HTML

Hadijátékos

Wargame vagy magyarul Hadijáték. Öt évig volt szerencsém Londonban az egyik legrégebbi Wargame Klub tagságát gyarapítani, rengeteget tanultam és tapasztaltam a hobbiról. Úgy gondoltam érdemes lenne egy magyar nyelvű blog keretében népszerűsíteni és bemutatni a hadijátékokat.

Címkék

#feherhegy400 (1) 1.pun háború (3) 1848 49 (19) 1859 (1) 1862 (2) 1914 korai csaták (20) 1918 (2) 20mm (17) 28mm (8) ACW (18) afrika (10) alternativ (1) amerikaipolgh. (34) amfügháb (1) angol polgárháború (4) Anjou (3) árpádházi (1) AWI (2) BAcsatajelentés (23) Bagration1944 (2) BEFNapló (6) Belgium (2) Black Powder (4) blk mozaik (10) Bolt Action (87) brandford (4) Bullrun1 (1) Burma4245 (11) C&C (1) Cambrai 1917 (6) ChosenMen (1) ColdWarGoneHot (1) colours (3) CommandsC (9) Crusaders (1) DarkAge (3) DVDajanló (11) első világháború (159) FlyingL (4) Frankok (1) Heroes of the great war (1) Historikum (7) Honvédség (12) HueCity68 (4) images of war (2) JackLark (1) japán-orosz 1904 (2) Jentz (1) JohnnyReb2 (2) Juego (1) Kaiserschlat (5) keleti front (1) kezdőknek (1) könyvajánló (148) Korea (1) KuKNapló (8) második világháború (140) memoir44 (14) Moson (1) mud and blood (5) műhely (41) Napoleoni háborúk (14) NeuveChapelle1915 (2) Normandia44 (6) ókor (12) olasznapló (1) orosz polgárháború (14) overthetop (2) Pacific (1) PikeandShoot (1) PoilouNapló (3) Projekt (8) rapid fire (17) referencia (1) riport (44) SAGA (2) sds (4) Simon Scarrow (3) Singapore (2) Somme16 (10) south london warlords (18) SwordandSpear (1) SzalonikiFront (2) szamuráj (1) Székesfehérvár (1) Tanks! (1) társasjáték (27) Tengeri csata (3) TGW (13) Verdun (1) Vietnam (18) WAB (1) Waterloo (1) WI (1) XIX.sz (1) XV.sz (1) XVII.sz (1) XVIII.sz (5) youtube (1) Zsigmond (1) Címkefelhő

Friss topikok

Marnei csatától Verdun ostromáig, egy francia tiszt naplója 1914-16

2020.04.11. 08:03 janos900

Mindig öröm nekem, egy-egy izgalmas nagy háborús naplót elolvasni. Mert bár annak idején George Lucas a fél világot megfertőzte a Star Wars-al, engem mégis inkább az Ifjú Indiana Jones kalandjaival fogott meg egy életre. A sorozatban a főhős 1916-tól egészen 1922-ig epizódról, epizódra éli meg a világégést különböző földrészeken, miközben minden részben találkozik egy vagy több valós történelmi alakkal. Az egész koncepció és a korszak romantikája mindmáig hatással van rám, akkoriban azt hittem George Lucas színes fantáziáját nem lehet felülmúlni, ma már tudom, hogy ő csak a felszínt karcolgatta az ötleteivel, mert a valóság sokkal izgalmasabb és megrázóbb történeteket produkált. A filmsorozat egyik epizódjában Jones mint motoros futár, vesz részt a Verdunért vívott csatában és egy nappal elszabotálja az egyik öngyilkos roham kezdetét. Ez az epizód jutott az eszembe miközben ezt a naplót olvastam. Mert a szerző Charles Delvert egyike volt a Fort Vaux francia védőinek. A filmben a francia főtisztek gondolkodás nélkül áldozzák fel a katonáik életét, ez a vakbuzgó érzéketlen ostobaság, sajnos a valóságban sem volt másképpen, 1917-ben a francia frontkatonák fellázadtak és nem sokon múlott egy szocialista forradalom hónapokkal az orosz előtt. Ha elolvassuk Delvert naplóját megértjük, miért is lázadtak fel végül a francia katonák.

