Hétfőn egy nagy összfegyvernemi támadás részese voltam, Rapid Fire szabályok alapján játszottunk le egy 1940-es franciaországi csatát. A csapatokat összesen nyolcan irányítottuk, nyolc kört tudtunk lejátszani, ami szerintem nagyon jó eredmény. A szövetségesek védekeztek, a németek támadtak, egymás céljait nem ismertük, a német oldalon öt parancsnok volt, a szövetséges oldalon három.
A német támadó erőt két motorizált gyalogos zászlóalj alkotta, ezeket két század tank támogatta, az ezredparancsnok közvetlen alárendeltségébe tartozott még egy felderítő zászlóalj, valamint egy század Ju-87 zuhanóbombázó és hat üteg 105mm-es löveg, ezek a terepen un. off board támogatást adtak. Én ez egyik motorizált zászlóaljat irányítottam, a két tankszázadnak is külön parancsnoka volt, és a felderítő zászlóaljnak is. A védők kezdetben egy beásott francia gyalogos zászlóaljat kaptak, a terep egyik oldalán, és egy ugyancsak beásott brit gyalogos zászlóaljat a másik oldalon, a támadók feltűnése után körönként volt esélye a szövetséges zászlóalj parancsnokságoknak, hogy páncélos támogatást hívjanak.
Az első két körben csak a német tüzérség dolgozott, a tábla közepén lévő templomot bombáztuk, ez volt az elsődleges célpontunk. Az épületben maximum húsz figura fért el, a magassága miatt pompás tüzérségi megfigyelőhely volt, így hát sajnos pusztulnia kellett. Összesen hatpontnyi sebzés kellett hozzá, hogy leromboljuk, ami sikerült is, ugyanakkor a templom előtti kereszteződést is szétbombáztuk, így a későbbiekben ez lassította a járműveinket az úton (mínusz D6 inch). A templom lerombolása megszüntette a mögötte álló gyár takarását, ez is fontos szempont volt, mert a végső cél a gyár elfoglalása volt, ha sikerül bejuttatnunk az utánfutós teherautónkat a gyárépületbe, az azonnali és teljes német győzelmet jelentett.
A harmadik körben léptünk be a térképre, a felderítő zászlóalj páncélautói és oldalkocsis motorkerékpárjai, dühös darazsakként rajzottak szét, hogy minél több francia és brit alakulat állásait derítsék fel. Az én zászlóaljam a T-38-as cseh gyártású tankokkal felszerelt harckocsi századdal működött együtt, így ebben a körben csak a gyalogsági ágyúmmal, és az aknavetőmmel léptem be, ezeket azonnal fel is állítottam, hogy a következő körben már legyen tűztámogatásom. A felderítők és a tankok teljes számban és maximális sebességgel nyomultak előre, a másik motorizált zászlóalj parancsnoka hozzám hasonlóan csak a tüzérségét helyezte pozícióba. Mivel nekem két épületet kellett elfoglalnom, és ehhez három században összesen huszonhét figurám volt, igyekeztem spórolni a gyalogsággal. Mivel az 1940-es seregekben nagyjából zászlóaljanként van csak egy-egy páncéltörő puska, a tankokat nem sok veszély fenyegette, így a szükséges aranyszabályon kívül (legyen támogató gyalogság 12”-en belül), nem terveztem túl sok együttműködést a tankokkal, a két épületre koncentráltam.
A negyedik körben megérkezett a zuhanóbombázó támogatás, felderítve egy 25mm-es francia páncéltörő ágyút, és egy aknavetőt, a páncéltörő kapott is egy légitámadást. A szárazföldi erőink töretlen ütemben nyomultak tovább, én is beléptem a zászlóaljammal, a templom romjai között bujkáló franciák heves tűzpárbajt vívtak a motorkerékpáros felderítőkkel, de azok nem álltak meg, a lövés után továbbszáguldottak, és a mögöttük haladó páncélautók és tankok vették át a helyüket.
