Ez egy teljesen méltatlanul mellőzött remek történelmi kalandregény, a kiadó szerint retro-techno, szerintem Dékány András tengerész sorozatából pont egy ilyen könyv hiányzott eddig. Biggins írói stílusa időnként legalább olyan abszurd mint Franz Kafka, humoros mint Rejtő Jenő, és olyan mélységében ismeri a Monarchia 1900–1918 közötti korszakát mint csak kevesen. Nekünk magyaroknak nagy hiányosságunk, hogy az Ausztriával közös történelmünkből csak II. Rákóczi Ferenc meg Kossuth Lajos korszakaira fókuszálunk, a többire nem igazán. Pedig itt van nekünk egy igazi viktoriánus kaland, a Monarchia haditengerészete az expedícióval, meg az ágyúnaszád-diplomáciájával és persze a háborús évekkel, amihez becsatlakoznak később a légjárók csapatának történetei, vagyis a Nagy Háborús légierő.
Szerencsére az angol John Biggins 1987-ben megvett egy fényképalbumot, amely egy eltünt és elfeledett haditengerészet képeiből állt. A szerzőt annyira magával ragadta a képek hangulata, hogy a korszak szerelmesévé vált és egy négy kötetes sorozatban dolgozta fel a témát a fiktív Ottó Prohaska főhősének életén keresztül. Így történt, hogy a könyvek angolul 1994-től kultusz regénnyé váltak és végre 2016-ban az első kötet magyarul is megjelent. Prohászka Ottó cseh származású tengerész hadnagy, ebben az első kötetben gyakorlatilag elmeséli az életét, külön részletesen kiemelve az 1915-1918 közötti éveit amikor mint tengeralattjáró parancsnok szolgálta a Monarchiát. A regény így magában is teljesen kerek egész, John Biggins azonban később megírta részletesen Prohászka kadét éveit, amelynek során egy világ körüli hajóút és kutatóexpedíció részes volt, majd azt az időszakot, amikor a háború előtt Ferenc Ferdinánd tengerészeti szárnysegédjévé vált, majd az Őfelsége Erzsébet császárné hadihajója SMS Kaiserin Elisabeth fedélzetén Kínába hajózott. A háború kitörésekor 1914-ben részt vett Csingtau védelmében, majd a német Emden cirkálóval hazaindult. A negyedik kötetben egy néhány hónapos időszakban követhetjük Ottó kalandjait az Isonzó fronton ahol mint légi megfigyelő szolgált. Biggins koncepciója, ugyanaz mint amit Steven Spielberg is követett az ifjú Indiana Jones kalandjaival, egy fiktív karakter izgalmas történetei során tanítja meg nekünk a huszadik századi történelem első évtizedeit. Spielberg az amerikai ifjúságnak mutatta be a jórészt amerikai vonatkozású eseményeket, Biggins viszont kellően felnőtt stílusban szembesít minket egy cseh tengerész karakter segítségével a Monarchia sokszor abszurd világával. Meg kell mondjam nekem üdítő volt a mindent lapot átitató fanyar gúny és szarkazmus, amivel a szerző az egyes népeket kezeli, nincs itt kímélet se az angoloknak, se a cseheknek, de kapjuk az ívet mi magyarok is rendesen:
" Kiderült, hogy gróf Gyöngyös professzor egy világszerte elismert etnográfus, felfedező és archeológus, aki most Bécs áldásával nem kisebb vállalkozáson fáradozik, mint hogy magának követelje Albánia trónját, mely pozícióra egyedülállóan alkalmas (mondta ő), mivel behatóan ismeri azt a boldogtalan országot, párját ritkító tehetséggel bír vad népek bizalmának megnyeréséhez, és folyékonyan beszéli mind a hétköznapi, mind az irodalmi albánt (egyikét a huszonhét nyelvnek amelyeket tökéletesen bír)."
"Az is kiderült, hogy figyelemre méltó író; szerzője egy 1910 körül megjelent jelentékeny műnek, amely perdöntő módon bebizonyítja, hogy a magyarok nem afféle kisebb török törzs, akik valahogy bevándoroltak Közép Európába, hanem a világ összes nagy civilizációjának, még a latin-amerikaiaknak is a megalapítói."
"Az is kiderült, hogy figyelemre méltó író; szerzője egy 1910 körül megjelent jelentékeny műnek, amely perdöntő módon bebizonyítja, hogy a magyarok nem afféle kisebb török törzs, akik valahogy bevándoroltak Közép Európába, hanem a világ összes nagy civilizációjának, még a latin-amerikaiaknak is a megalapítói."
"Az Isten szerelmére, Mészáros, foglalkozz vele te! Hiszen a te elmeháborodott törzsedből való! Miért nekem kell, a főápolónak lennem a menekült magyarok úszó elmegyógyintézetében?"
