A Memoir 44 sok éves gondos fejlesztésének hála, két könyv is napvilágot látott már, amiben régi és új csaták összefűzésével hadjáratok lejátszására van lehetőség. Nem kell tehát minden ütközetet kétszer lejátszani, a térfelek felcserélésével, hanem egy keretbe foglalt szabályrendszernek hála, egymás után játszhatjuk le az összecsapásokat végig egy ország színeiben. Minden csata eredménye hatással van a következőre. Szerencsére sok a korai háborús hadjárat, van 1939 Lengyelország, 1940 Franciaország, 1941 Szovjetunió és van 1941-42 Malájföld. Erről lesz most szó ebben a cikkben, a Japán Birodalom legnagyobb győzelmével, és Brit Birodalom legnagyobb vereségével végződő hadjáratról.
1941. December 8-én a majdnem egy időben a híres Pearl Harbour ellen intézett támadással, a japán csapatok megindultak Thaiföld és Malájföld dzsungelein keresztül, hogy elfoglalják Szingapúrt. A Brit birodalom ötven évig építette itt a presztízsét és az erődjét, hogy aztán alig három hónap alatt mindkettőt porrá zúzzák a japánok. A részletes tervezés, az alapos felkészülés és a veterán csapatok kombinációja, lehetővé tette, hogy a Császár hadserege ötvenöt nap alatt 1100 km-t előrenyomulva 95 összecsapást megvívva bevegye az erődöt. Aki részletesen is képbe akar kerülni a hadjárattal annak ajánlom ezt az angol nyelvű National Geographic dokumentumfilmet a You Tube-ról, illetve a magyarul is megjelent Szingapúr 1942 című könyvet.
Az események alakulásában sok tényező játszott fontos szerepet, a Memoir 44 fejlesztői a lehetőségekhez mérten minél többet igyekeztek valamilyen formában belevinni a játékba. Ha a játékosok eldöntötték ki melyik oldalt választja, választhatnak egy "what if" opciót. Ezzel olyan a valóságban meg nem történt eseményekkel befolyásolhatják a játékot amelyekkel nagyban színesítik és sokszor újrajátszhatóvá teszik a hadjáratot. Az opció választása után el kell végezniük egy kockadobást aminek hatása az egész hadjáratban érezhető lesz. Ez egyfajta véletlen eseménylista, ami előnyt vagy hátrányt jelent a feleknek. A játék elején a játékosok a hadjárat viszonyainak megfelelően tokeneket kapnak, ezekből minden csata megkezdése előtt utánpótlást vásárolhatnak. Vagyis egy extra egységet vagy akár kettőt is, viszont a választható típust itt is kockadobásokkal döntjük el. A megvásárolt új egység vagy felkerül a térkép, a játékos felé eső oldalának kezdő sorába, vagy a térképen kívül várakozik és normál parancskártyával léphet be a játékba. A második verziónak az az előnye, hogy bármelyik térkép harmadban behozhatjuk az új egységet ahol szükségesnek látjuk, én ennek egyébként csak páncélosok esetében látom értelmét, mert azok elég gyorsak ahhoz, hogy három hex mélységben be tudjanak avatkozni az adott csatába. A csaták kimenetele hatással lehet a tokenek számára, egy-egy vereség csökkentheti a tartalékainkat, a győzelmek pedig növelhetik azokat. A Britek négy, a Japánok két tokennel kezdenek.
Advanced Training. Ha a gyalogos szimbólumot dobjuk (ebből 2 van a kockán), akkor a britek minden csatában használhatják a speciális tulajdonságukat, vagyis ha a közelharcban 1 figurára fogy, de nem hátrál meg egy gyalogos egységük, visszaüthetnek 1 kockával. Alaphelyzetben ezt nem használhatják minden csatában a hadjárat során, mert az indiai csapataik akik Malájföldön harcoltak nem voltak még kiképezve. Véleményem szerint ez a tulajdonság nem sokat ér, nem befolyásolja a játékot jelentősen.
Fortifications. Ha gránátot dobunk eredménynek, akkor a háború kitörése előtt a szakértők által tanácsolt és a valóságban soha el nem végzett erődítési munkákat megkapjuk a játék utolsó csatájában Szingapúr végső ostrománál. Három bunker, három tankakadály, és hat szögesdrótot helyezhet el a brit játékos.