Az ötödik körben, megjelent két Matilda I.-es brit tank, ezeket támadta a Ju-87-es század, a tankok megsérültek, és egy körre meg is álltak, ezzel a Luftwaffe sikeresen blokkolta a szövetséges ellentámadást, két körre. Ennek legjobban a motoros felderítők örülhettek, mert ők pont szembe robogtak a Matildákkal a kétsávos úton. A felderítőknek, és a védők tüzelésének köszönhetően kirajzolódott a francia gyalogság védvonala, én a templomban védekező gyalogság ellen vezettem egy századomat, sikertelenül próbáltam hívni a támogató aknavetőket, és a gyalogsági ágyúmat. A teherautóimmal az úton nyomultam előre, jobb oldalon a tankok és a páncélautók lőtték a franciákat a házakban. A tankok sorra tiporták le az összes sövényt, utat nyitva ezzel a teherautóknak és a tüzérségi megfigyelőknek.
A hatodik körben újabb szövetséges tankok bukkantak fel, jobbról egy francia nehéztank és három könnyű, balról egy Matilda II brit páncélos. Az egyik Matilda I üss és fuss, akció keretében kilőtte az egyik teherautómat, az így gépjármű nélkül maradt századom megrohamozta az egyik, közben rommá lőtt házat, a többi játékos meglepetésére, én a gránátdobást választottam, és két kockával négy figurát leszedve elpusztítottam a maradék védőket. A templom védői is elhullottak közben, így hat figurával bevettem a templom romjait, ezzel teljesítettem a célok egy részét. A hat figura mellé odaszállítottam a két géppuskás alakulatomat is, így egy erős hadállást alakítottam ki a következő célponttal (gyárépület) szemben. A gyár ellen gépkocsiról szállva rohamot indítottam a következő körben, szintén kézigránátokkal, két figurát pusztítottam el, de mintegy négy figurát veszítettem. A pótkocsis teherautót a többi jármű fedezékében, ütemesen toltam előre, készen álltam egy rohamra a gyár ellen, amit öt figurával tudtam volna indítani, hat ellen, mindezt két géppuska támogatásával, és három alakulattal tudtam volna hívni a támogató aknavetőket és a gyalogsági ágyút.
A bal oldalamon a másik gyalogos zászlóalj vonalban nyomult előre, némi tűzharcba bonyolódott a brit gyalogsági egységekkel, a Matilda II a gyárépület mellett állva lőtte a Panzer III-as páncélosokkal felszerelt század tankjait. A Ju-87-es századot a brit légvédelem megsemmisítette, a francia tankok a belépésüket követő körben tüzet nyitottak, és bevittek egy könnyű találatot az egyik T-38-nak, viszont ellenük már felállítottuk a három tankelhárító ágyunkat, mindhárom zászlóalj 37mm-es ágyúja elkezdte beásni magát, és Reserv Fire, módban várta a francia tankokat. Mivel a francia páncélosokban, a toronyban csak egy kezelő volt, a Rapid Fire szabályok alapján, ezek a tankok nem tudnak mozogni is, és lőni is ugyanazon körben. Így nekünk volt időnk reagálni, mert a második körükben nem mozdultak csak lőttek.
Sajnos a játékidő letelt, így nem tudtuk befejezni a játszmát. A francia gyalogságnak háromszor kellet morálpróbát tennie, a veszteségei miatt (több mint húsz figura), de a beásott pozíciói adta bónuszok miatt, mindig megdobták a próbát, pedig a zászlóaljparancsnok már a templomnál odaveszett. Tankveszteséget egyik fél sem szenvedett el, könnyű és nehéz sérülést igen, teljes modell veszteséget nem. Az én zászlóaljam kilenc figurát veszített, a másik zászlóalj is nagyjából ennyit, a felderítők elveszítették valamennyi motorkerékpárosukat, a legnagyobb pontértékű veszteség a Ju-87-volt. Játék nagyon jól sikerült, igazi villámháborús vesszőfutás volt, és nyolcan játszottunk egyszerre!
