Mostanában teljesen parkolópályán van a hobbi nálam, egyetlen csatát sem sikerült megszervezni a terveimből, mindenki akit érdekel a wargame, túl messze lakik, vagy túl elfoglalt, vagy mindkettő. Folytatom tovább az ACW témát, elolvastam a Stillwell őrmester visszaemlékezéseit, majd a Killer Angels című könyvet, bővebben írtam már róla itt. Elkezdtem a folytatását is ennek címe The Last Full Measure, közben ha már nincs kedvem olvasni, dokumentum filmeket nézek az Amerikai Polgárháborúról. Így akadtam rá a Viasat History sorozatára, amelyet ráadásul szinkornizálva vetítenek az adón jelenleg is, ezért úgy gondoltam érdemes felhívni rá a figyelmet.
A sorozat azzal próbálja meg teljesen lefedni a korszakot, hogy 360 „fokos” nézőpontból mutatja be, három részben, minden részben egy-egy ismert személyiség ősein keresztül. Hogy csatorna honlapját idézzem: „Ashley Judd színésznő, Trace Adkins country énekes és Dennis Haysbert színész kísérnek el bennünket, mindegyikük őseinek sorsát nagyban befolyásolta a háború”, a hölgy ősei északi katonák voltak, a country énekes szépapja természetesen az édes Dixie védelme közben esett hadifogságba Vicksburg elestekor, míg Dennis Haysbert ősei mint rabszolgák élték át a háborút. Dícséretes a kezdeményezés, és jó az ötlet, hogy ismert emberek végeznek egy kis családfa kutatást a Smithsonian Intézet hatalmas gyűjteménye segítségével. Részemről egy őslakos indiánt is helyénvalónak tartottam volna bevonni, meg egy ír bevándorló leszármazottját is, ha már 360 fokban szeretnénk bemutatni a témát.
A Smithsonian Intézet gyűjteménye lenyűgöző, Abraham Lincoln ökleinek gipsz másolatától a négyszáznál is több kézifegyveren át a több millió dollárt megtestesítő korabeli papírpénzig, rengeteg mindent őriznek itt. Már csak ezek miatt is érdemes végignézni a 180 perces mini sorozatot. Kimondottan nem hadtörténetre fókuszáltak a készítők, inkább a háború alatti társadalmi viszonyokat és érdekességeket próbálták bemutatni a tárgyi emlékek és a három narrátor felmenőinek segítségével. Nekem például teljesen új információ volt, hogy New Yorkban az ír bevándorlók akik folyamatos versenyben voltak a fekete munkásokkal a nehéz fizikai munkákért, lázadásban törtek ki és afroamerikaiakat mészároltak le. Az történt ugyanis, hogy egyszerre megkapták a hírt a rabszolgák teljes felszabadításáról illetve a sorozási törvényről. Ez pedig azt jelentette, hogy elveszítik a munkájukat, besorozzák őket, hogy azért harcoljanak, hogy még több fekete munkással kelljen versenyezniük a háború után a napi betevőért. Tehát az északi elnök bejelentés után az egyik legnagyobb északi városban, elkezdtek feketéket lincselni, kicsit érdemes ezen elgondolkodni, amikor nekünk azt tanítják az iskolában, hogy az egész háború a rabszolgák felszabadításáért folyt.
A sorozat bemutat néhány példát arra, hogy mennyire fiatal volt akkoriban a népesség a megosztott államokban, becslések szerint az északiak seregében százezer tizenöt és szintén százezer tizenhat éves katona szolgált. A délieknél sem volt ez másképpen. Ezek a fiúk egyrészt beálltak dobosnak, másrészt idősebbnek hazudták magukat, és beléptek a gyalogsághoz. A fiatal katonák nagy száma magyarázatul szolgálhat arra is, miként sikerült sok nőnek is magát férfinak hazudnia, és belépni a hadseregekbe. Nem szúrtak szemet a sok tizenéves újonc között.
Az IMDB-n, 6.5 pontott kapott a sorozat, ennél azért jóval magasabb pontot adnék rá, részemről nagyon jól adta vissza a korszak hangulatát, ajánlom mindenkinek akit érdekel a téma. Olyanoknak is akit maga a harci cselekmények leírása nem fog meg, tehát akár a barátnőkkel, feleségekkel is meg lehet nézni.