frommarne.jpg
Charles Delvert naplója két részből áll az első 1914 augusztus 1-től szeptember 21-ig tartó időszakot írja le, az első súlyos sebesüléséig, a második rész 1915 szeptembertől 1916 augusztusáig tart, amikor a negyedik sebesülése után, frontszolgálatra alkalmatlannak nyilvánították. A napló második részét már 1918-ban megjelentették Párizsban, a teljes verziót amin az angol kiadás alapul 1935-ben adták ki először, majd még hatszor jelent meg, utoljára 2013-ban. A könyv angol nyelvű kiadása a Pen and Sword kiadó gondozásában jelent meg, ezen a címen: From the Marne to Verdun: The War diary of Captain Charles Delvert, 101st Infantry 1914-16.
A szerző 1879-ben született, 1914-ben 35 évesen mint tartalékos tisztet mozgósítják. Közlegényként 1899-ben vonult be először, és tizedesként szerelt le 1900-ban. A háború kitöréséig két őszi gyakorlatra is vissza hívták 1902-ben és 1912-ben amikor is hadnaggyá léptették elő. Harcot tehát nem látott előtte, de a hadsereget jól ismerte, és megvolt róla a véleménye. Csak néhány kiragadott példa: 
1914 szeptember 1. kedd
A 101-es ezred jelenleg tizenöt tisztből és hétszáznyolcvan katonából áll. A mozgósítás után augusztusban hatvankét tiszt és háromezer-háromszáz altiszt és közlegény volt a létszám.
Nagy D. odasétált hozzám, a lovagló ostorával ütemesen csapkodta a csizmája szárát, majd ezt kérdezte:
Tegyük ezt világossá, ha lehasalsz a fejedbe kapod... és ha állsz akkor meg a lábadba, igaz?
1915. május 12.
Parancs érkezett, az ezredeshez, hogy a századosok közül nevezzen ki egy ideiglenes őrnagyot. De a jelöltnek muszáj kapitányi rangban lennie minimum 1911-óta. Ezt csak mi tudtuk igazán értékelni, mi akiknek a háború eleje óta mint tartalékos tiszteknek, több hónapnyi front tapasztalatunk volt. A hadnagyot a csatatéren a vezetői képességiért ki lehetett nevezni századossá, de följebb nem. Vagyis a legjobb jelölteket kizárták. Végül egyetlen tiszt felelt meg a kritériumoknak a hadtáposok századosa két hónap front tapasztalattal. Briliáns!

1915. május 15.
Én vagyok az egyetlen százados a zászlóaljnál, aki szalmán alszik itt Landrercourtban. Ugyanis Hillére a másik százados hivatásos, tehát neki jár az ágy. Inkább nem kommentálom. Több évnyi szolgálata van ugyan, de jóval kevesebb frontszolgálata. 

A szállásadónk egy csinos ötven éves nő, aki egy kilencvenkét éves aggastyánnal él egy fedél alatt. Az öreg Lyonban volt rendőrtiszt, már negyven éve kapja az államtól a nyugdíját. Még mindig makk egészséges és aktív. 1848-ban volt katona még emlékszik az akkori forradalomra. Folyamatosan győzköd, hogy jöjjek össze a háziasszonyunkkal. 
 
1916. május 24.
Ez itt már az Istenek alkonya? A Götterdämmerung, ami megkísértette a ködös fantáziáját a barbár óriásuknak Richard Wagnernek? De nem, ez csak egy epizód ebből a háborúból, német tüzérségi támadás Fort Vaux ellen.

