HTML

Hadijátékos

Wargame vagy magyarul Hadijáték. Öt évig volt szerencsém Londonban az egyik legrégebbi Wargame Klub tagságát gyarapítani, rengeteget tanultam és tapasztaltam a hobbiról. Úgy gondoltam érdemes lenne egy magyar nyelvű blog keretében népszerűsíteni és bemutatni a hadijátékokat.

Friss topikok

Boros István, háborús emlékek 1914-18

2017.01.27. 12:11 janos900

A Nagy Háború Kutatásáért K. alapítvány Facebook oldaláról értesültem a könyv megjelenéséről, mivel csak kétszáz példányban jelent meg, magánkiadásként, rögtön el is határoztam, hogy megveszem. Amikor megérkezett, gondoltam beleolvasok egy órácskát aztán berakom a sorba a többi Monarchiás emlékirat közé, mint a várólista legfrissebb tételét. Három órával később tudatosult bennem, hogy ezt a könyvet most már nem fogom letenni, csak az utolsó oldal után. 

Boros István a szegedi 46-os ezred tagja volt, az alakulat története és harcai fent vannak a nagyháború blogon, valamint itt olvasható Dr Szojka Kornél naplója akinek sorsa az első hónapban párhuzamos volt Boros Istvánéval, illetve hozzáférhető Kókay László naplója is, ebben 1916 tavaszától van térbeli és időbeli átfedés, ez számomra szintén fokozta a könyv értékét. Egy pici hiányérzetem volt mindössze a kötet végén, mert ugyan kiderült, hogy Boros István szép kort élt meg és népes családot alapított, de semmi információt sem kaptam arról, hogy mit csinált 1918-tól 1981-ig. A szerzőnek minden esetre megérte papírra vetnie az élményeit, a családjának pedig érdemes volt két évig dolgoznia azon, hogy végül kiadják. A bakanyelv szavait leszámítva a szöveg nagyon friss, a napló írójának gondolatai, szemléletmódja mai szemmel is teljesen naprakész.

bi1.jpg

Boros István naplója olyan, mint egy jól kiegyensúlyozott film, a fronton vele történteket részletesen ismerteti, a gyógykezeléseket illetve a családdal töltött idő, tömören írja le. Minden alkalommal kiemeli, ha magyar földön harcolnak. Látszik mennyire fontos volt a tudat, hogy a hon védelméért harcol. Saját szerepét a harcokban egyszer sem taglalja, csak a végső összegzésben sorolja fel hány szuronyrohamban vett részt, és milyen kitüntetéseket kapott. Ha viszont odafigyelünk, szemet szúr, hogy egy megbízható hivatásos szakaszparancsnok naplóját olvassuk, gyakran vezet négy fős őrjáratokat, vagy kap olyan megbízásokat amelyek során neki kell döntéseket hoznia, önálló parancsnoki jogkörrel. Mivel már több mint száz első és második világháborús memoárt és naplót olvastam, köztük orosz, japán, német, brit és amerikai visszaemlékezéseket is, a magyarok mellett. Kialakult bennem egy kép arról, hogyan tudták a frontkatonák közül néhányan végigszolgálni-túlélni sokszor a teljes 5-7 évig tartó háborúkat is. A kulcsot a legtöbb esetben a sebesülések és átképzések miatt a fronttól távol töltött idő jelenti. Elenyészően kevés az olyan katona, aki harcoló alakulatnál végig a fronton tölti a háború teljes idejét (persze akad ilyen is, pl: Ernst Jünger, Németh Antal). Általában egy, de inkább két sebesülés árán tudtak csak életben maradni, ezek gyógykezelése gyakran 7-8 hónap, olykor egy év. Boros István front élete is ebbe a mintába illik bele.

bi2.jpg

A kötetből megismerjük mind a keleti fronton uralkodó viszonyokat, mind az olasz front azon belül is Doberdón vívott harcok embert próbáló körülményeit. A naplót olvasva mégsem az írót sajnáltam a legjobban, hanem az édesanyját akinek hat fiából ötöt elvittek katonának. A méltán népszerű Ryan közlegény megmentése című film jutott eszembe, meg Lincoln elnök levele amit a filmben olvastak fel. A levél amelyet egy anyának Mrs. Bixby-nek írt az elnök, akinek mind az öt fia elesett az Unióért harcolva, a polgárháború alatt. Vajon a Nagy Háború alatt, hány ilyen család, hány ilyen édesanya volt Magyarországon?

Összességében egy jó stílusban megírt izgalmas naplót kaptunk Boros István családjától ajándékba mi olvasók, igaza volt a szerzőnek, hogy ki akarta adatni. Gondolatai és versei egy mély gondolkodású emberre vallanak, igazán megérdemelte a szép családot és a hosszú életet, a háborús évek hányattatásai után.

4 komment

Címkék: könyvajánló első világháború KuKNapló

A bejegyzés trackback címe:

https://hadijatekos.blog.hu/api/trackback/id/tr1912159981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bati67 2019.09.24. 10:06:57

Kedves János! Nemrég akadtam erre a blogra, tegnap megmutattam Boros István unokájának (neki is tetszett a bejegyzés) és az alábbiakat fűzzük hozzá:

B.I. háború utáni élete: hazatérése után megnősült (Sarkadi Etelkát vette el), két lányuk született, majd egy fiuk. A család taxizásból élt: a makói származású Galamb József (Ford főkonstruktőr) kereskedésétől kapott egy autót úgy, hogy a taxis bevételből majd törleszti (ki is fizette). Jól anyagi körülmények között éltek.

Ezek után jöttek a gondok: először a gondviselt* szüleit temette el, majd a kisfiát és röviddel azután a feleségét. Soha többé nem nősült újra.

A II. VH alatt -és egy darabig még azután is- buszvezető volt (a két sebesülése miatt nem vonult be). Mivel a Rákosi rendszerben nem kedvelték a I. VH-s veteránokat, a sofőrködés után éjjeli őr lett, majd nyugdíj előtt csőszként dolgozott. (csősz = mezőőr)

A testében lévő golyót és repeszdarabot az 1960-as évek közepén távolították el (kb. 50 év után!).

92 évesen, 1981-ben halt meg családja körében.

*: a sors kegyetlen fintoraként a bevonult 5 fiú mind életben maradt, de az itthon lévő legidősebb testvér meghalt (ha jól emlékszem egy fertőző betegségben). Ezért lett az idős szülők gondviselője a második legidősebb gyermek: Boros István.

Ui: a könyv első kiadását tényleg elkapkodták, ezért idén újra kiadták egy bővített-átdolgozott kiadásban. Megrendelhető: 06-húsz-576-95-negyvenhat (Kozma Andásné)

janos900 2019.10.01. 17:25:47

@bati67: Kedves bati67!

Köszönöm, hogy megírták Boros István további életét, ezzel lett kerek számomra a történet.
Idén jártam a Doberdón, sőt a napló olasz kiadását is volt szerencsém kézbe venni. Örülök, hogy sikerült másodjára is kiadni, magyarul. Remélem azt is el fogják kapkodni. :)

bati67 2019.10.03. 15:39:53

Kedves János! Nagyon szívesen! Még küldeni akartam 2 képet, ezt most pótolom:

www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=359ford.jpg

www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=867ford_2.jpg

A Ford-os fotó hátuljára ez van írva:

"1932. március 9. egy éve, hogy árvák
lettünk

Boros István 43 éves
Boros Etuska 12 éves
Boros Irénke 9 éves"

janos900 2019.10.07. 18:06:02

@bati67: Köszönöm szépen, amint lesz egy kis időm frissíteni fogom a bejegyzést. :)