Hadijátékos

A polgárháborús játékhoz nagy számban kellenek lovasok, ők adják a mozgó hadviselés fontos elemét. Nem véletlenül adták ki a Vörösök a jelszót: Proletárok lóra! A kozákok is a lovasságukról híresek, ellenük kellettek a lovas vöröskatonák. A mozgékony lovas hadseregek vívták ki a győzelmeket. Így nekem is fejlesztenem kell a lovasságot a seregeimhez.

Az elmúlt hetekben a blogra és játékra nem nagyon volt időm, de az Ebay ördöge többször is elcsábított, nem hiába becézik nálunk a klubtagok „evilbay”-nak (a gonosz öble). Sorozatos licitálásokat folytattam, első világháborús figurákra. Az emberi butaságnak nincs határa. Vannak, akik képesek a bolti árnál is többet fizetni egy-egy figuráért, de én ezeken csak nevetek.

Mint minden wargamer én is állandóan gyűjtöm a figurákat. Ha kell, ha nem, jó lesz az még valamire. Szerencsére, nagyjából ugyanaz a korszak és a méretarány. Csak azok a fránya nemzetek, meg egyenruhák, amik mind-mind tök jól néznek ki. Azoknak nehéz ellenállni de nagyon. Egy ideje már kezdem célirányosan egybe terelni a pénzköltéseim, a festési és a játék időm, meg valami jól használható szabályrendszer se lenne rossz.

A tízedik körre a britek áttörték a Halfaya hágó védelmét, a Matildák Qalala alá értek, a német lángszórósokat elsöpörte a brit nehéztüzérség. A qalala-i védőállásokban nem maradt túlélő. A brit Negyedik Páncélos Brigád Fort Capuzzo falai előtt foglalt állást, a két támadóék egyesült az összes Matilda tank egy ponton összpontosult. A 208-as ponton a nemzetközösségi gyalogság beásta magát, a brit erők készen várták a beérkező Német Afrika Hadtest két hadosztályát.

Ez a rész most teljesen szubjektív lesz, azt az élményhalmazt próbálom leírni, amit az idei rendezvényen gyűjtöttem össze. Két napba sikerült sűríteni az én munkámat, de az a két nap körülbelül harminc óra elfoglaltságot jelentett, ebből volt nagyjából négy órám élvezni a show-t, a többi szervezéssel telt.

Elkezdtem háttéranyagokat gyűjteni az első világháborús játékokhoz, több hadszíntér is érdekel főleg a brit hadsereg hadműveletei, ehhez van rengeteg jó háttéranyag, ami részletes és kedvező áron hozzáférhető. Jelenleg a Cambrai-i csata áll az érdeklődésem fókuszában.

Az ötödik kör végén tehát a brit támadás már teljes egészében kibontakozott. Nagyjából harminc tank, tíz ágyú és százhatvan gyalogosfigura sorakozott fel az erőinkkel szemben. A játék tereptárgyait és a figurákat egy nagy festett lepedőre helyeztük fel, ezt most óvatosan négyen előrehúztuk mintegy 12”-et (25cm) és felraktuk Fort Capuzzo hiányzó darabjait, így már látszott mind a kilenc blokk.

A ködös Albion vezető klubja után, most jöjjön a klub méltán világhírű wargame expójának a bemutatása. A cikkhez csatoltam egy video-t a végére, és megpróbáltam minél több és minél színesebb fotót belerakni, hogy képet alkothassatok a rendezvényről.

Amennyire én látom, a South London Warlordsban (SLW) mindenki sokféle játékba és műfajba belekóstol, de nem merülnek el benne túlságosan. Amikor beléptem a klubba, az első hat hónapban egyik héten se játszottam ugyanazt. Pedig én szinte csak történelmi játékokat játszom. Itt a játékosoknak a bőség özöne van, az átlag játékos minimum hat-nyolc sereggel rendelkezik, a seregek körülbelül 30%-a történelmi, javarészt 15mm-esek.

