Hadijátékos

Ez egy ajándék poszt a születésnapos blognak Molnár Attila barátomtól, akivel időről-időre sikerül egy-egy parti Memoir 44 vagy The Great War játékot játszani. Természetesen ajándék poszt az olvasóknak is, mert egy egészen különleges nézőpontból íródott ismertető, fogadjátok szeretettel:

Bizony, bizony 5 év, majdnem 350 poszt, ez egy jelentős mérföldkő akárhogyan is nézzük. Miért kezdtem el a blog írását? Úgy éreztem olyan dolgokat tanultam és tapasztaltam Londonban, amik itthon csak nyomokban voltak fellelhetőek a wargame hobbi területén. Egyrészt szinte alig volt történelmi játék, vagy ami volt azt alig publikálták (egyetlen kivétel a wargame.hu volt), blogok sem voltak a témában, másrészt a sci-fi és fantasy játékosok nagy része teljesen a mainstream pénznyelő játékok hatása alatt voltak. Ami meg különösen frusztrált, hogy fantasy meg sci-fi játékosok akik elvileg a fantázia szabad szárnyalásának bajnokai, kánonok meg előírások szerint gúzsba kötve játszottak. Hol volt akkor még a Kings of War, rendszer amiben történelmit lehet vegyíteni a fantasy-vel? Vagy a Dust, vagy a Wierd WW2 rendszerek? Szóval úgy döntöttem én leszek a fáklyahordozó, ha valaki elolvassa a kommenteket az Inkvizítorra írt első cikkeim után, pontosan érteni fogja mire is gondolok.

Az már most látszik, hogy a munkahely meg a lakásprojekt mellett, a hobbira nem sok időm lesz a nyár végéig, tehát festés biztos nem lesz, játék is alig. A rendezvényekre tudok egyedül fókuszálni, azok csak egy-egy napot visznek el. Remélem azért decemberig a Games Day-re összehozom a Somme játékot, egy négyszemélyes TGW asztalt, két alapjátékkal. Márciusra komoly terveink vannak a székesfehérvári bemutatóra, gyakorlatilag megismételnénk a tavalyi jól sikerült napot. Áprilisban ismét ott leszek a Salute szervezői között, meghívtak, megvettem a repülőjegyet és lefoglaltam a szabadságot is. Ezeken kívül feltett szándékom a győri társasjátékosokkal közösen egy történelmi wargame játéknap szervezése Győrben is.

Ideje, hogy a sok háttér-információ böngészése után valami wargame is kerekedjen a dologból. Mivel a TGW 15mm-es beszerzései miatt ebben a méretarányban is halmozódnak a készleteim, ezért előbb vagy utóbb lesz két 15mm seregem (brit és német), sőt ha igazak a hírek még az idén érkeznek a franciák is. Szerencsére a tankok eleve festve jönnek, így "csak" 200-300 gyalogost kell majd valahogy kifestenem. Addig is amíg ez megtörténik szépen kidolgozom a hátterét a dolognak. A Warhammer Historical The Great War és Over the Top rendszere mindent megad, hogy szépen keretbe lehessen foglalni a játékokat. Magukat a csatákat Bolt Action szerint játszva, minden mást a TGW és OTT könyvek alapján (sereglista, pontok). Valószínűleg a terepet a Memoir hexeiből és térképeiből fogom megoldani, egy hex 3 hüvelyk, vagy 6 hüvelyk méretarányra lebontva, ezt még megálmodom a 3 hüvelykes megoldáshoz kell még egy Memoir 44 Breaktrough térkép, mert egy nem elég nagy hozzá. Idén a Somme, jövőre Cambrai lenne a cél. (Képek a netről)

