Che Thi Mung a fiatal kalapkészítő lány Hue-ból, azonnal felkapta a fejét amikor meghallotta az UH-34 hörgő motorját. Lehúzódott az útról a dzsungel széléig, mert az amerikai helikopterek gyakran tüzet nyitottak bármire, ami mozgott. A „púpos” zöld helikopter MARINES felirattal a farkán, erősen füstölt, és a falu melletti útkereszteződés felé húzott. Che rögtön elindult a nyomában, erősen pedálozott, hogy lássa a becsapódást. Csalódnia kellett, a pilóták egy darabban letették a gépet. Az ajtót félrehúzták és zöld egyenruhás, rohamsisakos katonák futottak ki a falu felé. A motor elhallgatott, a rotorok leálltak, az amerikaiak széles körbe rendeződtek a sérült helikopter körül, a végén a két pilóta is kimászott a gépből. Egymást támogatva igyekeztek a házak felé, mindketten sebesültek voltak, véres volt a ruhájuk. Che tizenhárom katonát számolt a pilótákkal együtt, majd gyorsan megfordult és örült módon pedálozott, hogy gyorsan mozgósítsa az elvtársait a faluban…
Hosszú idő után újra elkezdtem foglalkozni a Vietnamban vívott háború Bolt Action szerinti feldolgozásával. Sikerült néhány die-cast járművet beszerezni, ezért ezekre alapozva a második kiadású szabálykönyv tizedik küldetését játszottuk le, négy játékossal. Jentz és Zoli volt az amerikai, Imivel pedig mi voltunk a Vietcong. Az eredeti küldetéstől eltérően itt adott volt, hogy melyik fél lesz a védő, és melyik a támadó. A győzelemhez a játék végén 3 hüvelyk (7,5cm) távolságra kellett lennie egy gyalogos egységünknek a helikoptertől. Ha egyik félnek sincs ennyire közel figurája vagy esetleg mindkét félnek van ekkora távolságra gyalogos egysége akkor döntetlen az eredmény. Az amerikai (US) játékos választhatta meg, hogy melyik oldalról érkeznek az egységei, a helikopter tíz utasát helyezhette fel maximum tíz hüvelykre a modelltől. Ezért a két amerikai játékos kapott egy hadnagyot (+2), egy szanitécet és két négy fős rajt kezdő seregnek. A felmentő hadoszlopot két M113-as lövészpáncélos alkotta, az egyik kapott két extra M-60 géppuskát is vagyis ACAV volt. A járművel szállított csapatok: két öt fős raj, egy mesterlövész az irányzójával, egy tüzérségi megfigyelő, egy közepes aknavető, és egy négy fős raj. A vietnami (VC) erőket egy hadnagy, egy tüzérségi megfigyelő, három RPG-7-es (Bazooka statisztikákkal), két négy fős AK-47 raj valamint hat raj puskákkal és golyószóróval alkották. A vietnami egységeket 18 hüvelykre lehetett felrakni az amerikai egységektől, valamennyiüket rejtettként. Ha lett volna jármű is akkor azt nem lehetett volna a nulladik körbe felrakni.
Az első körben parancspróba nélkül jöhettek be a csatatérre az amerikai egységek, itt azért folyt a verseny, hogy vajon az amerikai egységek be tudnak-e jönni még azelőtt, hogy a vietnamiak mind megkapják az Ambush parancsot. Változó sikerrel húztuk ki az aktiváló kockákat, a klasszikus rajtaütést nem sikerült a VC egységekkel végrehajtani, mert egyik beérkező US egységet sem sikerült megzavarni. Az egyetlen siker az volt, hogy az egyik a helikoptert őrző US négy fős rajt, sikerült földre kényszeríteni és egy PIN-t rakni rá. Ez az egység gyakorlatilag lefogta az utat, gátolta a beérkező US jármű egységeket a mozgásban és főleg a tüzelésben, viszont a VC egységeket nem akadályozta a lövésben, vagyis egyfajta fedezékként segítette a VC csapatokat. Az első kör sok eseményt nem hozott, egy M113-as kint maradt, a többi amerikai egység bejött és szétszóródott. Gyakorlatilag a küldetés elején az amerikaiak betámadtak, hogy körbe tudják venni és védjék az objektívát (helikoptert). Ezt végre is hajtották, ezért a következő körökben, már az amerikaiak védekeztek, és a VC támadott. Imivel ketten együtt a sokéves átlag alatti dobásokat produkáltunk, sikeresen rálőttünk az M113 ACAV-ra két irányból is az RPG-7 rakétákkal, de a találataink összesen sem eredményeztek mást mint négy PIN-t. Sikeresen lehívtuk a tüzérségi csapást az amerikaiakra, ütemesen nyomultunk előre, de szinte semmi veszteséget sem tudtunk okozni. A játék során a második M113-as is kapott egy találatot, de ez sem sérült meg, csak PIN-eket kapott. Volt két amerikai és egy VC FUBAR, a második amerikai tüzérségi csapás elcsúszott, az első meg saját egységekre is rakott pár PIN-t. Jól sikerült a játék mert mindnyájan nagyon nehéz és fordulatos harcnak éreztük, órákig tusakodtunk pedig egyik sereg sem érte el az 1000 pontot. A végeredmény is csak egy hajszálon múlott, de az amerikaik megérdemelten nyertek a hetedik körben. A tapasztalatok alapján igazítok a sereglistákon, illetve mindkét seregnek kerestem egy eredeti sereglistát, az amerikaiak megkapják a vonatkozó amerikai előnyöket, a VC pedig mint partizán sereget fogjuk használni. Terveim szerint 4 játékosnak fogom levezényelni a csatát a következő Historikum rendezvényen 2019.06.09.-én.
