Wargame vagy magyarul Hadijáték. Öt évig volt szerencsém Londonban az egyik legrégebbi Wargame Klub tagságát gyarapítani, rengeteget tanultam és tapasztaltam a hobbiról. Úgy gondoltam érdemes lenne egy magyar nyelvű blog keretében népszerűsíteni és bemutatni a hadijátékokat.
hel45:
Csak rövid időm volt, de jó volt látni, hogy milyen sokféle korszak és téma volt jelen. (2024.05.20. 19:20)Historikum XVIII. 2024.05.11. Budapest
janos900:
@gigabursch: Hm, talán mert nem is voltak mind jelen az ostromnál, ha jól emlékszem. ;) (2024.02.18. 16:16)Historikum XVII. 2024.01.21. Győr
E.B.Sledge naplóját felhasználták mint alapanyagot amikor a The Pacific sorozat forgatókönyvét írták. Ezért a sorozat sikerére alapozva dobták piacra magyarul is a könyvet. Szerencsére, mert így a magyar olvasók is fogalmat alkothatnak mi történt azokon a szigeteken akkoriban. A Hajja és Fiai hadtörténelmi sorozatában egyetlen egy második világháborús könyv bírt megjelenni a japánok háborújáról, ami azért sokat elárul arról, mennyire érdekli a magyar olvasó közönséget az 1941-45 közötti események ezen része. Ebben a témában tehát az HBO sorozata hozott egy kis áttörést, két könyv is megjelent a sorozat hátán magyarul ez a kötet az egyik, a másikra is sort fogok keríteni hamarosan. A könyv eredeti címe: With the old Breed: At Peleliu and Okinawa by E. B. Sledge, a szerzőnek van egy második naplója is, de az nem jelent meg magyarul, ennek címe: China Marine: An Infantryman's Life after World War II, ez arról szól, hogy a háború után Kínában milyen feladatot látott el a szerző és alakulata, majd a hazatérés és a visszailleszkedés nehézségei a polgári életbe.
Ez a háborús napló nagy népszerűségnek örvend, 2765 értékelés után is a maximális öt csillagon áll az Amazon.com oldalon, ez nagyon, nagyon jó ajánlás. A magyar kiadványban sajnos vannak elgépelések és a fényképek minősége kritikán aluli, de még ez sem tudja csorbítani a szöveg erejét. Nem egy magasan szofisztikált irodalmi stílusú szöveg, viszont rendkívül őszinte és brutálisan plasztikus. A szerző két sziget elfoglalásában is részt vesz Peleliu és Okinawa harcait is bemutatja a kötet egy tengerészgyalogos század szemszögéből. Sledge (pöröly) egy 60mm-es aknavető kezelője, de több alkalommal is harcol kézifegyverrel és ha éppen nincs szükség a tűztámogatásra bajtársaival sebesülteket hordanak. Ez legalább olyan veszélyes volt mint a harc maga. A japán katonák abban a biztos tudatban harcolnak a szigeteken, hogy meg fognak halni, hiszen nincs hová visszavonulni, és a császárért kötelességük harcolni. A Bushido szerinti nemes halálról már nem is beszélve. Ezért se a saját, se az ellenfél élete nem ér a szemükbe fabatkát sem, sebesülteket csonkítanak, lelövik a szanitéceket, és ha sebesülten fekszenek a csatatéren, kézigránáttal habozás nélkül felrobbantják magukat, ha ezzel megölhetnek egy két amerikait. Ez a hozzáállás viszont egy olyan elemi gyűlöletet generál velük szemben, ami vetekszik a német-szovjet front atrocitásaival is.
A megjárta a poklot kifejezés, szerintem pontosan fedi a könyvben leírtakat, ez esetben a magyarított cím szerintem jobb mint az eredeti angol. A trópusi viszonyok között vívott dzsungelharc, meg a rothadó sártengerbe vájt lyukakból folytatott hadviselés a monszun esőben, túl tesz még a Nagy Háború frontjain tapasztalt horroron is. Megnéztem a sorozatot is párhuzamosan a könyv olvasásával, jó néhány jelenet teljes egészében a könyvön alapul, mint például ez is 4:14 től:
Persze jogos a kérdés, érdemes-e elolvasni a könyvet a sorozat után. Szerintem igen, főleg mivel a sorozat óta eltelt már pár év, szóval szerintem kevesen emlékeznek rá pontosan. Az én receptem az volt, hogy elolvastam a könyvet és megnéztem utána a vonatkozó epizódokat. A könyv sokkal mélyebb és részletesebb, a sorozat kiemelt belőle részeket de nem adja vissza az egészet. Szívesen elolvasnám a második naplót is angolul, de az elektronikus formában nem jelent meg, csak papír alapon, az meg nem túl gazdaságos vétel, így csak felkerül a listámra.