Gondolkoztam, hogy melyik könyvvel kezdjem a hatból, aztán úgy döntöttem kezdjük a téma tetejével. Van a Nagy Háborúnak egy igazán látványos és színes része ez pedig nem más, mint a légi hadviselés kibontakozása, nagyjából 1916-ra már kirajzolódtak a feladatok, a szervezeti egységek és megkezdődött a brutális küzdelem. Mivel a németeket lekötötte 1916 elején Verdun és a felette vívott légi háború a franciákkal, a brit RFC teljes erejével a tervezett offenzívára tudott koncentrálni. Nagy szükség is volt rájuk hiszen az újonc katonákat a több naposra tervezett gigantikus tüzérségi előkészítés volt hivatott a német állásokba juttatni. Hiszen az a napnál világosabb volt mindenki számára, hogy egy ekkora támadást senki sem fog túlélni a német oldalon. Profi és hatékony tüzérségi előkészítést pedig csak pontos térképek és légi-felderítés alapján lehet végrehajtani, arról nem is beszélve, hogy a tüzérség hatókörén kívül a hátországi vasúti csomópontokat és hidakat is a légierőnek kell lerombolni, vagy legalábbis zavarni. 

Az 1916.07.01.-én megindított támadás első napi brit vesztesége (60000 katona, ebből 20000 halott), a Cimbora zászlóaljak lemészárlása lett az első világháború véres pecsétje. A kép a következő: Sípszó harsant, a fiatal önkéntes oroszlánok átlendültek a peremen (over the top), megindultak lassan, roskadozva a felszerelés súlya alatt, és soronként lekaszálta őket a német géppuskatűz. Mert szamarak vezették őket, akik a francia kastélyokban pezsgőt kortyolgatva anekdotáztak az eton-i, oxford-i és cambridge-i diákéveikről, messze a vonalak mögött. Ez a kép amit az ötvenes évek brit történészei összeraktak, élükön kamaszkorom nagy kedvencével A. J. P. Taylorral: "A Somme-nál alakult ki az a kép, amelyet az első világháború mutatott a jövő nemzedékei szemében: bátor, kétségbeesett katonák, hibát hibára halmozó makacs tábornokok, eredmény pedig semmi. A Somme után a katonák úgy gondolták a háború örökké fog tartani."

A Commands and Colors rendszer megállíthatatlanul dübörög, egyre összetettebb és színesebb (by the way a képek a Boargamegeek-ről lettek kölcsönözve a téma illusztrálására). Eljött az idő amikor azt kell mondanom, felnőtt Richard Borg rendszere, bár még nincs 18 éves, hiszen 2000-ben adták ki a Battlecry-t először, de már belépett a nagyok közé. Eljutottunk oda, hogy a dupla térképes, 4 játékosra méretezett verziók, különösen a második paklikkal már kenterbe verik a vaskos szabálykönyvekkel kiadott asztali szabályrendszereket is. Részemről a játék mélységét igazán az első Battlelore-ban megjelent újítás adja, amikor a szerencsétlen dobások pontokat termelnek, és ezekből a pontokból játsszuk ki a második pakli lapjait, némely esetben szó szerint romba döntve ellenfelünk szépen kigondolt és felépített terveit, persze a következő körben ha túléli kamatostul fizeti vissza a trükköket.

Joggal merülhet fel a kérdés, mit keres a Star Wars mint téma, egy hadtörténelmi játékokat népszerűsítő blogon? Londonban a hard core történelmi játékos barátaim szokták azt mondani, a Star Wars annyira régi, hogy az már történelem! Belegondolva, ez nagyon így van, különösen mi korosztályunknak. Az első SW élményem az volt, hogy egyszer még óvódás koromban édesapám korábban jött értem és elvitt megnézni A Birodalom visszavág című filmet a helyi moziban, mert az Osztrák TV-n reklámozták az AT-AT lépegetőkkel és nekem tetszett a bemutató. Feliratos film volt úgy emlékszem, olvasni még nem tudtam mégis tágra nyitott szemekkel borzongtam végig, a gyerek fejjel nagyon sötét filmet. A Jedi visszatért 1984-ben szintén a moziban néztük, a Csillagok háborúját láttam utoljára a trilógiából a Magyar TV-ben, akkoriban hatalmas esemény volt ez (gondolom Lucas hogy örült ennek a jogdíj nélküli vetítésnek). A rendszerváltás idején a videokazettás korszakban ez a TV-ből felvett szinkronos verzió volt az egyik kedvencem, a Birodalom visszavág német szinkronnal volt meg, A Jedi visszatér meg eredetiben angolul, mivel addigra már ronggyá olvastuk a Galaktika kiadásában megjelent könyveket, kívülről tudtuk ki mit mond a filmekben. Akkoriban az egész rettentő izgalmas, ritka kuriózum volt, nem az a monstre marketing dömping mint manapság, ami a fülünkön folyik ki.