1919 valahol Ogyesszától északra, a Fehérek sietős visszavonulása során egy öt járműből álló konvoj halad át egy erdőfoltokkal tarkított vidéken. Négy teherautó és egy Putyilov féle páncélautó küszködik a sáros úton, az egyik teherautó megsüllyed, a sofőrök káromkodva lerakják róla a szállítmányt, mert a mélyúton csak egyesével férnek el a kocsik, és két autót hátrahagyni megengedhetetlen pazarlás lenne. Mire sikerül kiszabadítani az üres autót, az utat elkezdik lőni tüzérségi gránátokkal, az első gránátok egyike telibe találja az egy csoportban álló sofőröket, így a járművek személyzet nélkül maradnak.

Három ponton volt tehát olasz védősereg, és még három ponton német. A legfontosabb a hágó védelme volt, ezen kívül beásott német egységek védték a 208-as erődpontot a dombtetőn, és a műszaki zár átjáróját ellenőrző 206-os pontot. A brit haderő Crusader tankokkal felszerelt 7. páncélos brigádja csak a harmadik körben érkezett meg a sivatag felől, majd két körig tartott, hogy felszedjék a műszaki zárat, így az első öt körben nem játszottak jelentős szerepet a hadműveletben.

A Battleaxe támadás célja a körülzárt Tobruk felmentése volt, az időzítésen rengeteg múlott. A játék során egy előre meghatározott forgatókönyv alapján érkeztek be a különböző egységek a csatatérre. A hadmozdulatok a valós események alapján történtek, de kockadobásokat is használtunk, hogy ne lehessen előre kiszámítani semmit.

A Rapid Fire szabálykönyv kiadója 2009-ben jelentette meg a Guide to the North African Campaign February-June 1941 című kiadványt, ebben nagy részletességgel dolgozták fel a német Afrika Korps és a britek első sivatagi csatáit, nem feledkezve meg természetesen az Olasz Királyi hadseregről sem. A kiadvány megjelenése óta tervben van nálunk az SLW klub Rapid Fire szekciójában, hogy  újrajátsszuk a csaták egy részét.

Az első világháborúról sok téves kép él a köztudatban, főleg mivel a második világháború teljesen elhomályosítja. Wargame szempontból a Franciaországban lezajlott harcok 1917 novemberétől, 1918 novemberéig terjedő időszaka, nagyon izgalmas, és remek játékra ad lehetőséget.

Alapvetően kétféle wargame bemutatójátékot szoktak a brit klubbok készíteni, a „demo” és a „participation”. A demo egy bemutató játék, a participation pedig olyan amibe önkéntes játékosoknak mutatnak be egy új szabályrendszert, vagyis megosztják a játékélményt, bevonják a látogatókat a játékba.

Az SLW klubban rengeteg különféle történelmi wargame-t játszunk, de én szerettem volna valamit, ami egyedi, és az első saját készítésű seregemet valami olyan történelmi periódushoz akartam elkészíteni, ami nem szokványos. A legnépszerűbb a második világháború, majd a Napóleoni és az Amerikai polgárháború, ezekhez van a legszélesebb választék figurákban, járművekben és tereptárgyakban.

Az első világháború és annak története napjainkban sajnos háttérbe van szorítva, ennek legfőbb oka a második világháború és annak eseményei, amelyek szinte teljesen felülírták a háborúról alkotott fogalmakat a köztudatban.

A klub tagsága, mint azt az előző részben írtam, meglehetősen színes egyéniségekből áll, jellemző a nagyon szarkasztikus és sötét angol humor. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy alap dolog heccelni a másikat valami hibájával, tulajdonságával, gyengéjével, szóval valamivel, amire „ugrik”.

Az én klubtagságom, úgy kezdődött, hogy 2008 tavaszán sikerült eljutnom a SALUTE wargame rendezvényre Londonba, amit a South London Warlords club szervez 1972-óta minden évben. Az ott látottak adták meg a végső lökést, hogy elkezdjem ezt a hobbit.