A Tannenberghez kötődő harcok történetét olvasva komolyan fontolgatom, hogy kipróbálok egy Black Powder csatát, ismétlőpuskákkal felszerelt csapatok között. Itt gyorsan beszúrnám, hogy ez a Showalter akinek a könyvét olvasom ugyanaz a Showalter aki a Rommel és Patton könyvet írta, nekem legalábbis úgy tűnik, és az Amazonon is ez van. Szóval a Black Powder féle seregterv a következő: négy tizenkét figurás század és egy géppuska négy kezelővel, lenne egy gyalogos zászlóalj. Öt egység mellé kerülne egy zászlóalj parancsnok, és két zászlóalj lenne egy sereg, amihez lehetne tüzérséget csatolni, mondjuk minden két valódi ágyú lenne egy model. Igazság szerint ezt inkább 20mm-ben lehetne megvalósítani, mert ezred szinten lenne életszerű az egész, ami kétszáz gyalogos figurát jelent oldalanként, ez mondjuk öt doboz Zvezda figura, igazi giga csata lenne. Erre van kitalálva a Black Powder.

Ez a szint jelenleg nekem csak úgy elérhető, hogy besorozom a késői német figurákat is, akkor létre tudok hozni két-két zászlóaljat, meg két-két löveget mindkét oldalon. Egyenlőre azonban a skirmish csatákra koncentrálok, a Showalter féle könyv alapján gyártom a küldetéseket, az első szakaszban 1914 augusztus 20.-án a németek támadtak Gumbinnen-nél. Az oroszok védekeztek, mégpedig nagyon jól. Az oroszok ugyanis az  1904-5-ös harcok tapasztalatai alapján, rejtett állásokból tüzeltek, megerősítették a majorságok épületeit, és beásták magukat. A németek ehhez túl büszkék voltak, fizették a tanulópénzt. A mezőgazdasági épületek mint megannyi Hugomont biztos támpontot nyújtottak a védekezéshez, ne feledjük itt még mindenki napóleoni háborúban gondolkodott. Síppal, dobbal, fennen lobogó zászlókkal bele a géppuskatűzbe, az ágyúk a nyílt színen szemtől szembe harcoltak, hullottak is szegény bakák rendesen. Az öt lövetű ismétlőpuskák és a szuronyok nem sokkal voltak hatásosabbak a megerődített épületek ellen, mint a száz évvel korábbi megfelelőik, kézigránátott pedig senki sem használt akkor még. A németek remekül szervezett egészségügyi szolgálata összeomlott, mert a békeidők gyakorlatai nem tudták felkészíteni a szanitéceket és orvosokat arra mélységű és mennyiségű borzalomra ami elárasztotta őket a csata első napján, a harctéri sérültek beérkezésével. Ehhez párosult még az a káosz amit a tisztek elveszítése jelentett. Akkoriban ötven-hatvan fős szakaszok voltak, jóval kevesebb tiszt és altiszt volt az állományba, és ezek is az élről vezették a csapatokat, vagyis az elsők között érte őket a golyó.

A fentiek alapján az első gyakorló küldetésben 48 német figura védekezett, egy előtte az oroszok által homokzsákokkal megerősített kis faluban, a küldetés célja az volt, hogy addig tartsák magukat, amíg a térkép széléről bejön két teherautó és elvontatja a házak között álló két elhagyott 7.7cm-es ágyút. Az ágyúkhoz nincs se kezelő figurám, se lövegmozdonyom, viszont célobjektumnak nagyon beváltak. Az orosz támadásban 60 figura vett részt, teljes orosz kudarc volt, mintegy húsz német figura veszett el szemben a 36 orosszal, és az ágyúk sértetlenül kikerültek a tűzvonalból.

Az egyik következő küldetésben azt tervezem, hogy a németek egészségügyi autó konvoján ütnek rajta a kozákok. Ezt egyébként egy korabeli újságban láttam mint illusztrációt, innen az ihlet. Illetve gondolkodom rajta, hogy újra lejátszom a Mud and Blood A Baptism at Bleid küldetését átültetve a keleti frontra, ehhez pont öt ház kell, valamint negyvenégy német figura, tökéletes választás, mert van hatvanhét orosz figurám is, hogy átvegyék a franciák helyét. Ez a küldetés Erwin Rommel emlékiratain alapul, a Gyalogság előre című könyvön, amit már ismertettem itt a blogomon.

Az orosz parasztházakat még fel akarom használni egy-két csatára köztük a teljesen jól adaptálható Holding Back the Tide elnevezésű küldetésre, amely alaphelyzetben egy  Cambrai 1917 küldetés, egy Viktória kereszt kitüntetés megszerzését idézi fel, de teljesen jól használható ide is, csak a britek helyét az oroszok veszik át. Szerencsére 1914-ben az orosz lovasság már használta a Madsen golyószórókat, így az alap küldetés Lewis golyószórója teljesen logikus és ésszerű módón lecserélhető a történetben.

Remélem ez így egyben rávilágít arra, hogy viszonylag olcsón némi háttérkutatással, remek csatákat lehet játszani a Mud and Blood segítségével. A 20mm-es Zvezda figurákra semmi panasz nem lehet, kemény műanyagból vannak és részletesek. Az épületekből, ha csak három játékos áll össze és vesznek három dobozzal, már van hat darab, a rönkházakat festeni nem egy ördöngősség, a klubbokban meglévő dombok, utak és fák mellé csak ennyi kell, hogy egyedi játékaink legyenek. Küldetésekre is vannak példák, az alap füzetből is át lehet írni kettőt kapásból a hadszíntérhez, a szabályrendszer is megvan, játékosok is akik játszák, minden adott a korszakhoz.