Tehát a brit csapataink kaphatnak egy nemzeti specialitást a Bolt Action rendszerében, az öt választhatóból, valamint támaszkodhatnak az átlagnál jobb tüzérségükre. A seregkönyvben Burmára vonatkozóan két sereglista van, az egyik 1942 Szingapúr, a másik 1942-45 Burma. Én most az utóbbit mutatom be kicsit részletesebben. A játékban is, meg a valóságban is a brit szervezésű gyalogos szakasz a seregünk alapköve. Ha valós alapokon nyugvó játékot játszunk, a BA sztenderd 1000 pontos seregméretéből, szűken, de kijön két 1942-43 mintájú szakasz.

A szakaszparancsnok a helyettesével géppisztolyokkal felszerelve, egy két figurás HQ egység, ehhez jön egy ugyancsak két figurás Boys „55” páncéltörő puskával felszerelt osztag, valamint egy 2 hüvelykes aknavető a kezelővel és a töltővel. A BA alapján 60 pont a „regular” hadnagy a kísérőjével, a géppisztolyaikat pontköltés nélkül kapjuk. 30 pont a páncéltörő puska legénységgel, valamint 35 pontba kerül a könnyű aknavető. Ez eddig 125 pont, a szakaszba beletartozik három raj, egyenként tíz figura, egy géppisztolyos, egy golyószorós aki mellé jár egy töltő és hét puskás lövész. A rajok ára darabonként 123 pont, a teljes szakasz egybe 494 pont a BA rendszere szerint. Ami az eredeti állománytáblában nem szerepel, viszont a BA-ban rendkívül hasznos, az a szanitéc, ennek ára darabonként 23 pont és szakaszonként egy hozható, valamint a speciális szabályok alapján kapunk egy teljesen ingyenes tüzérségi megfigyelőt az első szakasz mellé. Ha bele akarunk férni mindenképpen az 1000 pontos előírt seregméretbe, akkor négy gyalogosrajból le kell csípni egy-egy lövészt az így felszabaduló negyven pontból kijönnek a szanitécek.

Ez egy reális történelmileg hiteles sereg, de ne gondoljuk, hogy nagyon erős lenne, semmiben sem nyújt kiemelkedőt a japánok ellen. Az indiai zászlóaljakból  soknak nem jutott se Boys se könnyű aknavető. Tehát a szakaszaik kevesebb pontba kerülnek, a BA bevásárlós rendszerében ez mondjuk előny, mert az így felszabaduló 130 pontból kijön két Vickers géppuska, vagy két közepes aknavető, vagy egy-egy mindegyikből. Az 1944-45-ös szervezésben a szakaszok ugyanígy néznek ki, csak a Boys puskákat lecserélték PIAT páncéltörőkre, ezek 10 ponttal többe kerülnek. A Britek is felismerték persze, hogy ez így nem elég a japánok ellen egy ilyen nehéz terepen, ezért zászlóalj szinten megszüntették a tank és légerhárító egységeket, helyettük is közepes aknavető ütegeket kaptak a csapatok. Illetve megszervezték a Chindit alakulatokat, akiket a meglévő sorállományból alakítottak meg, és rengeteg kiképzéssel próbáltak belőlük elit egységet faragni. Az igazi elit-elit egységeknek a személyi állomány is a legjobb képességű fiatal önkéntesekből áll, nem harminc év feletti sorozott katonákból. Az extra kiképzés mellett a szakaszokat is kiegészítették egy negyedik rajjal, ezekben helyi burmai lövészek szolgáltak akik helyismeretük lévén felbecsülhetetlen segítséget jelentettek a brit bajtársaknak. A Chindits alakulatok sem csak fehérekből álltak, voltak gurkha és afrikai szakaszok is. Ez a felállás már sokkal életképesebb, egy veterán Chindit vagy Gurkha szakasz, négy rajjal és támogató fegyverekkel, történelmileg is hű, meg a játékban is életképesebb.

Ahogy azt már írtam az előző cikkben a Chindit alakulatok megkapták a Fire&Manoeuvre tulajdonságot, vagyis mozoghatnak és lőhetnek a szokásos egy pontos nehezítés nélkül. A BA-ban a seregünk alapja egy szakasz, ha ez az esetünkben egy Chindit szakasz, ami „veteran” akkor a szakasz többi része sem lehet gyengébb mint „veteran”, tehát a tiszt, a PIAT osztag, és a könnyű aknavetősők is mind veteránok. Pontszámban ez azt jelenti, hogy a hadnagy meg a kísérője 103 pontba kerül, 52 pont a PIAT osztag, és 46 pont a veterán két hüvelykes aknavető osztag. Ez eddig 201 pont, egy tíz fős, géppisztolyos, golyószórós chindit raj 173 pontba kerül ebből négy az 692 pont, az egész egybe 893 pont, és még nincs szanitéc, ez újabb 30 pont. Ha a Gurkhákra esküszünk, akkor ott spórolhatunk 40 pontot, mert az alap lövészeik nem 15 hanem csak 14 pontba kerülnek. Ha ezt lefordítjuk figura vásárlásra és festésre, kell 2 tiszt figura (hadnagy és tüzérségi megfigyelő), négy Bren golyószórós és négy lőszeres, öt géppisztolyos, két PIAT-os, két könnyű aknavetős, meg a szanitéc. Negyvenhét figura.

Nézzük milyen támogatást adhatunk nekik, a Chindit alakulatok kaptak lángszórókat, ezzel alaposan meglepték a japánokat, akik nem voltak ehhez szokva. Lévén ez nem volt alapfelszerelése a brit csapatoknak előtte, a BA sereglistában sem szerepel, de ha valaki chindit szakaszt választ, szerintem szakaszonként egy darab megengedhető, 65 pont egy két fős „veteran” lángszórós csapat. A szokásos egy mesterlövész, egy közepes aknavető, egy légi-tüzérségi megfigyelő vagy egy géppuska szakaszonként itt is választható. A tüzérség nagyon limitált, hatfontos páncéltörő ágyú, könnyű tarack és 40mm-es Bofors légvédelmi gépágyú a kínálat. Páncélautóból: Humber, Daimler, Daimler Dingo, Bren carrier és az Indiai típusú páncélautó ACV-IP. Tankokból a következő a lista: Matilda II. lángszórós kivitel, M3 és M5 Stuart, Grand, Lee, Sherman I és IIa valamint III.

Azt hiszem látszik, hogy 20mm-ben egy brit sereg erre a hadszíntérre nem egy nagy tétel. A megmaradt brit figurákból simán össze lehet kombinálni egy 1944-es normandiai, vagy 41-43-as sivatagi sereg mellékhajtásaként. A tüzérség off board, a járművek limitáltak. Lehet ínyenckedni a fejcserékkel, ide jók az ausztrál kalapos vagy turbános britek, hosszú vagy rövid nadrág a dzsungelban mindkettőt viselték.
Folyt köv.