HTML

Hadijátékos

Wargame vagy magyarul Hadijáték. Öt évig volt szerencsém Londonban az egyik legrégebbi Wargame Klub tagságát gyarapítani, rengeteget tanultam és tapasztaltam a hobbiról. Úgy gondoltam érdemes lenne egy magyar nyelvű blog keretében népszerűsíteni és bemutatni a hadijátékokat.

Címkék

#feherhegy400 (1) 1.pun háború (3) 1848 49 (21) 1859 (1) 1862 (2) 1914 korai csaták (20) 1918 (2) 20mm (20) 28mm (9) ACW (18) afrika (10) alternativ (1) amerikaipolgh. (34) amfügháb (1) angol polgárháború (4) Anjou (3) árpádházi (1) AWI (2) BAcsatajelentés (24) Bagration1944 (2) BEFNapló (6) Belgium (2) Black Powder (4) blk mozaik (10) Bolt Action (90) brandford (4) Bullrun1 (1) Burma4245 (11) C&C (1) Cambrai 1917 (6) ChosenMen (1) ColdWarGoneHot (1) colours (3) CommandsC (9) Crusaders (1) DarkAge (3) DVDajanló (11) első világháború (160) FlyingL (4) Frankok (1) Heroes of the great war (1) Historikum (8) Honvédség (14) HueCity68 (4) Hungary1944-45 (1) images of war (2) JackLark (1) japán-orosz 1904 (2) Jentz (1) JohnnyReb2 (2) Juego (1) Kaiserschlat (5) keleti front (1) kezdőknek (1) könyvajánló (150) Korea (1) KuKNapló (8) második világháború (145) memoir44 (14) Moson (1) mud and blood (5) műhely (41) Napoleoni háborúk (14) NeuveChapelle1915 (2) Normandia44 (6) ókor (12) olasznapló (1) orosz polgárháború (14) overthetop (2) Pacific (1) PikeandShoot (1) PoilouNapló (3) Projekt (8) rapid fire (19) referencia (1) riport (45) SAGA (2) sds (4) SharpeP2 (1) Simon Scarrow (3) Singapore (2) Somme16 (10) south london warlords (18) SwordandSpear (1) SzalonikiFront (2) szamuráj (1) Székesfehérvár (1) Tanks! (1) társasjáték (27) Tengeri csata (3) TGW (13) Verdun (1) Vietnam (18) WAB (1) Waterloo (1) WI (1) XIX.sz (1) XV.sz (1) XVII.sz (1) XVIII.sz (5) youtube (1) Zsigmond (1) Címkefelhő

Friss topikok

Burma 1942-45, hadijátékos szemmel 1. rész

2014.08.15. 19:24 janos900

Ismét szükségét éreztem egy kis megújulásnak, ezért úgy döntöttem górcső alá veszek egy olyan korszakot és hadszínteret, amelyben nagy potenciát látok. Egyrészt már két magyar hadijátékos-blogger kolléga is foglakozott a japán hadsereg 20mm-ben történő megépítésével, Kvadász itt, és Zirrian itt, ami ugye ugyanaz a sereg, de a téma ettől még jó. Másrészt még adós vagyok a Bolt Action Brit és Japán seregkönyveinek bemutatásával. Ez így egy kézenfekvő felvezetése a témának, arról már nem is beszélve, hogy két burmai brit veterán visszaemlékezéseit is elolvastam, így azokat is hozzá tudom kötni a témához.

A második világháborúban gyakorlatilag minden létező terepen harcoltak a felek, így érdemes ezzel kezdenünk az ismerkedést, annál is inkább mert hadijátékosként magunknak kell csatateret építeni a játékhoz. A köztudatban Burma egy nagy összefüggő dzsungelország, holott a valóság már nem is állhatna távolabb ettől. A tengerparti Arakan járás, és nagyjából a déli része az országnak, egy mezőgazdasági művelés alatt álló régió. Rizsföldek és apró falvak mindenfelé, pálmafákkal tarkítva, az esős monszum időszakban ezek a földek igazi mocsárrá váltak. Különösen a háború idején volt ez így, amikor a lakosság elmenekült és nem művelték a területet, hamar benőtte a nem ritkán másfél méteres helyi fű. Csakúgy mint a dzsungelben itt is, a járművek csak az utakon tudtak mozogni, ellenben a fegyvereiket tudták használni a rizsföldek felett, és a magasságuk révén jobban átlátták a terepet, tehát volt létjogosultsága a használatuknak. Meiktila és Mandalay körül viszont hatalmas sík füves területen folytak a harcok, 1945-ben a szövetségesek remekül ki tudták használni a páncélos fölényüket, néhány onnan származó fotó akár Észak-Afrikában is készülhetett volna. Északon a folyóvölgyek voltak az igazi fedett terep, ezen a vidéken harcoltak a Chindits csapatok 1943-44-ben, az erdők nagy része azonban itt sem volt összefüggő dzsungel, sok helyen alig volt aljnövényzet, és az esők idején itt is mocsárszerű sárban kellett gázolniuk a katonáknak.

