Elolvastam az első születésnapi ajándékomat, Nemes-Tóthi Nemestóthy-Szabó Béla a császári és királyi 12. huszárezred tisztjének naplóját. Annak idején nagyon tetszett Vitéz Kozma Miklós visszaemlékezése, ezért most is nagy örömmel vettem kézbe egy újabb huszártiszt naplóját, aki szerencsésen túlélte az Első Világháborút. A Zrinyi kiadó gondozásában megjelent kötet, nagyon szép, kemény fedeles, rengeteg archív anyaggal. Nagyon jó kontrasztot adott a szövegnek, hogy a szerző húsz évvel később megjelent hivatalos cikkei is belekerültek a naplóba. Akkor már mint magas rangú tábornok írt a publikumnak, de a napló felhasználásával. A szövegek összehasonlítása iskolapéldája annak, hogy mennyit jelent a különbség a memoár utólag írt szövege meg a napló közvetlen az események után készült stílusa között. Sok eredeti dokumentum is belekerült a kötetbe, a hivatalos parancsok és jelentések az én szerény német tudásommal nem jelentettek túl nagy bónuszt, de biztos akad aki örömmel böngészi őket.
A könyvet olvasva az jutott az eszembe, mennyire hatalmas elfeledett témát jelent az 1914-17-es évek keleti frontja. Most is visszaköszön, hogy mennyi különböző népet olvasztottak magukba a háború végén összeomlott birodalmak. Hogy lengyel, zsidó, ukrán, orosz vagy éppen német falvakban jut szálláshoz a szerző a nap végén az teljesen változó. A fegyvertársak is lehetnek pökhendi német ulánusok, lelkes lengyel légionisták vagy éppen megbízhatatlan magyar népfelkelők. Nemestóthy-Szabó Béla egy igazi túlélő, sok visszaemlékezést olvastam már a korszakból, és a legtöbbször azért maradtak életben a szerzők, mert bár végigszolgálták a háborút sok időt töltöttek távol a frontól, sebesülések vagy átképzések miatt, nem nagyon emlékszem olyanra aki ennyi időt töltött volna folyamatosan a fronton mint az író. A kötetből remek képet kapunk a huszártisztek háborús életéről, Nemestóthy-Szabó Béla megjárja a román és olasz frontot is, nem csak az oroszt. Belelátunk a tiszti kar tagjainak viszonyaiba, a gazdag megkímélt parancsőrtisztek vezénylésébe, a jogos és jogtalan kitüntetésekbe de még a hadbíróságok működésébe is.
A kötetet bátran ajánlom mindenkinek akit érdekel a korszak, és persze a huszárok. Olvasmányos, a laikus számára is emészthető a katonai része, bár a német-magyar bakanyelv szójegyzékét biztosan fogja lapozgatni a témában kezdő olvasó.