Ahogy az angolszászok mondják: Deal of the week, a hét legjobb ajánlata, ez az ebook bizony az volt. Egy újabb ötszáz forintos Kindle letöltés a nyári akcióban. Szerencsére az Amazonon csak akkor fogynak jól a könyvek, ha megfelelő mennyiségű értékelést kapnak az olvasóktól. Ezért azt vettem észre, ha az első hat hónapban, egy évben nem megy egy könyv, akkor berakják valami nevetségesen olcsó ajánlatban. Ennek rendszerint a hozzám hasonló Geek (kocka, könyvmoly stb.) Kindle tulajok nem bírnak ellenállni, megveszik, és el is olvassák a könyveket, és ha már itt tartunk meg is írják róla a véleményüket. Ezzel megkapja a kötet a kellő lökést, vagy éppen a végzetes lehúzást az olvasóktól. Egy ilyen akció keretében gyűjtöttem be ezt a könyvet is, nagyon jó vásár volt. A szerző nem kevesebbet tűzött ki céljául. mint azt, hogy a félsziget teljes hadtörténetét leírja 1941 és 44 között. A keleti harcok ezen része el van hanyagolva, én is csak akkor döbbentem rá micsoda változatos küzdelem zajlott ezen a vidéken amikor elolvastam, ezt a könyvet: Command Magazine: Hitler Hadserege.

Hát igen, ismét elcsábultam. Beneveztem a The Great War társasjáték, első kiegészítőjének Kickstarter projektjére. A Tank! kiegészítő sikeres projekt lett, a húszezer fontos célt megduplázva negyvenháromezer font gyűlt össze. Hétszázhuszonhatan támogattuk a második kampányt. Ez már csak azért is érdekes szám, mert az alapjáték nyolcszázhatvanhárom támogatót nyert meg magának. A számokon azért érdemes elgondolkodni, mert ezek alapján már látszik, hogy stabil piaca van a játékrendszernek. Aki részt vett az alapjáték megfinanszírozásában, az mind kapott tíz font kedvezményt a második projektből, ha ezt hozzáadom a tényleges támogatási összeghez, akkor ötvenezer font felett járunk. Ennyi pénz megmozdulása már garantálja, hogy jövő tavasszal számíthatunk egy újabb kiegészítőre.

Mielőtt folytatnám a Johnny Reb szabálykönyv bemutatását, kommentálom a legfrissebb híreket a Perry ikrek háza tájáról. A Battle in a box-ot két héten belül meg lehet vásárolni, a képek alapján, a plasztik generális variálható és a dobozban kapott két keretből lehet konföderációs és föderációs tisztet is készíteni. A csomaghoz tartozó szabályrendszer kellemesen visszafogott figuramennyiségekkel dolgozik, hat figurából áll egy lovas egység, tizennyolc egy gyalogos, ezért két komplett sereget is össze lehet rakni a dobozból. Mindenképpen el kell olvasnom tehát valahogy, hiszen ha elég jól adja vissza a korszak hangulatát lehet, hogy nem kell majd véres verejtékkel tanulni-tanítani más szabályt, elég ha beállunk a sorba és learatjuk a tömegtermelés gyümölcseit, az első időkben. Imáim meghallgatásra találtak, a doboz kikerül a szokásos retail csatornákba, ha nem lesz túl nagy a doboz, a Warlord Games-től akár postaköltség nélkül is meg lehet majd venni. A három talpon tizennyolc figura felosztás használható egyébként az Across Deadly Field szabályrendszerhez is, ezt szintén John Hill rendszere, de erről majd később.