tank1_1.jpg

A frontvonal Burma északi és észak-nyugati határán húzódott, ez a dombos vidék volt, az igazi dzsungelország. Itt kellett átvágniuk magukat a csapatoknak, utakat építeni, és megküzdeni a természettel. Ezen a terepen felértékelődtek a kis kötelékek, nem is beszélhetünk frontról, erődített támaszpontok és menetoszlopok háborúja volt ez. Ideális terep egy Bolt Action rendszerű skirmish játékhoz. Az utak teljes hiánya kizárta a járművek használatát, a nagy csapatokat nem lehetett rendesen ellátni, így szakasz-század-zászlóalj méretű egységekkel operáltak. A nagy ormótlan rádiók cipelése extra erőfeszítést igényelt, sokszor meghibásodtak, a dombok és a növényzet leárnyékolta őket, ezért legtöbbször minden támogatásáról le kellett mondaniuk az egységparancsnokoknak. A légi, tüzérségi és páncélos támogatása hiánya tette ezt a frontot a gyalogoskatona háborújává, sokszor még szakasz szinten is olyan önállósága volt a tiszteknek, ami más frontokon elképzelhetetlen lett volna. A brit törzstisztek a parancsnokságon Delhibe, nem értették hogyan lehet ennyire fontos és nagy jelentőségű egy-egy század szintű összecsapás. Őket a szokásos fegyvernemeket felvonultató, hadosztályokat mozgató hagyományos harcmodorra képezték ki. Azt meg végkép nem érték fel ésszel, hogy a hadjáratok sikerét a közelharci szinten megvívott apró összecsapások döntik el. A japánok harcmodora, kombinálva a terepviszonyokkal viszont ezt diktálta.

gurka.jpg

A résztvevő csapatok nemzetisége és színkavalkádja szintén egyedi tulajdonsága ennek a hadszíntérnek. A brit birodalom lakossága itt teljes erőbedobással felvonult: indiaiak, gurkák, Kelet és Nyugat-Afrika gyalogosai és persze a fehér britek, rajtuk kívül voltak még kínaiak és amerikaiak, nem is beszélve a helyi burmai törzsek harcosairól. A japánok is próbálkoztak ütőképes szövetséges alakulatok szervezésével, főleg az indiai hadifoglyok soraiból, de ezeknek csekély hasznát vették. A gurkákból csak a fiatal korosztályokat tudták besorozni, mert a harcedzett idősebb korosztályok már mind máshol szolgáltak 1942 elejére. Az afrikai katonákat gyakorlatilag teljesen elszakították a szeretteiktől, hiszen kevesen tudtak írni-olvasni közülük, és hazautazásra sem volt lehetőségük az egész háború alatt. Elvitték a fekete embert harcolni a sárga ellen, azért a földért amit a fehér az indiaitól lopott el. Nem csak az amerikaik intézték így a háborúikat (Vietnám). Churchill kormányzatának jó mélyre kellett kotornia, hogy a rendelkezésre álló emberanyagból ide is kiállítson egy ütőképes hadsereget. A németek végig pénzelték az afgán törzseket akik így lekötöttek, közel negyven harcedzett zászlóaljat az indiai-afgán határon, gyakorlatilag a teljes háború alatt. Az is igaz, hogy nagyon nem kellett őket bujtogatni, évszázados hagyománya volt arrafelé a határcsatáknak. Az amerikaiak támogatták a kínai nacionalistákat, ezekből össze is jött két használható hadosztály aki harcolt is, viszont volt még vagy nyolc amit a japánok még 1944-ben a vereségeik közepette is képesek voltak teljesen szétverni, két hadosztállyal. A szövetségesek mindent megtettek helyileg amit lehetett, hogy a terepviszonyoknak megfelelő taktikával kiképzett egységeik legyenek, a Chindits és a Merill’s Marauders jó példa erre. Ez utóbbiak talán kevésbé ismertek a brit Chindits egységek sikerei nyomán az amerikaiak is szerveztek egy háromezer önkéntesből álló egységet, az alakulat tagjait nagyrészt a Karibi Védelmi Parancsnokságtól jöttek át, mind dzsungelharcra képzett katonák, voltak egyéb önkéntesek is köztük Gualdalcanal veteránjai, és akadtak köztük foglyok a katonai börtönökből, pont úgy mint a Piszkos Tizenkettőben. Folyt. köv.

5 komment

Címkék: második világháború Bolt Action Burma4245

A bejegyzés trackback címe:

https://hadijatekos.blog.hu/api/trackback/id/tr156607269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pati13 2014.08.16. 10:20:21

Érdekes témaválasztás! :) Itthon mondjuk nincs nagy gyökere az ázsiai hadszíntereknek (talán még a tengeri cuccoknak inkább), nyilván a kevés érintettség miatt -de azért a briteknek ez elég komoly összecsapások helyszíne volt..

Szóval jó volt kicsit hallani a világnak arról a feléről is, szélesíteni a történelmi wargamerként is sajnos elég szűkös látókörömet! :) Csak így tovább, lassan már átnevezheted a blogot egzotikus hadszínterek/összecsapások blogra! :)

janos900 2014.08.16. 11:07:02

@pati13: Úgy gondolom annak is megvan a haszna, ha az adott témához nincs semmilyen kötődés. A célom az volt, hogy szélesítsem a látókört, meg szinesítsem a palettát.
Jó ez a név, marad. :D

zirrian 2014.08.17. 23:08:47

Köszi a megemlítésem :) Bár ha lehet egy észrevételem, ha a "japán" taggel ellátott posztokat linkeled a népnek, jobban járnak :)

Még befejezem a Normandiai seregek talpazását (Brit és Német), aztán csinálom az ANZAC és Japán sereget. Szép kis banda lesz.

janos900 2014.08.20. 13:48:13

@zirrian: Nincs mit. Célom minél több kereszt-linket csinálni a blogok között, ha valami kezdő érdeklődő beesik néhanapján, akkor lássa a kínálatot.
A linkkel kapcsolatban igazad, van, de én lusta vagyok átszerkeszteni, a népek meg kutakodjanak csak szépen a blogjaitokon. :D

zirrian 2014.08.20. 13:50:39

@janos900: No, akkor majd a köv. cikkben visszairányítom ide a jónépet :D