A regény fő vonalát a K.u.K. tengeralattjárók és azok hadműveletei adják, alaposan kidolgozott és izgalmas akciókkal. Biggins képben van a korabeli technikával és hadtörténelemmel, regényében maximálisan kihasználja az apró ámde nagyon érdekes megtörtént eseményeket. Belesző egy csomó tény közé egy kis fikciót. Azért, hogy a történelmi tényeket ne kelljen meghamisítania, egy sohasem létezett U-13-as hajó kapitányává teszi meg Ottót, aki egy színes etnikumú legénység élén veszi fel a küzdelmet az Antant fölényével. Mi pedig velük merülünk el a tengeralattjáró háború sokszor undorító és kegyetlen, másszor vicces és izgalmas világában. Ugyanakkor többször is tanúi lehetünk a bécsi magasabb diplomácia machinációinak, ezért nem csak az Adrián kalandozunk, hanem még Afrika és a Közel-Kelet partjaira is elsodor minket a háború szele.
"Az U13 megtámadta a konvojt, majdnem a vezető torpedóhajó orra alatt buktunk le, mielőtt erőteljesen jobbra fordultunk, hogy mindkét torpedót kilőjük az elől haladó gőzösre. Aztán megfordultunk és elszáguldottunk, közben a következő torpedóromboló majdnem elgázolt bennünket. Bombák záporoztak körülöttünk, de a munkánkat elvégeztük: harminc másodperc múlva hangos dörrenés hallatszott, ahogy az egyik torpedó célba talált, aztán egy sorozat összevissza, morajló robbanás következett, azt hiszem, a kazánok repedhettek szét, amikor a víz bezúdult a hajóba."
" Repülőgép a láthatáron - harminc fok balra! A Handley-Page volt, semmi kétség, ez alkalommal a tenger felől közeledett úgy ezer méter magasságban. Az emberek a fegyverekhez tülekedtek. A Skoda ágyú csövét az ég felé kurblizták, és a srapneleket kibiztosították."
"Aztán egy szabályos, tömör porfelhő jött dübörögve a kietlen pusztán, tüzet okádva közeledtében. Egy páncélautó volt, az úton száguldott, és menet közben golyókat szórt a fejünk fölé. A távolság háromszáz, majd kétszáz méterre szűkült. a sziklák közt bújtunk el, miközben lövedékek süvítettek körülöttünk - kivéve Beshti Fuadot, aki nyugodtan ült, és a távolságot mérte, aztán összeérintette a két drótot, a föld felrobbant a közeledő jármű első tengelye alatt."
"- Parancsnok úr? Engedje meg, hogy bemutatkozzam: Dr. Veith főtörzsorvos a Cs. és Kir. Tábori Kórház No. 137. egységétől, amely korábban Názáretben állomásozott. Ő Odelga ápolónővér ugyanattól az egységtől, és civil társaink, Dr Wörthmuller professzor úr és a felesége, akik régészeti munkát végeztek Nablus közelében, de a törökök bebörtönözték őket mint kémeket."
"-Ahoj, ott! Milyen hajó?-Olasz parti gőzös, ismeretlen nevű- válaszoltam, tölcsért formálva a kezemből- , útban Korfúról a Bocchéba, tizenhárom főnyi legénységgel, a császári német tengeralattjáró, az UB4 túlélőivel, plusz egy osztrák haditengerészeti hadnaggyal és egy görög rendőrrel."
"Mindezek után még a legjobb egyenruhámat is fel kellett vennem, hogy egy fényképhez pózoljak. Később ebből " a Duális Monarchia háborús hősei" című sorozat 27. számú képeslapja lett. Kezdtem egyre több levelet kapni fiatal nőktől, akik házasságot ajánlottak."
Mielőtt megírtam ezt az ismertetőt elolvastam a másik három kötetet angolul és meg kell mondjam parádésak, nagyon sajnálom, hogy a magyar kiadás ilyen észrevétlen és elfeledett lett. Egyrészt a borító is lehetett volna sokkal szebb, másrészt én is csak teljesen véletlenül botlottam a könyvbe amikor a moly.hu oldalon rákerestem az angol kiadásokra. Szóval jó lenne, ha végre elég figyelmet kapna a regény, meg főleg esélyt, hogy a további részeket is lefordítsák magyarra. Mert gyakorlatilag ez az egyetlen jó minőségű magyar nyelven is hozzáférhető izgalmas kalandregény a Közös haditengerészetről. Akit érdekel a K.u.K. tengerészet bővebben, annak érdemes elolvasni a regény után Georg Von Trapp emlékiratait, Dr. Csonkaréti Károly: Gyorsmerülés. Valamint Nagy Miklós Mihály: A Boldog Békeidők haditengerészei című nagyszerű könyveit. Illetve egy szintén angolszász szerző magyarul is megjelent kötete is méltán érdemes a figyelemre: Paul G. Halpern: Otrantói ütközet. Azonban mindezen kiegészítések nélkül is, A Monarchia tengerésze egy önmagában is jól olvasható és élvezetes, izgalmas kalandregény, sok humorral, izgalmas akciókkal fűszerezve, ami mind a folytatások, mind különösebb háttértudás nélkül is remek szórakozást nyújt.