A bal oldali egységhez ( 3. zászlóalj )  a lovas vadászoktól ( Chasseurs á Cheval ) vezényeltek át egy hónapra, egy katonát, ezt kapta mint büntetést. Ez mindent elmond.
Delvert hősiességéért a verduni harcokban megkapta a Becsület rendet. Kinevezték őrnaggyá és 1916 után is szolgált még a hadseregben, de már mint törzstiszt, adminisztratív posztokon. 1918-ban még az olasz hadszínteret is megjárta. Az eredeti naplóját az 1935-ös kiadáshoz rengeteg jegyzettel látta el. Tulajdonképpen ez egy párhuzamos könyvet jelent, az eredeti szöveg 1914-16 között íródott, a többit pedig még két hátországi évvel bővült háborús tapasztalat alapján, húsz év távlatából mint kiegészítéseket írta hozzá. Mivel digitális verzióban olvastam, a jegyzetekért nem kellett lapozgatni, ami nagy előny volt, mert rengeteg a kiegészítés.  Például minden bajtársának megírta a későbbi sorsát, akit névvel említ a naplóban. Sajnos rendkívül kevés élte túl a háborút azok közül akiket az 1914-es bejegyzésekben említ, az 1915-16-os szereplőknél kicsit jobb az arány. A kiegészítések azt mutatják be, hogy 1935-ben hogyan látta a háborús szolgálatát. Gyakorlatilag a jegyzetek alapján Delvert szerint Petian 1917-es kinevezéséig, a francia hadsereg vezetése a múltban élő, bigott, ostoba, és szűk látókörű volt, ezen felül pedig rasszistán lekezelő a nem hivatásos tagjaival. A gyalogos frontkatonák áldozatát rajtuk kívül mindenki természetesnek vette. Ez egy gyalogos tiszt nézőpontja, de jól mutatja mi vezetett az 1917-es lázadásokhoz.

A szerző az 1914-es első hónapokban, állandóan esőért imádkozik, mert a felázott talajon a németek nehéztüzérsége mozgásképtelen, és ez némi reményt ad a túlélésre. A távolról láthatatlanul pusztító német nehézlövegek legalább annyira demoralizálták Delvertet a naplója alapján, mint honfitársait 1940-ben a  Stuka zuhanóbombázók. Naplójában azt írja, hogy először nem volt a franciáknak elég nehéztüzérsége, ami volt azt se mobilizálták, mert minek a gyors háborúhoz ostromlöveg? Amikor végre elkezdték használni a meglévőket meg újakat gyártani belőlük, akkor se a legjobb személyzet került rájuk, mert azok továbbra is a gyorstüzelő könnyű lövegekhez voltak kiválasztva. Ezek viszont gyengék voltak a lövészárkok ellen. 1916-ig bezárólag soha sem kaptak tüzérségi megfigyelőket az első vonalba, cserébe rengetegszer bombázták őket a saját lövegeik. Érdekes módon az 1916-os Somme körüli harcokról olvasva, a brit források, mind az egekig magasztalják a francia tüzérség hatékonyságát, összevetve a brittel. Ha mindkettő igaz, akkor hatalmas volt a német fölény ebben is.

A brit visszaemlékezések alapján, a legprecízebben kiépített állásai és védvonalai a németeknek voltak, utána jöttek a britek, akik viszont mindig el voltak képedve a francia állások gyenge kiépítettségén, amikor átvették az egyes frontszakaszokat a franciáktól. Delvert naplója ezt is megerősíti, nagyon kevés szakképzett utászuk volt, és azokat se az első vonalak kiépítésére használták, szerinte a francia seregben.

Delvert beszélt németül, ezért a kezdeti mozgó harcokban az elesett német katonák papírjait is el tudta olvasni, valamint a lövészárkok ellen vezetett rajtaütések foglyait is ő hallgatta ki először. Egy művelt és tájékozott tanár volt, aki beszélte az ellenség nyelvét, ismerte a kultúrájukat. Nagy rajongója volt az építészetnek, különösen a francia templomoknak volt szakértője, az összeset részletesen leírja amit sikerül megnéznie. Rendelkezett katonai tapasztalattal, bátor volt, az embereit sokkal jobban szerette és becsülte, mint a feljebbvalóit. Minden bejegyzéséből süt, hogy úgy érezte cserben hagyta, és lenézte a saját hadserege. Ha a századosi, majd őrnagyi rangban szolgált értelmiségi tiszt így érezte, mit gondoltak a közkatonák? Érdemes volt elolvasnom a visszaemlékezéseit, hogy egy poilu (francia becenév a katonáknak, szőrös, borostás a jelentése) szemével lássam a francia frontot. Tanulságos minkét rész az 1914-es mozgó hadviselés és annak viszonyai, majd rögtön utána éles kontraszt a Verdun körüli gyilkos lövészárok háború.

Szólj hozzá!

Címkék: könyvajánló első világháború 1914 korai csaták Verdun PoilouNapló

A bejegyzés trackback címe:

https://hadijatekos.blog.hu/api/trackback/id/tr9615602574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.