Már elkezdtem a csatáról egy bő lére eresztett ismertetőt, de addig is amíg azt befejezem itt egy jól összerakott csokor a youtube-ról ami alapján szuper képet lehet kapni az ütközetről. Hihetetlen mennyiségű referencia létezik egyébként az összecsapásról könyvben is nem csak mozgóképben. Az egyik legjobb Osprey Campaign könyv a Shiloh 1862, a kötetet fényét külön emeli, hogy a festményeket a figura gyártó Perry fivérek festették. Összesen nyolc kötetet illusztráltak az Ospreynak egyébként az ikrek. Jelenleg Jeff Shaara Blaze of Glory regényét olvasom, ha valakit inkább a regényesített verziókat kedveli, elég tisztes iparosmunka. A csata története alapján én csak azt nem értem, hogy lehetett ilyen szervezettségi és kiképezettségi szinttel nekivágni egy hadjáratnak, gyakorlatilag beküldték a kopasz katonáikat a vizes erdőbe, hogy puskázzák le egymást, aztán majd lesz valami. Az északiak örülten könnyelműek voltak, élükön a két legsikeresebb tábornokukkal Granttal és Shermannel, pikniket tartottak negyven kilométerre a déliek ismert pozíciójától, a déliek meg megrohanták őket az újoncaikkal. Totál káosz lett a vége, mindkét fél veszíthetett volna az egész csata a közlegények egyéni harcaira bomlott jószerével.

Lehet, hogy kicsit elhamarkodott rögtön az etalon szabályrendszerrel kezdeni, de ezt ismerem a polgárháborús szabályok közül a legjobban, bár az utóbbi hetekben beleolvastam vagy hat különféle rendszerbe, mégis ez tűnik a legjobbnak. A Polgárháborút történelmileg színes korszaknak tartottam már régebben is, de mint wargame téma egyáltalán nem érdekelt, addig amíg a londoniak meg nem fertőztek vele. Az SLW klubtagok azon csoportja akikkel rendszeresen játszottam, a John Hill tervezte Johnny Reb című szabályrendszert használták annak is a második kiadását, ez 1988-ban jelent meg. Jó tíz évnyi tapasztalattal a hátuk mögött játékostársaim, kívül-belül ismerték a rendszert, ezért eleinte jó dolgom volt elmondtam mit akarok, ők meg dekódolták a szabályrendszer szerint, hogy mit kell tennem. Aztán végre felbukkant egy szabálykönyv az Ebay-en, és én licitálni kezdtem rá szombaton, hétfőn elmeséltem a klubban Phil-nek, hogy milyen durván licitálnak erre a szabályra, valószínűleg nem fogom tudni megvenni. Hangosan kezdett káromkodni, mert ellene licitáltam! Ő is akart egy másodpéldányt venni, gyorsan kiegyeztünk és onnantól egyeztetve vadásztunk az újabb könyvekre, még vagy három darabot vettünk belőle az évek folyamán. ha jól emlékszem még Skót kollégának is hoztam belőle.

