van folyamatosan jelent, fejlődjenek fel a kertek felől és szögezzék földhöz az orosz gyalogságot, két maximum három T34 várható azokkal majd elbánik a Tigris, ha azokat kilőttük, vissza fognak vonulni. Indulás!
Alapvetően ezt a küldetést úgy állította össze TGabi barátom, hogy a kezdő játékosaink minél többféle fegyvert lássanak működés közben. Szerencsére neki már van festve elég komoly serege mindkét részre. Mindenképpen akartunk egy Tigris 1-et, hogy Jentz kipróbálhassa a die-cast harckocsiját. Ezen kívül nekem az is célom volt, hogy már az elején kiderüljön, hogy messze nem akkora csodafegyver a nehéz harckocsi, mint ahogy az ember elsőre gondolná. Nos ez maradéktalanul sikerült, egy kicsit túl jól is, sajnos a 4+ dobás egyszer sem jött össze. Vagyis a Tigris nem találta el egyik célpontját sem. Majdnem annyi pontba került mint a két Turán, és a terület blokkolásán kívül nem bírt felmutatni semmi sikert. Ellenben a Csaba páncélautó lövéseit különleges szerencse pártolta, mert az utolsó körben három egymást követő hatos dobással kiűzte a személyzetet a T34/85 harckocsiból. A szovjet 120mm-es aknavető is bevitt három találatot ez is több mint valószínűtlen eredmény. A csata legkeményebb egysége mégis a mellpáncélban csak lassú mozgásra képes szovjet rohamutász szakasz volt, az elit katonák csak a hatos sebzés dobásra kerültek levételre. Lassan nyomultak előre, közben használták a páncélöklüket, a lángszórójukat, és összességében rettenetesen szívósnak bizonyultak. A magyar tüzérség hosszas várakozás után végül nagyon kevés PIN kiosztásával debütált, a szovjet tüzérség mellé lőtt. A ZIS-3 löveg nagyon távol kezdett, a magyar könnyű aknavető se sok vizet zavart.
A szovjet játékosok TGabi és Zoltán sokkal agresszívabbak voltak, ez végül az utolsó körben meghozta a gyümölcsét, és megérdemelten nyertek. A magyar sereg még több figuráját ki kell festenem mert a Bolt Action 2 alapján szeretnék a jövőben játszani amiben a teljesen feltöltött rajok extra morállal indulnak, és a magyar rajok 13 figurából állhatnak, amíg a szovjetek 11. tehát ezt a kis előnyt ki akarom próbálni élesben is, illetve a páncéltörő puskákban is van fantázia, hiszen oldalról a közepes harckocsikat tudják zavarni PIN-ekkel. A játék jó volt, de nagyon kiegyenlített, részemről már vágyom azokra a párbajokra is, amikor mindenki maga rakja össze a kis 1000 pontos seregét titokban, és csak a csatában derül ki kinek milyen csapatai vannak. A képek magukért beszélnek, Jentz fantasztikus munkát végzett a tereptárgyak terén, most rajtam a sor, hogy utolérjem a seregekkel. Mostanra már látszik, hogy mindenünk adott ahhoz, hogy Győrben szépen felépítsük egy hadijátékos klub alapjait. A Vietnam és a Keleti Front remek témák, ezekre építve haladunk majd előre.
