Jentz barátom megint alkotott! Át is adom neki a szót:
A tavalyi év Karácsonyáig úgy gondoltam, hogy nem tervezek új korszakra átnyergelni. Bőven megelégszem a jó néhány TV-doboznyi és a temérdek 200 literes szemetes zsáknyi II. világháborús terepkellékkel, a több mint 100 db die-cast és makett harcjárművel, valamint a szinte minden nagyobb hadviselő nemzetet képviselő kb. 1000 db kifestett katona, illetve civil figurával.
De aztán jött a kereskedelemben marketingfogásként alkalmazott ún. „Fekete péntek”, és a 20%-os árengedmény rám is csábítóan hatott. Természetesen megnéztem a kínálatot, bár nem terveztem vásárlást, hisz II. világháborús dolgokkal tele vagyok, semmire sincs szükségem már. A vietnámi témával az óta kacérkodtam, mióta belekezdtem az egész hadijátékos hobbyba, elvégre anno Balogh Jani jóvoltából, az első Bolt Action bemutatón egy „Vietnam War” témát feldolgozó játékon sikerült „megfertőződnöm”. Tehát nálam 6 évvel ezelőtt Vietnámmal kezdődött minden, de a II. világháború valamiért jobban vonzott, így inkább ezt a korszakot választottam fő hadijátékos irányvonalamnak, a későbbiek során… Most viszont szembejött velem egy csomó vietnámos makett, így elgondolkodtam, mi lenne ha…? 
…És jött a nagy dilemma! Valóban kell nekem Vietnám is? Beleugorjak egy újabb korszakba? Ne tegyem? Hisz annyi minden másra is költhetném a pénzem! Korábban Jani pedzegette, hogy ha már vannak Csendes-óceáni tereptárgyaim, pálmafák és dzsungel, akkor ezekkel már simán lehetne vietnámos játékot is játszani! Eddig a pontig sikeresen nemet mondtam, mivel új korszakhoz új járművek, figurák, kiegészítők, stb. kellenek. …De most, hogy szinte minden raktárkészleten van a témában: amerikai, vietkong, Észak-vietnámi figurák, korabeli helikopterek és harcjárművek, komplett dioráma-szett, elgondolkodtam. …Belevágjak? Ne vágjak? …Agyalás közben természetesen sorra pakoltam virtuális kosaramba a Vietnam War-nál felhasználható termékeket, hisz amíg nem küldöm el a megrendelést, addig bármikor visszakozhatok. Még meggondolhatom magam, legalább lássam, mennyibe is kerülne mindez?! A „kisördög” persze nem hagyott békén, egész böngészési idő alatt sugdosta a fülembe, hogy: „- Ugyan, miért is ne ajándékozhatnád meg saját magad Karácsony alkalmából? Hisz mástól úgysem kapsz ilyen jellegű és ilyen értékű karácsonyi ajándékot!” …Természetesen nem is várnám el senkitől sem.
Lassacskán a kínálat végére értem, és megnéztem a kosárban lévő termékek összesített árát. Megdöbbenve konstatáltam, hogy egy komplett többfogásos, ínyencségekkel teli, nagycsaládos karácsonyi vacsora is kijönne belőle, egy kicsit szerényebb talán még a feléből is. Újabb percekig tartó gondolkodás, míg kitöltöm a szállítási adatokat.(Még mindig van időm törölni az egészet!) „Na, mi legyen?! –tettem fel magamnak végül a kérdést!” (Újabb gondolkodó percek.)
…Eh! „Ha már lúd, legyen kövér!”- és egy határozott ujjmozdulattal rákattintottam a„Megrendelés ” opcióra. „Alea iacta est!”- ahogy Julius Caesar is megmondta. Innen már nem volt visszaút…
…Ezt követően egy másik modellbolt kínálatát is végig néztem, ami az előzőnél nem volt, az itt igen. Naná, hogy innen is berendeltem jó pár dolgot, most már minden mindegy alapon! Innentől úgy éreztem, meg lesz a programom a szabadidőm eltöltése szempontjából, az elkövetkezendő legalább fél évre!
Ezekkel a „hirtelen felindulásból elkövetett” vásárlásokkal Johnny Wright korabeli propaganda-dalszövegét idézve egy időre én is búcsút intettem az általam eddig leginkább kedvelt II. Világháborús korszaknak, és kezdetét vette az új kihívás, az új projekt: „GOOD BYE MY DARLING, HELLO VIETNAM!”
Folyt köv.