- Gyors rajtaütés, a felkészületlen Fricceken! Ezt mondták, igaz százados úr? Szerintem, mi vagyunk akiket megleptek, nem a Krautok!
-  Ezt most istenverte jól mondja Popeye Őrmester! Istenverte Hunok, sose adják már fel?
- Csend legyen Barber! Álljon be Hick tankja mögé, most hogy már nincs tornyuk, az lesz a legjobb lőállás, a Churchill remek fedezék. Nekünk meg Stone hadnagynak van a legjobb lövegünk. A ház mellet van egy páncéltörőjük, meg az erdőben is, az út mellett meg egy Stug lapul. Nem tudom hogyan állnak a Jenkik a túloldalon, remélem azok az új nehéz tankok jól bírják majd.
-  Azt én is Százados, mert azok ott német tankok az úton és erre jönnek!

Kedves Apámuram! Köszönöm kedves sorait, örömmel jelentem, hogy ajánlólevelét átadtam de Langeron grófnak, aki rendkívül meleg szavakkal dicsérte Önt és az együtt töltött, idejüket Osztrák-Németalföldön. Ajánlása alapján De Langeron generális a szolgálatába fogadott, azóta igazi huszáréletem van, hol megfigyelő, hol futár vagyok napom nagy részét nyeregben töltöm. Rengeteget tanulok a hadművészetről, hiszen a gróf már szerte a világban hadakozott, harczolt az Angolok ellen az Újvilágban, a Törökök és a Svédek ellen a Cár szolgálatában, és persze a saját lázadóik ellen mint most is. Megbízásaimnak hála, találkoztam seregeink atyjával az öreg Blücher főgenerálissal, még meg is szólított, hiszen a magyar huszáregyenruhának még nála is nagy becse van. Tudta az ezredem nevét is, nagyon büszke voltam.

Ha már belekezdtem a Somme-i történetbe legyen itt egy kis csokorban összegyűjtve pár könyv, amit könnyen el lehet olvasni a témában magyarul és angolul, utóbbiakat jelenleg nagyjából kétezer ötszáz forintért a brit ebay-ról le lehet tölteni egy Kindle olvasóra. Bizony angol tudás és Kindle, ezzel rengeteget lehet megtakarítani, bármilyen jelentősebb hadijáték témában. Hogy mondjak egy példát, a minap az egyik szupermarketben, vártam a friss péksüteményre, elsétáltam a könyv osztályra, feltűnt egy érdekes könyv az ajánlója így kezdődött: "Robert K. Massie, a narratív életrajzok nagymestere bámulatos képet fest a 17. és 18. század Európájáról és Oroszországáról." A könyv Nagy Péter élete és kora címmel jött ki magyarul, hatezer forintért, ugyanez angolul a brit Amazonról letöltve 2.99 GBP felfelé kerekítve ezerötszáz forint.

Minél többet olvasok az 1916.07.01.-én történt támadásról, annál érdekesebbek a The Great War játék küldetései. Mivel szeretek minél hatékonyabb lenni, ezért most megpróbálok egy vonatkozó csatát bemutatni, úgy hogy az egyben gyorstalpaló oktatás is legyen, azoknak akikkel majd játszani fogom a játékot. Ugyanakkor kötődjön az ütközet egy érdekes momentumához, sőt még olyan küldetést is választottam, amit csak a Kickstarter támogatói kaptak meg, így egyúttal az alapjátékot később megvásárlóknak is érdemes elolvasni, hiszen a cikk alapján lejátszhatják majd a pályát ami nincs az alap dobozban. Fényképezni továbbra sem tudok, ez már azután derült ki, hogy elraktam a játékot, szóval vegyük úgy, hogy korabeli légi fotók alapján tartok eligazítást. 

A sikeres Kickstarter TGW vásárlást szeretném minél jobban kiélvezni, ezért a játék küldetéseit úgy akarom lejátszani, hogy utána olvasok a csatáknak, mert ha tudom a történelmi hátteret a játék sokkal izgalmasabb. Eddig az 1916. július 1.-én elindított sommei brit támadás a hatalmas veszteségeivel, egyáltalán nem érdekelt, viszont a játékban összesen hét küldetés dolgozza fel a csata első napját, ezért már érdemes kicsit elmélyedni a történésekben. Mivel ez egy ikonikus és rendkívül tragikus csata, nagyjából a mi 2. magyar hadseregünk katasztrófájával egyező súlya van a brit köztudatban, sokan és sokat foglalkoztak vele. Ezért a könnyebbik oldaláról fogtam hozzá a dologhoz, megnéztem mit találok róla a youtube-on.

