Simon Scarow regényei után, nagy érdeklődéssel vettem kézbe Harry Sidebottom könyveit. Igazság szerint legalább két éve már, hogy teljesen ingyen szert tettem az angol nyelvű kötetekre, de nem voltam az adott korszakra ráhangolódva. Ezért a könyvek gondosan el vannak csomagolva a dobozaim mélyén. Ugyanakkor a hagyományőrzők bemutatója után kedvet éreztem a korszakhoz, így végül a helyi könyvtárból vettem ki és magyarul olvastam végig az első három kötetet. Nem véletlenül állítottam párhuzamba a két írót, mindeketten brit történészek akik szaktudásukat történelmi regények írásával is kamatozatják, és mindketten a római hadsereg egy-egy tagját választották főhősüknek.
A közös dologok itt nagyjából véget is érnek, mert Sidebottom könyvei nem a légiók klasszikus aranykorában játszódnak mint Scarow könyvei, hanem kétszáz évvel később amikor a mítikus római állam már rogyadozik a barbárok csapásai alatt. A szerző kilenc kötetesre tervezi a sorozatot, a precíz jegyzetei alapján látszik, hogy a teljes cselekmény készen van a fejében. Nagyon érződik, hogy pontosan tudja mit és hogyan akar bemutatni a korszakból. Magyarul jelenleg három kötet látott napvilágot, a negyedik várhatóan még az idén megjelenik, angolul az hatodik regény is hozzáférhető már. A regények három, három kötetes ciklust fognak majd alkotni, az első három a Szaszanidák elleni háborúra fókuszál, a negyediktől a főhőst áthelyezik Ephesus-ba a gótok ellen harcolni. Idén júliusban adták ki a legfrissebb hatodik kötetet The Amber road címmel.
A főhős egy barbár aki császári túszként Rómában nevelkedik, hadmérnök lesz, majd egy összesküvés részeseként megöli az éppen aktuális császárt és így római polgárjogot nyer, sőt lovagi rangot és nemes családból származó feleséget is kap hozzá. A látszólagos sikernek azonban ára van, Ballista (igen az ostromgépről nevezték el), egyfajta katonai romeltakarító szerepre van kárhoztatva, mint teljesen feláldozható barbár szakember, mindig a legpocsékabb parancsnoki megbízásokat kapja. A sötét intrikákkal és véres leszámolásokkal terhes császári udvar, és a belpolitikai sakkjátszmák után a Szasszanida perzsák elleni háború már egész könnyű és tiszta helyzet a főhősnek és családjának.
Nekem tetszett a karakter, akit a nemes rómaiak mindig megpróbálnak lekezelni, meg lenézni, és aki mégis felümúlja a legtöbbjüket. Mint római nemes vannak személyes szolgái, felesége és fiai, akikért aggódnia kell, segíteni őket, vagy éppen a segítségüket kérni. Nem a szokásos ketten vagyunk kemény legények én meg az örmesterem, típusú felállás. Jó a kultúrális különbségek megjelenítése is, a keresztények és üldözetésük is erős vonal a könyvekben. Írói stílusban nem pont az esetem a szerző, de a történet meg az akció kárpótol érte.
Nagy erőssége a könyveknek a szememben, a jó korszakválasztás, mivel nagyon kevés információ maradt fenn erről az időszakról, az olvasót lépten nyomon erős meglepetések érhetik. Ezek már nem azok a hősi idők amikor Róma kis csatákat veszíthet, de végül úgyis meghódított mindent. Itt már egy döntetlennek örülni kell, főleg mivel a legtöbbször két-három császár van éppen hatalmon, meg három-négy barbár néppel küzedenek egyszerre.
A sorozatot jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek, akit ez a kevésbé ismert korszak kíváncsívá tett, mert remek történelmileg hiteles alapokon nyugvó élvezetes kalandregények. Sokat lehet belőlük tanulni, én például ezekből a könyvekből ismertem meg a fityisz vagy füge mutatás eredetét.
