Peter Hart könyve nagyszerűen mutatja be a hónapokig tartó légi háborút, a szerző komoly szakértője az 1914-18 között zajló konfliktusnak, az egyik remek könyvét volt már szerencsém olvasni, és ajánlottam is már itt a blogon. Hasonló magas színvonalú, korszerű és friss ez a kötet is. Rengeteg forrást használ, többször olvashatjuk egy-egy "dogfight" történetét a két résztvevő pilóta naplóiból párhuzamosan, de van amikor a bombázó pilóta beszámolóját egészíti ki egy gyalogos naplója, aki túlélte a vasútállomás elleni légitámadást. Ha nem egy hadtörténelmi könyvről írnám az ismertetőt, azt mondanám a szerző remekül adagolta a sztár karaktereket a sztori fordulópontjaihoz. Csakhogy nem Peter Hart kreálta őket hanem a legnagyobb író az ÉLET maga. A németek kezdeti ellenállása megtörik amikor a híres ászt Max Immelmannt a britek lelövik, a Kaiser rögtön elvezényli a frontról Oswald Boelcket a másik német mesterpilótát akivel Immelmann fej-fej mellett versenyzett az antant gépek lelövésében. Nem veszíthettek el két hőst egymás után. A britek átveszik a légtér uralmát, messze a német vonalak mögött portyáznak, miközben a földön minden méter előrenyomulásért ezreket áldoznak fel. A nyári légi sikereket azonban követi az őszi német ellencsapás Boelcke visszatér a saját szervezésű Jasta alakulatával, az új Albatros gépekkel és olyan ifjú tehetségekkel felszerelkezve mint Manfred Von Richtofen. Majd megjelenik a brit Sopwith Pup repülőgép és megint fordul a kocka, de ez már nem ebben a kötetben tárgyalt esemény, hanem a szerző egy másik műve a "Bloody April", dolgozza fel.
A képek közül az első a britek un. pusher konstrukciója (F.E.2B), magyarul hátsómotoros gép amit tol a motor, két Lewis golyószóróval, a megfigyelő az első ülésből kezelte a fegyvereket felváltva, mindenféle rögzítés vagy öv nélkül. A következő két német gépen (Focker E I., Roland C) viszont már előre tüzelő szinkronizált Spandau géppuskák vannak.

Persze nem csak a németeknek voltak ászai, Albert Ball (később posztumusz Victória Kereszttel kitüntetett pilóta) a Nieuport 17-es gépére rakétákat szerel, és egyedül támadta meg a német kötelékeket, beléjük rakétázott, majd a gépe remek fordulóképességét kihasználva egyesével szedte le a szétspriccelő "Hunokat". Hihetetlen, hogy a mindössze Lewis golyószórókkal felszerelt gépekkel milyen hajmeresztő bátorsággal küzdöttek a brit repülőszemélyzetek. Fél "dobot" vagy egy egész "dobot" lőttek ki az ellenfélre, aki ettől már sokszor le is zuhant. Egy Lewis golyószóró dobtárában 47 lőszer volt akkoriban, ha kifogyott, tárat kellett cserélni repülés és csata közben! Ehhez képest óriási előrelépés volt a propellerrel szinkronizált géppuska, pláne a dupla géppuska. Szinte minden ász papírra vetette a bevetéseinek történetét valamilyen formában (levél, napló, jelentés), bár sajnos a kötetben szereplők közül egyik sem érte meg a háború végét. Ezért Peter Hart remekül tudta ötvözni a remek stílusú írását és mély tudását, a nagyszámú memoárral. A könyvet ajánlom mindenkinek akit érdekel a korszak, vagy a repülőgépek, a képeken látható típusok mind szerepelnek a könyvben.