Ismét cikkírásra adtam a fejem, ezért elnézést is kérek Mindenkitől, ugyanis továbbra sem tartom erősségemnek ezt a műfajt. Úgy történt, (ahogy szokott -sic!) hogy János felkért, írjak cikket a blogjára. Örülnék neki, ha csak a téli uborkaszezon miatt lenne helye ennek a cikknek (is) a blogon, de sajnos, mint köztudott, a jelenlegi Pandémia helyzet nem igazán kedvez a közösségben végzendő tevékenységeknek. Írás helyett szívesebben olvasnám inkább magam is a játékokról készült beszámolócikkeket, gyönyörködnék a bemutatókon készült fotókban, és szívesen találkoznék újra a játékostársakkal személyesen, ahelyett, hogy itthon állítgatom össze - pusztán pár fotó kedvéért - a terepasztalokat.

Körülbelül egy évvel ezelőtt adtam a fejem egy normandiai városka építésére 1:72-es méretarányban. A győri játékokhoz anno készítettem már ilyenfajta terepet, de most több időt szántam a házak, tereptárgyak kidolgozására, valamint több újítást is kipróbáltam. Régi tervem volt egy városi folyószakasz készítése is, amit - talán a cikkírási felkérés hatására - végre elkészítettem. (Erről bővebben majd a 2. részben)

Mint általában a moduláris tereptárgyaimnál igyekszem úgy elkészíteni mindent, hogy több funkciót is betölthessenek, szabadon variálható legyen a felhelyezésük, illetve az állapotuk is. Pl. egy házat általában úgy készítek el, hogyha szeretném, akkor szétlőtt, romos állapotú legyen, ha pedig olyan helyszín a témája a játéknak, ahol nem volt különösebb összecsapás, akkor kevésbé viselje magán a háborús jegyeket. Ezért háztetőket mindig többfélét készítek egyszerre egy adott projekthez, a parafából készült házfalak belövéseit pedig úgy vágom ki, hogy eredeti helyükre visszailleszthetők legyenek. Így ép állapotukban az épületek olyanok, mintha csak repedés futna végig a falakon. A házak külső falai derékszögű háromszög alakú habszivacs-kartonalapra kerültek, így az ellentétes oldalával összetolva komplett, minden oldalról zárt házak állíthatók össze. Természetesen egymásra helyezhetők, hogyha többemeletes épülettel kívánunk játszani, de ez esetben az ajtónyílásoknál vagy korlátra, vagy erkélyre lesz szükség. Mind az ajtónyílásba szorítható (és bármikor eltávolítható), mind az erkélyen végig futó kovácsoltvas-korlátot egyszerűen át festett légycsapóból vágtam ki, és ragasztottam habszivacs kartonra. Tanulva a kezdetek-kezdetén készített erkélyes házaim példájából, ma már minden erkélyem olyan széles, hogy egy talpalt figura kényelmesen elférjen. Ez fontos lehet a játékok szempontjából is, mivel a Bolt Action szabályai szerint nem mindegy, hogy a figurák házon belül, ablak mögötti fedezékben, vagy nyílt, de nagyobb célpont-rálátással bíró helyen állnak. A házak teteje etikett címkére nyomtatott cserépminta, kartonlapra ragasztva. Az ablakos előoldal levehető, így a tetőtérben is elfér egy rajnyi figura.

A levált vakolat hatását úgy értem el, hogy a házak falait helyenként gravírozógéppel bemélyítettem, és a mélyedésekbe nyomtatott téglafalat ragasztottam.

A törmelékhalmokat szürke építési hungarocellből úgy alakítottam ki, hogy a házak falához simuljanak, mintha leomlottak volna. Ragasztottam rájuk nyomtatott cserép, tégla, és műanyag ablakkeret-darabokat, hogy még élet- hűbbek legyenek.

A villanyoszlopok vastagabb hurkapálcából és légycsapóból vannak, 6-os fakötésű fémalátétre ragasztva, hogy stabilan álljanak, egy mozdulattal ne lehessen véletlenül felborítani.

Az ablak-, kirakat- és ajtókeretek kínai rácsos dobozból, illetve mosogató alátétből készültek. Felettük egy vékony, lapos - fűzős dossziéból kinyert - fémlapka van, melyen a nyomtatott, és mágnes csíkra ragasztott, cserélhető bolti feliratok kapnak helyet. Jelenleg francia boltok cégtáblái ezek, de lehetne akár magyar, német, orosz is, így az üzletek bármely városi csatahelyszínhez passzolnak.

A kovácsoltvas kerítések kőalapja parafa, a kőtömbök gravírozógéppel lettek kicsiszolva. A kovácsoltvas festett légycsapó. A kerítésoszlopok tetejét a parafába szúrt díszgombostű díszíti.

A városi utcák alapja egy több darabból összerakható, szürkére festett hőtükör Polifoam. Fényes felületű volt, nehezen sikerült eltakarni a festékkel, és mivel később a mozgatások hatására elkezdett lepattogzani a festék, rájöttem, hogy ennél valami jobb utca kő megoldást kell találni! (időközben meg is találtam! Részletesen a következő cikkben írok majd erről.)

Ha már klasszikus WW2 Normandia, akkor nyár! Bocage-okkal, búza mezőkkel, lombos fákkal. A bocage készítésére sok tutorialt lehet találni az interneten is, de számomra ezek vagy nagyon bonyolult technikát, hosszadalmas aprólékos munkafolyamatokat mutattak be, vagy nagyon egyszerűnek és ezért úgymond "hirtelen összedobottnak" tűntek. Az én verzióm egyszerű, mégis élethű, és tartós. (Ami nem egy hátrány, ha állandóan ki-be pakoljuk, szállítjuk a tereptárgyakat.)
Autómosó szivacsot daraboltam fel hosszában, de úgy, hogy a magassága helyenként eltérő, hullámos legyen, ne szabályos téglalap. Kézzel és csipesszel apró darabokat csipkedtem ki belőle, hogy az oldalak a szabályos sima formájukat elveszítsék. Ezután zöld vízfestékbe áztattam, majd kinyomkodtam a darabokat. Kiszáradás után oldalanként tengeri mohát ragasztottam rájuk, ügyelve arra, hogy a tetején a felfelé álló, apró levelek, világosabb növényi részek legyenek, és csak alul fussanak a sötétebb tónusú, vastagabb, száras részek. Végül többszöri átfújással, sima hajlakkal fixáltam a kész bocage-okat. Ezáltal felületük keményebbé vált, valamint azok a részek is összeragadtak, melyeket a legjobb akarat mellett sem ért el a ragasztó.
A búza mezők és az ültetvények bármely építő- és barkácsboltban kapható lábtörlők, a kívánt méretűre és alakúra szétvagdosva. A zöld vetéseket még átfestettem oliv festékkel, hogy elvegye az egyenletes világoszöld alapszínt, valamint a sorok között forrasztópákával csíkokat szántottam két vetés közé, a műanyagba.
A parafalapból összeállított templom ugyanazzal a kőtömb-gravírozási technikával készült, mint a kőkerítés. A harangtorony moduláris, bárhová, bármelyik oldalra, vagy akár középre is helyezhető, valamint romolható. (Lásd=> 2. rész) 

Röviden ennyit kívántam elmondani, inkább beszéljenek a képek!     

(Folyt. Köv.)