A beígért határidőt kicsit eltolva még júliusban megérkezett a The Great War társasjátékom, gyümölcse az első Kickstarter projektnek amiben részt vettem. Részemről kihagyhatatlan volt az ajánlat, a profi PSC 15mm-es figuráival, egy Memoir 44 játék, az 1915-17-as német-brit ütközetekre optimalizálva. A közösségi finanszírozás jól működött, az alap játékhoz kaptam még extra küldetéseket, öt-öt komplett löveget kezelőkkel, fém parancsnoki figurákat valamint egy tíz fontos utalványt a következő kiegészítő doboz árából. Helyesebben az utalvány nem volt benne a csomagban, de remélhetőleg ezt később egy emailben küldött kóddal fogják pótolni.

Ennek a regénynek két előzmény kötete is van, az Over By Christmas és a Goodbye Piccadilly, helyesebben kötetről jelen esetben nem beszélhetünk, mert ezek a regények kizárólag az Amazon oldalán megvásárolható e-könyvek. A szerző A.J. Warren civilben szofter fejlesztő, és szoftver kezelést tanít, írt is a témában tankönyveket. Ugyanakkor a nagyapja révén aki az alakulatban szolgált (1914-18 között), a London Irish Rifles alakulat történetének rajongója, s mint ilyen amatőr hadtörténésze a Nagy háború nyugati frontjának.

A technika fejlődésével egyre több információ kerül fel a netre, ezek növekvő része nem írásos formában. Ha valaki ért angolul, komoly forrásanyagokat találhat a youtube videói között. De akadnak jó anyagok magyarul is, ha valaki utána keres. Egy-egy fárasztó nap után, van úgy, hogy szeretnék még valamelyik hobbi témámmal foglalkozni, de olvasni már nincs kedvem, ilyenkor gyakran szemezgetek ezekből a videókból. Néha nagyon meglepő dolgokat is találhatunk. Kedvenceim a különböző hadtörténelemmel foglalkozó professzorok előadásainak meghallgatása, mert sokan a legfrissebb téziseiket-kutatásaikat így tudják a leggyorsabban és a legegyszerűbben megosztani a publikummal és a szakmával. Mivel a legtöbb videóhoz engedélyezett a kommentár, érdekes eszmecserék és viták is előfordulnak egyes előadások kapcsán. A podcastokat kedvelem a leginkább, mert itt nincs képes információ vagyis a hanganyagot figyelve még mást is csinálhatok, például futhatok, figurát festhetek vagy éppen krumplihámozás közben is hallgathatom őket.

Itt az idő, hogy megint visszakanyarodjunk a centenáriumi témákhoz, mivel rengeteg anyagom van a nyugati fronthoz, azon belül is a brit-német csatákhoz, jöjjön most egy kisebb léptékű összecsapás amely alig több mint száz éve zajlott le Franciaország északi részén. Ha valaki ismeri a Bolt Action szabályrendszert, az tudja, hogy az 1944-45-ös időszakban ugyancsak ezen a hadszíntéren zajló, szintén brit-német összecsapásokban, a britek nagy erőssége a nehéztüzérség az ellenség állásainak a támadás előtti alapos megdolgozása. 1915 elején viszont pont ennek az ellenkezője volt igaz, az első véres leckéket kapták a nemzetközösség katonái a szögesdrót akadályok mögött beásott németektől a modern hadviselésből. Az 1915-ös tapasztalatok alapján indul meg a nehéztüzérség fejlesztése ez a folyamat 1917-18-ra érik be, de még az 1939-45 közötti harcokban is érezteti hatását.